Gyorsuló növekedés csökkenő hiány

Az aktualizált konvergenciaprogram a következő évekre gyorsuló növekedéssel és csökkenő hiánnyal számol, a 2013-2016-ra vonatkozó jelentés – amelyet a kormány hétfőn juttatott el az Európai Unió brüsszeli bizottságának és kedden jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján – a növekedés idei megindulásának alátámasztására öt tényezőt sorol fel.

A növekedés forrása egyrészt a 2012. évi visszaesést okozó egyedi hatások korrekciója. Ezek között kiemeli a program, hogy  átlagos időjárást feltételezve a tavalyi alacsony mezőgazdasági teljesítményhez képest 2013-ban az agrárium jelentős mértékben  hozzájárulhat a növekedéshez. Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján hozzátette, ez a tényező 0,4 százalékponttal emelheti a GDP-bővülést.

A külső kereslet élénkülése, az összességében stagnáló belső kereslet mellett a nettó export növekedését eredményezi, amely szintén a gazdasági növekedést segíti. Harmadrészt idén az államháztartási folyamatok szintén támogatóan hatnak a növekedésre, miközben a kormány továbbra is kitart a GDP 2,7 százalékának megfelelő hiány teljesítése mellett. A program azt jelzi, hogy a költségvetési hiány tartása a korábbiakhoz képest kisebb növekedési áldozatokat követel.

A növekedést támogató tényezők között sorolja fel a program az Eximbank és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett hitelbővítő programot.  Az Eximbank az elkövetkező 12 hónapban 120 milliárd forint értékű új hitelt kíván kihelyezni a vállalatok exporttevékenységének finanszírozására, míg az MNB által meghirdetett növekedési hitelprogram első pillére 250 milliárd forint alacsony kamatozású forrást biztosít a vállalatoknak – emlékeztet a konvergenciaprogram.    

A program végezetül a jelentős mértékben emelkedő uniós források  beruházási aktivitást élénkítő beáramlására hívta a fel a figyelmet a növekedést támogató tényezők között.

A 2012-es gazdasági visszaesés időben csökkenő negatív áthúzódó hatása miatt a 2013-as növekedési adat az első negyedévben még várhatóan negatív lesz, de az éves növekedési ütem az év végére fokozatosan 2 százalék közelébe emelkedhet.

A konvergenciaprogram az idei 0,7 százalékos éves GDP-növekedést követően jövőre 1,9, 2015-ben és 2016-ban 2,3 és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.  

A programban azonban azt is megjegyzik, hogy kibocsátási rés 2013-ban várhatóan kismértékben (-1,7 százalékosról -3,7 százalékosra) tovább nyílik, mivel a növekedés még elmarad a potenciálistól. Az ezt követő években 2016-ig azonban a kibocsátási rés fokozatosan záródik. A magyar gazdaság várhatóan 2017-ben éri el potenciális kibocsátásának szintjét.

Mivel a legtöbb kormányzati intézkedés a munkaerőpiacot érinti, a potenciális növekedéshez legnagyobb mértékben a munkaerő fog hozzájárulni. Ugyanakkor az előrejelzési horizonton a tőke és a termelékenység hozzájárulása is fokozatosan emelkedni fog –  olvasható a programban.

A konvergenciaprogramban  felülvizsgált államháztartási hiánypálya olyan célokat tűz ki, amelyek a növekedés megindulásának éveiben a költségvetési keresletszűkítéssel nem gátolják a gazdaság fellendülését. Az államháztartás strukturális hiánya a program egész időhorizontján a középtávú költségvetési cél (GDP-arányosan 1,7 százalékos deficit) alatt marad, így kissé növekszik a költségvetési politika mozgástere – írja a konvergenciarogram. Az idei és jövő évi, egyformán 2,7 százalékos GDP-arányos hiány után 2015-ben és 2016-ban a deficit tovább csökken a GDP 2,2, illetve 1,3 százalékára.

A hiány csökkenésével párhuzamosan a bruttó államadósság csökkenését is prognosztizálja a  program, amely szerint a tavaly év végi 79,2 százalékos GDP-arányos adósság idén 78,1 százalékra a következő két évben pedig 76,1 illetve 73,4 százalékosra csökken.

 

A Fidesz bízik a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésében

A Fidesz bízik abban, hogy az ország teljesítményének és a konvergenciaprogramban foglalt vállalásoknak köszönhetően megszűnik a Magyarországgal szembeni európai uniós túlzottdeficit-eljárás.

Puskás Imre országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: remélik, hogy az unió kizárólag a tényekre és az ország teljesítményére alapozza majd a döntését, ebben az esetben ugyanis meg kell szüntetnie a Magyarországgal szembeni eljárást, az ország pedig felállhat arról a szégyenpadról, amelyre 2004-ben, uniós csatlakozásakor került.

