Baksai: Harkány jelenleg féllábú óriás

Március tizedikén időközi választást tartanak Harkányban, miután tavaly decemberben feloszlatta magát a képviselőtestület. A polgármesteri címért ketten, a jelenlegi városvezető Imri Sándor, illetve a 2010-ig a pénzügyi bizottságot vezető Baksai Endre Tamás szállnak harcba. Imri után a Fidesz színeiben induló Baksai Endre Tamásnak tettük fel kérdéseinket, hogyan értékelné az elmúlt két évet, de adósságátvállalásról, fejlődésről is szó esik.

Március tizedikén időközi választást tartanak Harkányban, miután a fürdőváros képviselőtestülete tavaly decemberben feloszlatta magát, valamint bizalmatlansági indítvánnyal élt a polgármester Imri Sándor ellen. A helyi Fidesz-csoportot is feloszlatták abban a hónapban, Tiffán Zsolt megyei pártelnök pedig levélben nyilvánította viccnek a képviselőtestület addigi munkásságát. (Az előzményeket összefoglalva ebben a cikkben találhatják meg.)
Az időközi választás kapcsán a polgármesteri címért induló két jelöltnek egy-egy kérdéscsokrot küldtünk el emailben, amelyekben arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják Harkány jelenlegi helyzetét, mik a terveik megválasztásuk után, illetve mit terveznek a fürdővel. Csütörtökön Imri Sándor elképzeléseit olvashatták, most pedig a Fidesz jelöltjének, Baksai Endre Tamásnak a válaszait olvashatják.

Pécsi STOP: Hogyan értékeli Harkány elmúlt időszakát?

Baksai Endre Tamás: Látni lehet, hogy ellenzékből, mindenkivel szemben állva nem lehet sikeres egyetlen város sem. Nem lehet sikeres egy olyan városvezetés, amely hisztériakeltéssel a hatalom mindenáron való megszerzését tűzte ki célul. Az előző kampány nem valamiért, hanem valaki ellen szólt. A rágalomkampány meghozta „eredményeit”, a széthúzást, az egyet nem értést, a teljes szétzilálódást.

– Hogyan értékeli azt az időszakot, amikor Ön volt a pénzügyi bizottság elnöke?

– 2006-ban indultam el először önkormányzati képviselőnek. Úgy gondoltam, a köz és a város jobbá tételének érdekében hozzá tudok valamit tenni a dolgokhoz. A fürdőt az előttünk lévő testület vásárolta meg, svájci frank alapú devizahitelre.

Ezzel és a meglévő adóssággal nagyjából 2,6 milliárdos tartozás mellett örököltük meg az önkormányzatot, aminek 2007-re tisztázódott, hogy nagyon nehéz lesz a menedzselése. Egyértelműen látszott, hogy az állami támogatások egyre csökkennek, a feladatok pedig egyre nőnek. Ez ütött egy rést Harkány költségvetésén, ami a növekvő adósságállománnyal már folyamatos negatív eredményeket produkált. Ezért sokan bírálják is ezt az időszakot.

– Mekkora felelősséget érez a városi adósságállomány kialakulásáért?

– Harkány eladósodottsága, nem a 2006 és 2010 közötti időszakra tehető. Ez jóval messzebbre nyúlik. Egészen 2002-től indult és évről-évre, szépen-lassan emelkedett, 2006-os évben, amikor a választások voltak, az 1 milliárd forint közelében járt Harkány adóssága és még a minket megelőző testület vásárolta meg a Gyógyfürdő ötven százalékos tulajdon részét 1,65 milliárd Forintért, ami a mostani svájci frankos adósság állományt teszi ki.

A 2006 és 2010 közötti időszakban, a folyamatos alulfinanszírozottság miatt a város adósságának növekedését csak lassítani tudtuk. Egyszerű oknál fogva, hogy az állami normatívák nem fedezték a város költségvetését. Ezt is bizonyítja, hogy nem csak Harkány került ilyen helyzetbe, hanem még 1956 másik település is Magyarországon, akik szintén adósság konszolidációra kényszerültek.

– Mit gondol, miért lenne jó Harkánynak, ha Ön lenne a polgármester?

– Annak idején egy tizenkét tagú képviselőtestületnek voltam a tagja, ahol munkám során nagyon sok méltánytalanság ért. Bármiféle elképzelésemet, ami jobbított volna a város életén, működésén, azt folyamatosan lesöpörték az asztalról. Egy ekkora testületben egyedül lenni, egyedül bármit is átvinni, megvalósítani szinte lehetetlen volt. Egy csomó ötlet, gondolat, terv, ami a várost előrébb vihetné, megvalósítatlan maradt, nem tudtam Harkány javára fordítani.

Másrészt, amiért indulok, hogy most van az a politikai helyzet, amikor tenni lehet valamit. Harkánynak az a tragédiája, hogy 2002-től 2006-ig ellenzékben volt, 2006 és 2010 között szintén ellenzékben volt, 2010-től most is ellenzékben van, és nem tudunk egyről a kettőre jutni, mert folyamatosan szemben vagyunk a kormánypárttal. Nincs meg az összhang, nincs meg az együttműködés. Most van arra lehetőség, hogy eljöjjön az a pillanat, amikor Harkány dolgait a kormány segítségével, közös erővel helyre lehet tenni.

