Az Ab megsemmisítette az egyházak elismerésének szabályait

 Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.

A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.

Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.

Az Ab nem vitatja az Országgyűlés jogát arra, hogy – ha a korábbi törvényben szabályozott eljárás nem bizonyult elég hatékonynak a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, illetve a törvénysértően működő szervezetek elleni fellépésre, akkor – tovább részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, további garanciákat építsen be az elismerési eljárásba, illetve hatékonyabb jogi eszközöket biztosítson a törvénysértésekkel szemben.

Ugyanakkor az Ab leszögezte: az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatban is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása.

A testület megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011-es törvény az egyházként történő elismerés vonatkozásában nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, és az elutasított vallási közösségek nem kapnak hivatalos, írásos magyarázatot arra, hogy miért nem szerezhetnek egyházi jogállást, továbbá a vizsgált törvény a döntéssel kapcsolatban nem ír elő határidőket és jogorvoslatot sem biztosít.

Az egyházi státus parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet. Az ilyen, jogi mérlegeléssel megítélendő, alapjogi vonatkozású egyedi ügyekben a döntéshozatalnak a független bíróságtól való elvonása és kizárólagosan az alapvetően politikai karakterű Országgyűléshez telepítése nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel – fejtette ki a testület.

Mindezek alapján az Ab alaptörvény-ellenesnek minősítette az egyházi törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a testülethez panaszt benyújtó korábbi egyházak a jogállásukat elvesztették. Az ügyben elbírált alkotmányjogi panaszok jogorvoslati céljára tekintettel az Ab az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, azokhoz joghatás nem fűződhet, az Ab-hez panaszt benyújtó egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.

Az Ab határozata nem érinti a vizsgált törvény mellékletébe foglalt, az Országgyűlés által elismert egyházak jogállását.

Az Alkotmánybírósághoz a törvény miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként működött, de a törvény alapján az egyházi jogállást elveszítette, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa pedig utólagos normakontrollt kért a testülettől.  

A határozatot 13 alkotmánybíró írta alá, közülük öten – Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária – különvéleményt fogalmaztak meg.

A szavazásban már nem vett részt Bihari Mihály, aki betöltötte hetvenedik életévét, és ezzel megszűnt alkotmánybírói megbízatása. A helyére február 25-ei hatállyal megválasztott Salamon László sem szavazott, mivel nem vett részt a döntés-előkészítési folyamatban.

„businessegyházakat” továbbra sem támogatunk

Rogán Antal szerint a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd azt a problémát, amely az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése nyomán állt elő az egyházak elismerése ügyében, „businessegyházakat” pedig továbbra sem fognak támogatni.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta: a Ház előtt lévő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd ezt a problémát, de alaposan tanulmányozni fogják az Ab döntését, és „amit lehet”, azt tiszteletben tartanak belőle.

A politikus ugyanakkor kijelentette: „businessegyházakat”, pláne a szcientológia egyházat, akkor sem fognak támogatni, „ha egyes alkotmánybírák ezt szeretnék”.

Jogbizonytalanságot eredményezhet az Alkotmánybíróság határozata

A kereszténydemokrata Lukács Tamás szerint nem biztos, hogy jól átgondolt döntést hozott kedden az Alkotmánybíróság, a kormánypárti politikus szerint a határozat a teljes jogbizonytalanságot eredményezheti.

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke ezt arra reagálva mondta, hogy az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.

A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.

Lukács Tamás kiemelte: ebben a kérdésben állást foglalni igazán csak akkor tudnak, ha megvárják az Országgyűlés döntését az alaptörvény módosításáról. Ha elfogadják az indítványt, és hatályba lép, akkor a hatályba lépett alaptörvényt kell összevetni az Ab-határozatával. Ekkor derül ki a jogalkotó számára, hogy milyen teendője van.

Az eljárási kérdésben nem biztos, hogy minden részletet végiggondoltak az Alkotmánybíróság döntéshozói, a magyar jogrendszerben ez a döntés a teljes jogbizonytalanságot hozhatja. Arra a kérdésre, hogy egyházak visszakapják-e korábbi státuszukat azt mondta, ez nem derül ki a taláros testület döntéséből.

