Az devizahitelesekről és az újabb kamatvágásról szólt a nap

(fotó: MTI / Bruzák Noémi)

A nemzeti eszközkezelővel kapcsolatos törvénymódosítások apropóján a devizahitel-probléma kialakulásáról vitáztak a képviselők kedden a parlamentben. A Jobbik szerint sokkal több embernek kellene elérhetővé tenni az eszközkezelőt, míg az LMP nemzeti ingatlanalap létrehozását szorgalmazta.

Fidesz: több háztartás ajánlhatja fel ingatlanát az eszközkezelőnek

Varga Gábor (Fidesz) felidézte a kormány eddig tett intézkedéseit a devizahitelesek megsegítésére. Ugyanakkor jelezte: a nemzeti eszközkezelő felállítása óta megmutatkoztak olyan kisebb-nagyobb technika problémák, amelyeket kezelni kell. Mint mondta: a javaslat elfogadásával bővülhet azon háztartások köre, amelyek felajánlhatják ingatlanukat az eszközkezelőnek megvételre, valamint visszavásárlási jogot is kikötnek, amely a korábbi tulajdonost illeti meg.

Szerinte a mostani javaslat segíthet azokon a családokon, amelyek eddig nem tudtak élni a devizahitelesek érdekében hozott intézkedésekkel.

Vita a devizahitel-probléma okáról

Hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki arról, hogy mi az oka a devizahitelek problémájának. A kormánypárti és jobbikos képviselők a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok felelősségét hangsúlyozták, az MSZP-sek viszont a jelenlegi kormány árfolyam- és adópolitikáját hibáztatták.

A szocialista Józsa István azt mondta: kormánynak a forint árfolyamát kellene rendbe tenni, ha erős lenne a forint, akkor nem lenne devizahitel-probléma. Mint mondta, a szocialista kormányok időszakában hat év alatt 30 százalékkal nőtt az emberek keresete, ebből ki tudták fizetni a hiteleiket, most viszont siralmas a helyzet, lefelé megy a gazdaság, és csökken az emberek keresete is.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás ugyanakkor arcátlanságnak nevezte, hogy a szocialisták azt állítják, nekik semmi közük a probléma kialakulásához, hanem a mostani kormány forinttal kapcsolatos politikája az „ősbűn”. A kormányt arra szólította fel, hogy az igazi megoldást keresse. Szerinte a bankok profitját teljes mértékben el kell vonni, és „a lakosság mögé kell állni”.

A fideszes Márton Attila azt mondta: a szocialista kormányok felszámolták az első Orbán-kormány által létrehozott államilag támogatott lakáshitelrendszert, és ezzel belehajszolták az embereket a devizahitelekbe.

Frakciótársa, Tóth Gábor arról beszélt, hogy a devizahitelek esetében egy „ősátverésről” van szó. Meg kellene nézni, hogy a devizahitelezés idején hány banknak volt a trezorjában valuta, amennyiben ez nem volt, akkor csaltak, és minden szerződés semmis, ami csaláson alapul – fejtette ki.

Az LMP-hez tartozó független Vágó Gábor úgy vélte: a Fidesz és az MSZP egymásra mutogat, ahelyett, hogy a probléma megoldására fókuszálna. Szerinte ez például egy bérlakás-építési program lehetne.

Az MSZP-s Kovács Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az első Orbán-kormány idején bevezetett támogatott lakáshitel-rendszer az első évben 30 milliárd forintba került, a következő szocialista kormánynak viszont a harmadik évben már 150 milliárdjába, vagyis nem volt fenntartható. Hangsúlyozta: nem az akkori kormány találta ki devizahiteleket, hanem a bankok, és ezt a Fidesz számos vezető politikusa, többek között Kósa Lajos is felvette.

Jobbik: sokkal több embernek kellene elérhetővé tenni az eszközkezelőt

A jobbikos Vágó Sebestyén arról beszélt: az emberek kényszerből vettek fel devizahitelt, és a bankok félrevezették őket, amikor tagadták ennek kockázatait.