Hangsúlyozta: a szocialista kormányok folyamatosan – csaknem 85 százalékra – növelték az államadósságot, és egyszer sem tudták az elvárt 3 százalék alatt tartani a deficitet, sőt annak szintje átlagosan 6 százalék körül volt, miközben a gazdasági növekedés nem érte el az uniós átlagot.

Ezzel szemben az Orbán-kormány csökkentette az államadósságot – folytatta Puskás Imre, megjegyezve: az adósság az idei év végére 78, 2016-ra pedig 73 százalékra csökken majd a tervek szerint.

Kiemelte, hogy az államháztartási hiány 2011 óta 3 százalék alatt van, idén és jövőre is 2,7 százalék lesz.

A fideszes politikus hangsúlyozta: a konvergenciajelentés alapján nincs szükség további intézkedésekre ahhoz, hogy a hiánycél teljesüljön. Szerinte ez cáfolja azokat, akik az év eleje óta a költségvetés bizonytalanságáról, megszorítások szükségességéről beszélnek.

Puskás Imre azt is mondta, a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése annak a visszaigazolása lenne, hogy Magyarország 2010 óta jó költségvetési és eredményes gazdaságpolitikát folytat, és tartósan ezen a pályán maradhat.

 

MSZP: „hisszük, ha látjuk”, hogy nincs szükség megszorításra

„Hisszük, ha látjuk” – reagált az MSZP arra, hogy a nemzetgazdasági miniszter a konvergenciajelentés keddi ismertetésekor azt mondta, nincs szükség további intézkedésekre a költségvetési egyensúly megteremtéséhez.

A kormány azzal számol, hogy az idén újraindul a növekedés, 3 százalék alatt marad a GDP-arányos hiány és ehhez nincs szükség újabb intézkedésekre – mondta Varga Mihály.

A szocialisták az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták, hogy gazdasági növekedés helyett folyamatos csökkenés van, új munkahelyek helyett még a régiek is megszűnnek, az államadósság nem csökkent, a költségvetést pedig a nyugdíjvagyon lenyúlásával, 30 új adóval és brutális lakossági megszorításokkal sikerült „egyensúlyba” hozni.

A kétharmados Fidesz gazdaságpolitikája az elmúlt három évben eredmények helyett csak folyamatos megszorításokat hozott – olvasható a kommünikében.

Az MSZP bírálja a kormányt azért is, mert – mint írták – egy átlagos családra mintegy félmillió forint pluszterhet rakott. A fogyasztókkal megfizettetett különadók, az európai rekordáfa, a legyengített forint miatt megugró törlesztő részletek fojtogatják a családokat – fogalmaztak.

 

LMP: a kormány csak elodázza a kockázatok kezelését

Az LMP véleménye szerint a kedden bejelentett konvergenciaprogrammal a kormány nem kezeli, csupán elodázza a bevételi oldalon jelentkező kockázatok kezelését – mondta a jelentésre reagálva sajtótájékoztatón Vágó Gábor.

Az LMP-ben politizáló független képviselő azt mondta: a kabinet várja a növekedést, de annak eléréséhez kezelni kellene a bizonytalanságot és a belső kereslet problémáit, mert azok a GDP „visszaesésének, illetve stagnálásának” legfőbb okai. A konvergenciaprogramban viszont nem láthatóak érdemi változások és szerkezeti reformok – tette hozzá a politikus.

Az LMP szerint az oktatásba való befektetés a leghatékonyabb – hangsúlyozta Vágó Gábor. Hozzáfűzte, hogy jelenleg nincsenek forráskivonásról szóló hírek, de ha a költségvetési tartalékot fél év alatt felélik, akkor „újabb megszorítások jöhetnek”.

 

Ellentétes elemzői vélemények

Ellentétesen ítélték meg elemzők a kedden ismertetett aktualizált konvergenciaprogramban vázolt kormányzati előrejelzéseket; az MTI által megkérdezettek közül Suppan Gergely reálisnak, míg Árokszállási Zoltán túlzottan optimistának találta a prognózist, ugyanakkor mindketten esélyt látnak arra, hogy a dokumentum alapján az ország kikerülhet az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden ismertette: az aktualizált konvergenciaprogramban a kormány az idén 0,7, jövőre 1,9 százalékos növekedéssel, mindkét évben 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal, és az idén 3,1 százalékos inflációval számol.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője azt hangsúlyozta: eddig is úgy vélték, hogy a szerény növekedéshez és a 3 százalék alatti államháztartási hiány eléréséhez nem szükséges további kiigazítás. Az elemző a kormány legfrissebb makropályáját reálisnak, „legfeljebb kissé optimistának” nevezte, és megemlítette, hogy személy szerint is szerény növekedést vár. A jó mezőgazdasági teljesítmény és a pozitív készletváltozások felfelé húzhatják a GDP-t, így a kormány 0,7 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzése az elemző szerint nem nevezhető a valóságtól elrugaszkodottnak.

