Matolcsy Györgyöt jelöli Orbán Viktor az MNB élére

Matolcsy Györgyöt jelöli Orbán Viktor az MNB élére

Gazdaság - szerző: GR

A miniszterelnök Matolcsy Györgyöt jelöli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére. Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt is bejelentette: Varga Mihály eddigi tárca nélküli miniszter váltja Matolcsy Györgyöt a Nemzetgazdasági Minisztérium élén.

(fotó: MTI / Kovács Attila)

A kormányfő a rádióinterjúban – a piac által jelzett kockázatokat firtató kérdésre válaszolva – a legkevésbé kockázatos döntésnek nevezte Matolcsy György jegybankelnökké jelölését.

Felidézte, ahogyan első kormányzása idején, 2001-ben – amikor jegybankelnöknek jelölte Járai Zsigmondot -, úgy most is arra az álláspontra jutott, hogy kormányzati tapasztalattal rendelkező embert kell kinevezni a központi bank élére.

“Miután a jegybank független, és a függetlenségét nem szabad megkérdőjelezni, ezért csak egyetlen lehetőség van arra, hogy a jegybank képes legyen a gazdaságpolitika egészében elhelyezni a működését. Ez csak akkor lehetséges, ha egy kormányzati munkát már közelről látott, tapasztalt és azt vezetett embert kérünk fel jegybankelnöknek” – fejtette ki, azzal összegezve, hogy szerinte stabilitás és kiszámíthatóság akkor áll elő, ha kormányzati tapasztalattal rendelkező embert kér fel a központi bank élére.

Orbán Viktor ezért – mint elmondta – áttekintette az elmúlt évek gazdasági és pénzügyminisztereinek tevékenységét, és úgy értékelte, a teljesítményt véve alapul “csak egy olyan gazdasági és pénzügyminiszterünk volt az elmúlt években”, aki képes volt csökkenteni az államadósságot és három százalék alá csökkenteni a hiányt.

“A teljesítmény és a tények egyetlen ember felé mutatnak, ez pedig Matolcsy György” – mondta a miniszterelnök. Azokra a kérdésekre nem kívánt válaszolni, hogy a gazdaságösztönzés területén milyen jegybanki politikát vár el, mert szerinte a kormányfőknek ezekben az ügyekben nem szabad megszólalniuk, ellenkező esetben, “ha az ember csak egy fél mondatot is tesz, akkor másnap a bankvilág a torkának ugrik”.

Azt mondta, az a fontos, hogy a magyar gazdaság jól teljesítsen, és most az kell, hogy jobban teljesítsen a növekedésben, amihez a szükséges eszközök egy része a kormányzat, egy része pedig az MNB és a monetáris tanács kezében van. “Ezeknek kell valamilyen összhangban lenniük ahhoz, hogy egy ország jól teljesítsen” – hangsúlyozta.

Hozzátette, a jegybankok ma más gyakorlatot folytatnak, mint korábban, ő 16 olyan eszközt azonosított be, amelyet ma a világban a központi bankok használnak a gazdasági növekedés elősegítésére. “Azt szeretném, hogy ha a jövőben a Magyar Nemzeti Bank jobban teljesítene, mint korábban” – összegzett.

Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy a Matolcsy György jegybankelnökké jelölése nyomán megüresedő nemzetgazdasági miniszteri posztra Varga Mihály eddig tárca nélküli minisztert kérte fel.

Varga Mihály Harkányba látogat a jövő héten. (2013.03.07.)

Csütörtökön 18 órakor a harkányi Művelődési házban a Fidesz helyi szervezetének kampányrendezvényén találkozhatunk az új nemzetgazdasági miniszterrel.  

Arra a kérdésre, hogy mi lesz Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős posztjával, a miniszterelnök azt válaszolta: “az most annyira elvékonyodott már, hogy belefér a miniszteri munkakörébe”.

A kormányfő egyúttal kijelentette: a kormányprogram marad, tehát a gazdaságpolitika iránya sem változik. Utóbbival kapcsolatban közölte, továbbra sem tűri el azt, hogy a szolgáltatók a tizedik bőrt is lehúzzák a magyar emberekről, ezért például árszabályozással, törvényalkotással korlátok közé kell szorítani ezek tevékenységét. Hozzáfűzte azt is, abban sem lehet változás, hogy az embereket ezentúl sem szabad büntetni azért, mert dolgoznak és többet keresnek, így a személyi jövedelemadót alacsony szinten kell tartani, amelynek mértékét – erősítette meg – tíz százalék alá csökkentené. A jövedelemadók helyett a súlypontot a fogyasztási és a forgalmi adók felé kell helyezni – tette hozzá.