Szerinte az Orbán-kormány intézkedései csak tüneti kezelésnek minősíthetők, a megoldás az lenne, ha a devizahiteleket azon az árfolyamon forintosítják, amelyeken felvették őket. Azt mondta: erre lehetőség lett volna, ha a kormány nem vezeti be az egykulcsos adórendszert, és erre használja fel az államosított magánnyugdíjvagyont.

Arról is beszélt, hogy a nemzeti eszközkezelő segítségét a szigorú feltételek miatt csak kevesen tudták igénybe venni – a tavalyi év végéig hatszázan, máig alig több mint ezren -, és bár ezen a javaslat most valamelyest segít, a változtatás nem elégséges, még tágabb körnek kellene elérhetővé tenni az eszközkezelő szolgáltatásait.

Rossznak nevezte az ócsai lakóparkberuházást is, kiemelve, hogy még a nyolcvan felépült házat sem tudják benépesíteni, mivel a csaknem hatszáz pályázóból mindössze húsz család felelt meg a kritériumoknak. Megemlítette azt is, hogy ugyanennyi pénzből sokkal több városi panellakást lehetett volna vásárolni a rászorulóknak.

LMP: szociális bérlakásokra van szükség

Vágó Gábor, az LMP-hez tartozó független képviselő azt mondta: az Orbán-kormány valódi megoldások helyett a szőnyeg alá söpörte a devizahitelesek problémáit. Szerinte az árfolyamgát csak elodázza a gondokat, a végtörlesztéssel pedig csak a tehetősek jártak jól.

Az ócsai lakóparkról azt mondta, a kormány teljes alkalmatlanság bizonyítja. Hozzátette: a lakóparkberuházás lehetett volna egy közösségi bérlakásprogram alapja, de erre már nincs lehetőség. Kitért arra is, hogy a nemzeti eszközkezelőről szóló jogszabályt negyedszer módosítják, a szervezet azonban alig működik. Szerinte ennek nem a pénzhiány az oka, hanem a rossz szabályozás.

Megismételte, hogy az LMP olyan nemzeti ingatlanalap létrehozását tartja szükségesnek, amely bevonja a devizahitelesek ingatlan-tulajdonrészét, a bankok követeléseit és az állami szociális bérlakásokat annak érdekében, hogy a bajba jutottak kedvezményes áron bérelhessenek lakást.

Május végéig lehet belépni az árfolyamgátba

Május 31-ig meghosszabbította az árfolyamgát igénylésének határidejét kedden az Országgyűlés.

A fideszes Dióssi Csaba erről szóló, a hétvégén benyújtott indítványát – házszabálytól eltéréssel – kedd reggel fogadták el a képviselők egyhangúlag, 260 igen szavazattal.

Így március vége helyett május 31-ig lesz igényelhető az árfolyamgát, amelynek keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni minimum három éven át, de – a jelenlegi szabályok szerint – legkésőbb 2017 júniusának végéig.

A legfontosabb az, hogy minél többen belépjenek az árfolyamgátba – hangsúlyozta hétfőn Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki minden érintettet arra biztatott, vegye igénybe ezt a lehetőséget.

Dióssi Csaba javaslata indoklásában kifejtette: a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a Magyar Bankszövetség közös médiakampánya jelenleg is tart, és valószínűleg a jogosultak jelentős részét fogja meggyőzni a gyűjtőszámlahitel igénylésének szükségességéről.

A PSZÁF március eleji tájékoztatása szerint az idén január végéig a körülbelül 456 ezer jogosult 29,3 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások január 30-ig 115 ezer 130 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján.

A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya január végén 1034 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány 33,8 százaléka.

Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum három évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek. A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forintgyűjtőszámlára kerül. A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).

Kamatdöntés – MNB: további kamatvágáshoz csökkennie kell a pénzügyi piaci bizonytalanságnak

A monetáris tanács szerint további jegybanki kamatcsökkentés akkor lehetséges, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken.

A testület keddi közleményében a 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentést azzal indokolta, hogy a magyar gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás középtávon mérsékelt, így a 3 százalékos inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető. Hozzátették: az elmúlt időszak pénzpiaci feszültsége ugyanakkor fundamentálisan nem indokolható ingadozásokat eredményezett a hazai eszközárak alakulásában, amely továbbra is körültekintő monetáris politikai döntéseket indokol.

A testület kedden a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

(forrás: MTI)