Így adózunk januártól

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban a társasági adót és az illetékeket érintő módosítások is vannak.

 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt illetően bejelentett részesedések esetén a minimális részesedésszerzés mértéke a nemzetközi gyakorlatot követve 30-ról 10 százalékra változik, míg a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő 75 napra emelkedik. A törvényjavaslat (a mikrogazdálkodókat érintő kisebb eltéréssel) átveszi a számviteli törvény által meghatározott nem jelentős összegű hiba fogalmát. A nem jelentős összegű hiba adóhatását a hiba feltárásának adóévében kell figyelembe venni, így szükségtelenné válnak és kikerülnek a törvény szövegéből az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalapot módosító tételek.

 

A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével nemcsak az adózó, hanem kapcsolt vállalkozása is (természetesen megosztva) csökkentheti az adózás előtti eredményét. A csökkentő tétel alkalmazására akkor lesz lehetőség, ha a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódik mind az adózó, mind a kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, valamint a kapcsolt vállalkozás nyilatkozik a kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költségéről, illetve ebből az adózó által érvényesíthető összegről. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért a felek egyetemlegesen felelnek, valamint a társasági adóbevallásban mindkét fél adatszolgáltatásra köteles.

 

Az ingatlannal rendelkező vállalkozások meghatározásához a beszámolóban kimutatott eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása a piaci értékek helyett 2014. január 1-jétől a könyv szerinti értékek alapján történik. A törvényjavaslat a telephely definíciót kiegészíti, és nevesíti az ingatlanok értékesítését.

 

A kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett hitelek kamata utáni adókedvezmény a 2013. december 31. után felvett hitelek tekintetében a korábbi 40-ről – a de minimis szabályokra is figyelemmel – 60 százalékra bővül.

 

Az illetékeket érintő jelentős változás, hogy újraszabályozzák a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. 2014-től a minősítés szempontjából irreleváns a megszerzett társaság főtevékenysége, ehelyett a társaság beszámolójában kimutatott (pénzeszközök és pénzkövetelések nélküli) eszközök és az ingatlanok aránya lesz a mérvadó.

 

A gazdálkodó szervezetek közötti követeléselengedés és tartozásátvállalás illetékmentessége külföldi vagyonszerző fél esetén 2014-től feltételekhez kötött. A mentesség akkor érvényesíthető, ha a külföldi vagyonszerző bejegyzés szerinti országában a társasági adónak megfelelő adó összege legalább 10 százalék, és a részesedések értékesítését terhelő adó is eléri a 10 százalékot.

 

A javaslat számos ponton módosítja a jelenleg hatályos szabályozást. Az ajándékozási illetékmentességet kiterjeszti a házastársakra, illetékmentessé válik az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés – ismerteti a hírlevél.

 

Jön a sztáradózás, és jól járnak a hullaszállítók

 

Nem kell regisztrációs adót fizetniük a hullaszállítóknak, bátrabban kóstoltathatnak a borászok, kivasalják a külföldi sztárokból a jövedelemadót, és csökken a közműadó – a költségvetési bizottság módosítókkal bombázta meg a jövő évi adócsomagot. Módosító javaslatokkal szórta meg a jövő évi adócsomagot a költségvetési bizottság. Ezek a módosítók azok, amelyeket a kormány és a parlament várhatóan támogatni fog, abból kiindulva, hogy a bizottság döntő többsége kormánypárti. A javaslatok közül a legfontosabb a sertéshús áfájának csökkentése.

 

Egy másik javaslat a halottszállító autókat mentesíti a regisztrációs adó alól, hogy miért, nem derül ki. A bizottság azt is lehetővé tenné, hogy aki saját borát kóstoltatja és értékesíti, ne kelljen üzlethelyiséget nyitnia. A javaslat szerint erre turisztikai és vidékfejlesztési szempontból van szükség. A képviselői tiszteletdíjat átsorolják a nem önálló tevékenységből szerzett jövedelmek közé. Ez lényegében azt jelenti, hogy a képviselők tiszteletdíja 2014-től bérjellegű jövedelem lesz, eddig nem minősült annak.