(fotó: MTI / Kovács Attila)

Megismételte azt is, hogy az ország finanszírozhatósága körüli viták eldőltek, azokat a múltkori amerikai kötvénykibocsátással lezárták.

Megjegyezte, szerinte a jegybankelnöknek és a gazdasági miniszternek van szerepe abban, hogy feloldja a bankok és a vállalkozások között fennálló ellentmondást, amely abból fakad, hogy míg a pénzintézetek azt mondják, ők az elmúlt időszakban is kínáltak olcsó hiteleket, csak nem volt rá megfelelő jelentkező, addig a cégek azt állítják, ők tele vannak sikeres ötletekkel, de nem kapnak kölcsönt jó feltételekkel.

A jegybankelnök-jelöltet délután hallgatja meg kinevezése előtt az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága.

Simor András távozó elnök hatéves megbízatása szombaton jár le.

A jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit – mint a monetáris tanács belső tagjait – az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának meghallgatása után a köztársasági elnök nevezi ki, a jelöltek az államfő előtt tesznek esküt.

Alig változott a forintárfolyam

Átmeneti szerény mértékű gyengülés után a forint árfolyama visszatért a jegybankelnök-jelölés előtti szintre pénteken, a bejelentés után valamivel több mint egy órával.

Az eurót kilenc óra előtt 295,40 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben, ami megfelel a csütörtökről péntekre virradóra a nemzetközi kereskedelemben tartott szintnek. Csütörtök délután az euró jegyzése 295,47 forinton áll.

A jegybankelnök-bejelentést követően a legmagasabb eurójegyzés 296,29 forinton történt. A forint árfolyama nem lépett ki az elmúlt napokban tartott sávból. Csütörtökön az euró jegyzése 295,16 és 296,83 forint között, szerdán pedig 294,97 és 296,52 forint között alakult. 

Reggel kilenc órakor a dollárt 225,86 forinton jegyezték, míg csütörtök délután 225,56 forinton. A svájci frank jegyzése péntek reggelre 241,34 forintra csökkent a csütörtök délutáni 242,00 forintról, a japán jené pedig 2,4397 forintra 2,4427 forintról.

Az euró árfolyama alig változott csütörtökről péntekre: az előző délutáni 1,3094 dollár után péntek reggel 1,3081 dolláron jegyezték. A lengyel zloty 0,03 százalékkal, a román lej 0,08 százalékkal gyengült péntek reggel az euróval szemben, a cseh korona pedig 0,12 százalékkal erősödött. Az eurót 4,1523 zloty, 4,3600 román lej és 25,6340 cseh korona árfolyamon jegyezték péntek reggel kilenc órakor.

Elemzők: nem okozott meglepetést Matolcsy jelölése

Nem okozott meglepetést Matolcsy György jelölése a jegybank élére – mondták az MTI által pénteken megkérdezett elemzők, akik további kamatcsökkentésre számítanak, amely előbb-utóbb negatív hatással lehet a forint árfolyamára.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint amíg nem válik egyértelművé, hogy Matolcsy György milyen változásokat kíván végrehajtani a monetáris politikában, addig marad a bizonytalanság és tovább gyengül a forint. Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy Orbán Viktor a rádióinterjúban említést tett arról a 16 eszközről, amelyet a jegybankok alkalmaznak a világban a gazdasági növekedés érdekében, ami arra utal, hogy az MNB is átvehet néhányat ezekből az eszközökből.

A monetáris politika legfőbb eszközének számító alapkamat tovább csökkenhet 4,75 százalékig – mondta Árokszállási Zoltán. Hozzátette azt is, hogy a 300 forintos árfolyamra ma másként tekint a piac, mint egy-két éve, azt kevésbé kockázatosnak tartja, de a 310 forint már veszélyes lehet. 

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is megerősítette, hogy a piac Matolcsy Györgyöt várta, így a jelölt nem meglepetés. Ezzel együtt Matolcsy bizonytalanságot okozhat eddigi miniszteri tettei, kommunikációs stílusa és a jegybankot, illetve a monetáris politikát illető kijelentései miatt. 

“Nem várom unortodox lépések gyors bejelentését, és azon belül egyáltalán nem várom a durvább lépések – kéthetes kötvény korlátozása, nagy volumenű állampapír-vásárlás – bevezetését” – fogalmazott Kondrát Zsolt. Ha ezek később előjönnek, annak negatív hatása lehet – tette hozzá.

