Növekedési hitelprogramot indít a jegybank

(fotó: MTI / Soós Lajos)

A növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntött a jegybank monetáris tanácsa – jelentette be a testület eseti, csütörtöki ülését követően Matolcsy György jegybankelnök.

Elmondta: az ülésen olyan lépésekről döntött a monetáris tanács, amelyek a következő évek magyar gazdaság- és monetáris politikáját kedvező irányba változtatják. A program előképe a brit jegybank „finanszírozás a hitelezésért” programja – tette hozzá.

Az első intézkedéssel a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet biztosít a jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül fejlesztési és forgóeszköz célokra, illetve uniós programok saját erejére. Az MNB a kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamattal nyújtja a forrást, amelyek maximum plusz 2 százalékos kamatot számíthatnak fel, ezt esetleg egy 0,5 százalékos garancia-díj növelheti.

Kiemelte: a programot először egy három hónapos próbaidőszakra, június elsejétől vezetik be. A kereskedelmi bankok döntik el, hogy hitelképes-e egy adott vállalat és ennek a kockázatnak a kezelése továbbra is a bankrendszer feladata lesz, de a hitel az MNB mérlegében jelenik majd meg. Ez egyfajta kockázatmegosztást és gyorsított, egyszerű hitelfolyósítási folyamatot eredményez – mondta.

További 250 milliárdos keretből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak, aktuális árfolyamon, az előzővel megegyező kamatfeltételekkel, a devizatartalék terhére, legfeljebb a hazai bankok kkv devizahitel-állományának 15 százalékáig. A jegybankelnök emlékeztetett rá, hogy a kkv-hitelállomány 54 százaléka devizahitel. 

A harmadik intézkedéssel a kéthetes MNB-kötvényállományt 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkentik, a devizatartalékokból biztosított devizacserével, amely 3 milliárd euróval csökkenti a devizatartalékot. Ezt a lépést – amelyről egyeztetnek a bankokkal – a magyar pénzügyi rendszer sebezhetőségének csökkentésével, illetve a külső rövid lejáratú adósság mérséklésének szükségességével indokolta az MNB.

Matolcsy György hangsúlyozta, az intézkedéseknek „célzott és korlátozott, ám minden esetben kedvező hatásai lesznek a gazdaságra”. Egyben leszögezte, hogy a program kockázatai „tűréshatáron belül vannak”.

Hozzátette: amennyiben a 250 milliárd forintnyi új hitel kerül a gazdaságba, akkor 39 százalékos adócentralizációval számolva 100 milliárd forinttal nőhetnek a költségvetés bevételei.

Matolcsy György hangsúlyozta: az inflációs cél teljesülése és a pénzügyi stabilitás lehetővé teszi a kormány növekedési stratégiájának jegybanki támogatását. Hozzátette: Magyarországnak növekedési fordulatra van szüksége és ez indokolja, hogy a jegybank támogassa a kormány növekedési programját.

Matolcsy György jelezte azt is: a monetáris tanács „egységes, hatékony és együttműködő”, és tagjai hasonlóan gondolkoznak a magyar gazdaságpolitika kérdéseiről.

Kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank mérlegfőösszege a kkv-hitelprogram és a devizahitel-kiváltó hitelintézkedés hatására  500 milliárd forinttal nőhet, ami nem jelentős a jegybanki mérlegfőösszeghez viszonyítva.

Az MNB honlapján megjelent közlemény szerint a növekedési hitelprogramjának alapvető célja: kedvezményes jegybanki finanszírozással a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetének segítése, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából.  A közlemény kitér arra: Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken, ami különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel azokat a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást.

Hozzáteszik: a mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehetnek az intézkedések. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja. 

Az ismertetett adatok szerint 2012 végén a mikro- és kisvállalkozások devizahitel-állománya 866,5 milliárd forint, a középvállalkozásoké 997,6 milliárd forint, együttesen 1864,1 milliárd forint volt.

A közleményben felhívják arra is a figyelmet, hogy a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló kidolgozását. 

A program része a gazdaság külső sérülékenységének mérséklése, ami lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv-hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és a forrásoldalon a kéthetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1 százalékához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége – amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével – azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.

A közlemény kitér arra: a jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre „kettős kamatláb”. A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4 százaléka, a kkv hitelállomány 7 százaléka. 

A közlemény szerint a hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását sem. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.

Rogán: újraindulhat a forintalapú hitelezés

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint a jegybank által csütörtökön meghirdetett növekedési hitelprogram jó hír a magyar vállalkozásoknak, a döntés ugyanis azt jelenti, hogy elindulhat Magyarországon a megfizethető kamatú, forintalapú hitelezés.