 

Jön a sztáradózás

 

Egy javaslattal adózásra ösztönözné a bizottság a külföldről ideérkező színészeket és zenészeket, ugyanis egyszerűsített adózást biztosítana azoknak a külföldi előadóművészeknek, akik csak rövid ideig tartózkodnak Magyarországon. Eszerint, ha ezt a módot választják, a bevételük 70 százaléka után kell megfizetniük a 16 százalékos személyi jövedelemadót (szja). Adókedvezményeket viszont nem vehetnek igénybe. Az adót az ország elhagyásáig kellene megfizetni egy háromsoros angol-magyar bevallással, és nem kellene hozzá adószám sem. A kisjövedelmű művészek tehermentesítésére viszont kitalálták, hogy 200 ezer forintos bevételig (maximum 22 400 forint adóteherig) adómentességet élveznek. Ha azonban a bevétel 12 hónapon belül meghaladná ezt az értékhatárt, akkor a teljes bevételre adózni kell.

 

Csökkentik a közműadót

 

A bizottság egy olyan javaslatot is benyújtott, amellyel gyakorlatilag csökkentené a közművezetékek adóját. A hatályos szabályozás szerint a hírközlési vezetékekre sávos adókedvezmény van: 170 kilométer vezetékhosszig 80 százalék, 170-250 kilométer vezetékhossz között 60 százalék, 250-300 kilométer vezetékhossz között 20 százalék. A teljes adót csak a 300 kilométert meghaladó vezetékhossz után kell megfizetni. A hatályos szabályozás tehát jelenleg figyelembe veszi azt, hogy a kisebb, kevesebb vezetékkel rendelkező távközlési társaságok teherviselő képessége kisebb, azonban sok esetben e kisebb társaságoknak – szolgáltatási területük miatt – egy fogyasztó eléréséhez relatíve sok vezetéket kellett kiépíteni – írja a módosító javaslat.

 

A javaslat szerint gazdasági és társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a ritkán lakott, távoli vidékeken élők is megfelelő távközlési infrastruktúrával rendelkezzenek. Ezt a kritikát már többen megfogalmazták korábban, amikor bevezették a közműadót, de akkor nem törődött vele a kormány. Ezért annak érdekében, hogy ezen infrastruktúra kiépüljön, illetve fennmaradjon, az említett adókedvezmény terjedelme a javaslat szerint bővül, egyben a kedvezmény struktúrája egyszerűsödik. A javaslat értelmében nem kell adót fizetni 200 kilométer vezetékhosszig, 200–350 kilométer vezetékhossz között az adókedvezmény 70 százalék lesz, a 350–500 kilométer közötti vezetékhossz adójából pedig 25 százalék adókedvezmény vehető igénybe. A teljes adót az 500 kilométer vezetékhossz felett kell majd megfizetni.

 

Bezárások lehetnek a pénztárgépek miatt

 

A pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos mulasztások nagy száma miatt a jövőben akár az üzletét is bezárhatják annak, aki nem teljesíti az online pénztárgépre vonatkozó előírásokat – lényegében ezt lehet leszűrni az egyik csütörtökön benyújtott bizottsági módosítóból. A javaslat szerint azokban az esetekben is fontos a pénztárgépekkel kapcsolatos visszaélések megfelelő szankcionálása, amelyekben az adózó üzlethelység nélkül végez tevékenységet.

 

Egyéb változások

 

A mobilszolgáltatók által fizetett helyi iparűzési adóbevételt úgy szórná szét a települések között, hogy nem a telephelyük szerint kellene fizetniük, hanem az előfizetőik számlázási címe szerint. A költségvetési bizottság pontosítja a családi járulékkedvezmény szabályait is. Eszerint, ha valakinek a járulékai terhére kell érvényesítenie a családi adókedvezményt, akkor először a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékból, azt követően a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, és ha ez sem elég, akkor a 10 százalékos nyugdíjjárulékból kell levonni a szükséges összeget.

 

Az egyik módosító emeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőreinek és kormánytisztviselőinek illetményét, az indoklás szerint azért, hogy elérje az idei évi bérminimum szintjét, és egyúttal biztosítsa a folyamatos előmenetel lehetőségét. Egy javaslat szerint a jelentős köztartozást tartósan felhalmozó vállalkozók gazdálkodását független könyvvizsgálónak kellene ellenőriznie, még akkor is, ha nem tartoznak ebbe a körbe.

 

Egy másik javaslat azt biztosítaná, hogy a tartós befektetések lekötési időszakok alatt is „vándorolhassanak” a szolgáltatók között. Nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha valaki évente legfeljebb egyszer átviszi egy másik szolgáltatóhoz a tartós befektetését. Ezzel a lekötési időszak alatt is választási lehetőséget biztosít a befektető részére, másrészt komoly versenyhelyzetet teremt a befektetési szolgáltatók és hitelintézetek számára a tartós befektetési szerződéssel rendelkező ügyfeleik körében.

HH/Richpoi