A 3,1 százalékos idei inflációs prognózis konzervatív, óvatos becslés Suppan Gergely szerint, aki ennél jóval alacsonyabb, 2,2 százalék körüli átlagos inflációval számol. Megjegyezte azt is, hogy az olajárak elmúlt időszakbeli esésének köszönhetően az infláció még ennél is alacsonyabb lehet. A vártnál lényegesen alacsonyabb ütem ugyan az adóbevételeknél okozhat feszültségeket, a reálbérek azonban ugrásszerűen nőhetnek és ezzel bővülhet a belső fogyasztás is – tette hozzá.

Suppan Gergely szerint a kormány reálisan azonosította a kockázatokat és ezek kezelésére elegendő tartalékot is hagyott. Pozitív meglepetést is okozhat a hozamok csökkenése, amivel akár 100 milliárd forinttal is mérséklődhetnek az állami kamatkiadások – mondta.

Megemlítette, hogy az alacsony infláció és a csökkenő hozamok támogatják a további alapkamat-csökkentést is, a piac a következő 3 hónapra már beárazott további 100 bázispontos kamatvágást.

Az elemző szerint jó eséllyel Brüsszel is reálisnak tarthatja a makropályát, és az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, ebben az esetben pedig ugrásszerűen javulhatnak az üzleti bizalmi mutatók.

Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi államháztartási hiány lényegesen jobb lett a korábban vártnál, a GDP-arányos 2 százalékos hiánynak köszönhetően 0,4 százalékponttal csökkenhet az EU által előrejelzett hiánypálya. Ezt és a várható kamatmegtakarítást figyelembe véve a brüsszeli 3,4 százalékos idei hiány-előrejelzés „becsúszhat” 3 százalék alá – mondta.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője túlzottan optimistának tartja a program makrogazdasági előrejelzéseit, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól az év első felében.

Erős „kincstári optimizmus” látszik a gazdasági és költségvetési előrejelzéseken – fejtette ki az elemző. Hozzátette, hogy 2014-re például kimondottan kiadásnöveléssel számol a kormány bizonyos területeken, miközben a növekedési és hozamvárakozások is eléggé optimisták.

Az elemző nemcsak a reálnövekedésre, hanem a nominális növekedésre vonatkozó várakozást is magasnak tartja. A kormány várakozása szerint már az idén 4,3 százalékkal növekedhet a GDP, amennyiben az árindexet is figyelembe vesszük. Ez a várakozás pedig segíthet abban, hogy a kormány adósságcsökkenést tudjon kimutatni, és a költségvetés bevételeit is megemeli ez az optimista feltételezés – vélekedett Árokszállási Zoltán.

Az Erste Bank elemzője magasnak találja a kormány kamatokra és hozamokra vonatkozó előrejelzéseit is. A kormány láthatóan azt várja, hogy további kamatcsökkentések lesznek az idén, amivel egyet is lehet érteni – fejtette ki. A hosszúállampapír-hozamokra vonatkozó, jövőre várt 3,9 százalékos előrejelzés azonban véleménye szerint nem nevezhető konzervatívnak, tekintettel arra, hogy jelenleg az 5 és 10 éves állampapírhozamok 5,2-5,6 százalék körül vannak.

A javuló növekedés ellenére a kormány 2,7 százalékra emelte a 2014-es hiányvárakozását, az elemző szerint a viszonylag magasnak mondható hiányadat arra utal, hogy romlás következhet be az alapvető költségvetési folyamatokban. Véleménye szerint ezt támasztja alá az is, hogy a kormány bizonyos területeken kiadásnöveléssel számol, például figyelembe veszi a pedagógus életpálya modell egyenlegrontó hatását 2014-ben, és emellett az állami beruházások növekedésével számol.  

Kérdés, hogy nem túl optimista-e a GDP várakozás, és lesz-e elég költségvetési bevétel a kiadások emelkedésének finanszírozására ráadásul úgy, hogy a költségvetés szabad tartalékainál is markáns csökkentést tervez a tárca jövőre – fejtette ki az Erste Bank elemzője.

Árokszállási Zoltán szerint továbbra sem kizárt, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülhet Magyarország már az év első felében, ugyanis a tavalyi alacsony hiányadat, valamint az idei első három hónap költségvetési adatai ezt alátámaszthatják.

(forrás: MTI)