Rogán Antal budapesti sajtótájékoztatóján a központi bank programjának további előnyei között említette, hogy csökkenhet a devizakitettség, és egy éven belül jelentősen javulhat a magyar vállalkozások finanszírozása.

Álláspontja szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése figyelemmel van a nemzetközi tendenciákra, hiszen az elmúlt egy évben hasonló döntéseket hozott az Európai Központi Bank, és hasonló programot hirdetett az angol jegybank, valamint a napokban a japán központi bank is.

A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedben a magyarországi devizahitelek a külföldi tulajdonú bankoknak jelentettek óriási üzletet, ezek a pénzintézetek ugyanis az anyaországaikban olcsón felvett devizát sokkal drágábban, átlagosan 4-4,5 százalékos kamatfelárral adták tovább a magyar vállalkozásoknak, miközben az árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfelekre hárították. A devizahitelek elterjedése rendkívül kockázatossá tette a magyar bankrendszert – hangsúlyozta Rogán Antal, hozzátéve, hogy ennek ellensúlyozására kellett felvennie hitelt Magyarországnak 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

Kitért arra is, hogy a 2008-as hitelválság kezdete óta a külföldi tulajdonú bankok egyre több forrást vontak ki a magyar gazdaságból, azaz „hazavitték a pénzt”.

MSZP: Matolcsy bejelentése „három csepp víz a sivatagban”

Az MSZP szerint Matolcsy György jegybankelnök korábbi, 3 éves gazdasági miniszteri tevékenysége alatt „kiszárította” a magyar gazdaságot, csütörtöki bejelentése ezért olyan, mint „három csepp víz a sivatagban”.

Józsa István, a szocialisták országgyűlési frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának bejelentése után újságíróknak azt mondta: az intézkedéseket Münchausen-effektusnak tartja, az MNB ugyanis saját hajánál fogva próbálja saját tartalékaiból megemelni a bankrendszert.

Az MSZP az intézkedéseket kockázatosnak tartja, ezért arra kérik a piac szereplőit, hogy felelősen reagáljanak azokra. A képviselő hozzátette, jelentős „érvágás” lehet a devizatartaléknak, ha a jegybank 3 milliárd euróval csökkenti a kéthetes kötvények állományát.

A politikus szerint a kis- és közepes vállalkozásoknak szükségük van forrásokra, de a gazdasági környezetet is kiszámíthatóvá kellene tenni számunkra.

A Jobbik egyetért a kkv-k segítésével, de célzott finanszírozást sürget

A Jobbik egyetért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának csütörtöki döntésével, amelynek értelmében a növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot indítanak. Ugyanakkor az ellenzéki párt szerint a források „ömlesztése” helyett célzott gazdaságfejlesztésre lenne szükség a nagyobb hatékonyság érdekében.

Erről Volner János beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján azt követően, hogy a monetáris tanács csütörtöki, eseti ülése után Matolcsy György jegybankelnök bejelentette: döntően a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak olcsó hitelforrást, 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet nyújt fejlesztési és forgóeszköz célokra, illetve uniós programok saját erejére a jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül. 

A Jobbik frakcióvezető-helyettese úgy reagált: egyetértenek azzal, hogy a kkv-knak a kormány finanszírozási segítséget nyújt, így próbálva élénkíteni a gazdaságot, hiszen az elmúlt évtizedekben a kereskedelmi bankok nem voltak érdekeltek ebben, így szükséges az állami segítség.

A Jobbik szerint ugyanakkor túl kevés a most bejelentett összeg. Volner János példaként említette, hogy a 250 milliárd forintos hitelkeret éppen a fele annak, amit Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének következményeként említett, mint költségvetési kiesés.

Az ellenzéki politikus szintén hibának nevezte, hogy a kormányzati gazdaságpolitika nem jelöl ki ténylegesen gazdaságfejlesztési prioritásokat, hanem „ömlesztve” adja a pénzt, amelynek többsége a „kormányközeli nagyvállalkozásokhoz, illetve külföldi cégekhez jut”. Ezzel szemben a Jobbik szerint a termelő ágazatokat kellene célzottan támogatni, mert az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus tudna a tőkehiányos gazdaságba pénzt szállítani. Ezek hiányában csekélyebb a gazdaságélénkítő hatása a csütörtökön bejelentett intézkedéseknek – véli a Jobbik.

(forrás: MTI)