– Mi lesz abban az esetben, ha Ön lesz a polgármester, de nem fideszes többségű lesz a testület?

– Véleményem szerint ezzel a kérdéssel a választások után kell foglalkozni.

– Információnk szerint amennyiben Ön lesz a polgármester, abban az esetben külsős alpolgármesterként számít a korábbi városvezető Bédy Istvánra. Megerősíti?

– Ha ilyen megoldásban gondolkodnék, akkor Bédy Istvánt felvettük volna a Fidesz harkányi csoportjába.

– Mik a legfontosabb célok, amiket meg akar valósítani megválasztása után?

– Legfőbb célkitűzésem, hogy a legpozitívabb elbírálásban legyen részünk az adósságkonszolidációs eljárásban. A későbbiekben a pályázati pénzek, uniós támogatások leghatékonyabb lehívásával a várost és az itt működő vállalkozásokat helyzetbe hozhassuk.

E cselekvési terv rövidtávon megvalósítandó elemei, hogy a fürdő rekonstrukcióra pályázatot nyerjünk, ismét legyen télen is üzemelő strandfürdőnk, a félbehagyott épületeket befejezzük (például sportöltöző), az elhanyagolt ingatlanok sorsát rendezzük (például Napsugár Szálloda). A Zsigmondy sétány és a Kossuth utca egy európai hírű fürdőhely főutcájához méltó megjelenést mutasson. Kis lépésekben is, de folyamatosan legyenek beruházások a városban. Megerősítést adva befektetőknek, hogy érdemes Harkányban beruházni, munkahelyeket teremteni, és megerősítést adni lakosainknak, hogy érdemes itt élni. Megerősítést adni fiataljainknak, hogy érdemes itt családot alapítani, mert vannak terveink, jövőképünk és van jövőnk.

– Mi lesz a sorsa a harkányi fürdőnek?

– A harkányi víz és a fürdő a város stratégiai erőforrása, amelynek megóvását a mindenkori városvezetésnek a kezében kell tartania.

– Milyen módon hozna helyzetbe Harkányt idegenforgalmi szempontból?

– A város pénzügyi stabilitását meg kell teremteni, a fürdőt és a vendéglétszámot növekedési pályára kell állítani. Újjá kell éleszteni a tradicionális küldő területekkel a kapcsolatunkat. Belső vitáinkat le kell zárni, egységes elképzelésekkel az idegenforgalmi szektor résztvevőivel közösen kell visszahódítani a vendégek bizalmát.

– Horvátország uniós csatlakozásával milyen határokon átnyúló távlati tervek nyílhatnak meg Harkány előtt, és mik lennének ezek?

– Harkány már rendelkezik kiterjedt testvérvárosi kapcsolatrendszerrel, elsők között volt Crikvenica akivel ez a kapcsolat létrejött, a csatlakozás ezt csak megerősíti, remélhetőleg új lendületet ad. Másik oldalról a határ menti településekkel való szorosabb kapcsolattartás, közös programok, pályázatok, beruházások erősíteni fogják városunk pozícióját.

– Mit szól ahhoz, hogy a kormány a várossal csak március 10. után tárgyalna az adósságátvállalás mértékéről, holott ezt február 28-ig meg kellene tenni. Ön szerint mi lehet az oka a késlekedésnek?

– Harkány rendkívül eladósodott város. Nyilvánvalóan ezért került abba a körbe, amelyben a kormány külön tárgyal majd a jogszabály adta keretek között az adósságkonszolidációról.

Nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi kormánnyal Tiffán képviselő úr jó kapcsolatokat ápol, és közösen reménykedünk abban, hogy jó megállapodást tudunk kötni. Nem késlekedésről van tehát szó, az 5000 fő alatti településeket már teljesen konszolidálta a kormány, jogszabály rendelkezik arról, hogy az 5000 fő fölötti településekkel 02.28-ig és a 14 rendkívül eladósodott 5000 fő alatti településekkel 06.28-ig születik meg a megállapodás a konszolidáció mértékéről.

– Mi az, amiben Harkány még fejlesztésre vár?

– Harkány jelenleg féllábú óriás, mert szinte az egész város a rendszerváltást megelőző turistadömpingre jellemző kapacitásokkal rendelkezik, kizárólag a vendéglátás területén. Más jellegű jelentősebb gazdasági tevékenység pedig nem működik a városban, ezen változtatni kell, szélesíteni kell a tevékenységeink körét, több lábra kell állítani a várost. Hadd említsek néhány példát: Horvátország uniós csatlakozása során a tranzit teherforgalom várhatóan felélénkül ezért a logisztikai beruházások húzóerőt jelenthetnek a városnak. A megújuló energiákban szintén nagy lehetőség van, gondolok itt a fürdőből elfolyó hulladékvíz melegének hatékonyabb felhasználására. A legfontosabb, hogy a városban folyamatosan legyenek beruházások, így a helyi vállalkozóinknak és iparosainknak is bővüljenek a munkalehetőségei.

(Pécsi STOP, 2013. 02. 23.)