A hitelezés felfuttatására a legvalószínűbbnek egy alacsony kamatú, hosszú lejáratú refinanszírozású hitel bevezetését tartja kívánatosnak az elemző, de ettől sem vár nagy hatást, mivel “az angol jegybank által bevezetett hasonló program is nagyon döcög”. Kondrát Zsolt véleménye szerint a kamatcsökkentési sorozat megy tovább, annak előbb-utóbb negatív hatása lesz az árfolyamra.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője elmondta: a monetáris tanácsban immár kétharmados többségbe kerülnek a “galambok”, azaz a kamat további csökkentése várható, a piac most decemberre 4,25 százalékot árazott be. Ezt az inflációs folyamatok is lehetővé teszik, hiszen már tavasszal elérhető a 3 százalékos cél. Ugyanakkor az elemző figyelmeztetett arra, hogy a kamatvágás miatt a 300 forint feletti árfolyam óriási veszélyekkel járhat egy olyan gazdaságban, ahol a devizahitelek a GDP 16 százalékát teszik ki. Az említettek miatt a forint gyengülése nyomán nagyobb veszteség keletkezhet, mint amennyi nyereség az export élénkülése nyomán befolyhat – tette hozzá.

Mivel Magyarország kis, nyitott, devizában eladósodott ország, a monetáris politikában nem alkalmazhatók azok az eszközök, amelyeket a világ nagy jegybankjai bevetettek a gazdasági visszaesés megakadályozása illetve a növekedés érdekében – magyarázta Suppan Gergely, aki Varga Mihály kinevezését a piac számára pozitív üzenetként értékelte. A tárca nélküli miniszter a piac véleménye szerint kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá és hitelesebbé teheti a gazdaságpolitikát – mondta a TakarékBank senior elemzője.

Nem okozott meglepetést Matolcsy György jelölése – közölte Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője is, aki arra számít, hogy aktívabb lesz az új elnökkel felálló Magyar Nemzeti Bank, de a klasszikus értelemben vett mennyiségi lazításra, amelyet a világ nagy jegybankjai követnek, Magyarországon nem kerül sor. Az viszont elképzelhető, hogy a bankszektor az MNB-től új feltételekkel közép- és hosszú lejáratú forrásokhoz jut, ami némileg fellendítheti a hitelezést – tette hozzá.

“Az alapkamatot minden bizonnyal tovább faragja az MNB, a lazítás orrnehéz lesz, azaz viszonylag gyorsan eljuthatunk a 4,5-4,75 százalékhoz” – fogalmazott a CIB Bank vezető elemzője. Ezzel kapcsolatban azt is kifejtette, hogy a 300 forintos árfolyam még nem, de a 310 forintos már kockázatot jelent a magas devizahitel-állomány miatt.

A KDNP támogatja Matolcsy György kinevezését

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) támogatja a kormányfő döntését, amellyel Matolcsy Györgyöt javasolja jegybankelnöknek.

A kisebbik kormánypárt pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a hazai gazdaság stabil és kiszámítható működéséhez elengedhetetlen egy korrekt együttműködés a nemzeti bank és a kormányzati szereplők között. 

Minderre garancia lehet Varga Mihály személye is, aki továbbra is a magyar emberek érdekeit tartja majd szem előtt, miközben az EU támasztotta elvárásoknak képes lesz megfelelni az ország – olvasható a KDNP állásfoglalásában.

Jobbik: Matolcsy tegyen rendet a jegybankban!

A Jobbik arra szólítja fel Matolcsy Györgyöt, hogy tegyen végre rendet a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), és érje el, hogy a jegybank oly hosszú idő után végre valóban az ország, a nemzet érdekeinek szolgálatába álljon – közölte Für Balázs, az ellenzéki párt gazdasági kabinetjének elnöke pénteken az MTI-vel.

A Jobbik erre reagáló közleményében azt írta, az MNB az elmúlt évtizedekben nem nemzetgazdasági, hanem elsősorban külső érdekeket szolgált, és tevékenysége nem felelt meg sem a nyugati gyakorlatnak, sem Magyarország elemi érdekeinek. Az ellenzéki párt szerint a jegybank ezermilliárd forintos nagyságrendű veszteségeket okozott az országnak közvetlenül, például az alapkamat indokolatlanul magas szinten tartásával, de közvetett módon is, azzal, hogy asszisztált a devizahitelek elburjánzásához.

Az MNB működésének gyökeres megújulásához sokkal többre van szükség, mint a jegybank élén történő személyi változásra – értékeli a Jobbik. A párt “minimális elvárása” az, hogy a jegybank szinte teljes szervezetét cseréljék le, menjen mindenki, aki bármilyen módon érdemben hozzájárult az elmúlt évtizedek katasztrofális jegybanki politikájához.

Az ellenzéki párt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként folytatott tevékenységét elégtelennek tartja, ugyanakkor úgy vélik, hogy a jegybank élén egészen más feladatokkal kell majd megbirkóznia.

(forrás: MTI)