Jogi értelemben az egyház jelentheti azt a kategóriát, amit a 2011-es törvényben bejegyeztek, jelentheti azokat, akik Alkotmánybírósághoz fordultak, és az 1990-es státuszuk van érvényben, és ott vannak a most egyesületként működők is. A probléma ott kezdődik, hogy akkor most melyik egy százalékra jogosultak – vetette fel Lukács Tamás.

Párbeszéd Magyarországért: a kormány kárpótolja a kisegyházakat! 

A Párbeszéd Magyarországért (PM) azt követeli a kormánytól, hogy kárpótolja a kisegyházakat a nekik okozott erkölcsi és anyagi károkért – reagált az Alkotmánybíróság (Ab) kedden nyilvánosságra hozott döntésére Szabó Tímea az MTI-nek.

A független politikus üdvözölte az Ab-nek azt a határozatát, amelyik megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.

Szabó Tímea azt mondta, hogy az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának volt alelnökeként az elmúlt másfél évben számos alkalommal fogalmazott meg olyan kifogásokat, amelyek az Alkotmánybíróság döntésében is szerepelnek. A képviselő leszögezte: korábban is elfogadhatatlannak tartotta, hogy a politika döntse el, hogy kit nevezhetnek egyháznak.

A politikus felszólította a kormányt, hogy kárpótolják a kisegyházakat az elmúlt időszakban elszenvedett anyagi és erkölcsi káraikért. Emellett azt is kérte, hogy a kabinet segítse a kisegyházakat, hogy vissza tudják állítani a leghátrányosabb helyzetű térségekben fenntartott oktatási és szociális szolgáltatásaikat.

MSZP: ne vegzálják tovább az egyházi közösségeket!

Az MSZP az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosságra hozott döntését követően természetesnek veszi, hogy az „Orbán-rezsim felhagy az egyházi közösségek vegzálásával, egyes egyházak üldözésével”, és kiveszi az alaptörvény módosító indítványai közül az Ab által „szemétkosárba dobott” javaslataikat – írta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében Lendvai Ildikó és Nyakó István.

A két szocialista politikus megfogalmazása szerint „egyháztörténeti gyásznap volt, amikor a Fidesz-KDNP elfogadta a vallásszabadság korlátozásáról és vallási közösségek jogfosztásáról szóló törvényt”.

Azt írják, hogy az MSZP már akkor megmondta, hogy a „diktátum” nem fogja kiállni a jogállami próbákat – írják. Hozzáteszik: többször felhívták a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésnek, mint politikai testületnek nincs fennhatósága hitéleti kérdésekben, mivel a Parlamentben „nem istenek, nem szentek, hanem politikusok ülnek”.

DK: ne írják bele a megbukott rendelkezéseket az alaptörvénybe!

A Demokratikus Koalíció (DK) üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, amely  megsemmisítette a Fidesz és a KDNP „vallásszabadságot korlátozó, vallási  közösségek jogfosztásáról, olykor kifejezett üldözéséről szóló  törvényét” – írta a párt az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Egyúttal felszólítják a kabinetet, hogy a „megbukott” rendelkezéseket ne írják bele az alaptörvénybe.

Az állam és egyház szétválasztása a demokratikus jogállami rendszer egyik alapja – fogalmaznak. A DK ezért figyelmezteti a kormányt, hogy „ne vállalkozzék Istennek sem kedves cselekedetekre”, ne avatkozzon be a „legszentebb magánügybe”, a hit- és az egyházi hovatartozás megvallásába.

Emellett felszólítják a kabinetet arra is, hogy ne írja bele „magánhasználatú, illegitim” alaptörvényébe a most „megbukott”  rendelkezéseket. Ha ezt mégis megtennék, a DK minden lehetséges módon tiltakozásra szólít majd, a legvégső esetben pedig a következő kormány ezeket a törvényeket is el fogja törölni – teszik hozzá.

(forrás: MTI)