Tizenöttel vágtak?

Tizenöttel vágtak?

Gazdaság - szerző: GR

A kamatdöntő ülést követően kiadott keddi közlemény szerint a testület a további monetáris enyhítésre az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve lát lehetőséget.  

 

 

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén tizenöt bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,85 százalékra csökkentette az alapkamatot. Elemzők 10-20 bázispont közötti csökkentésre számítottak, de többségben voltak a 10 bázispontos enyhítést prognosztizálók.   

 

Azt is megjegyzik: a nemzetközi befektetői hangulat az amerikai eszközvásárlási program év végi lassítása ellenére is támogató maradt, Magyarország kockázati megítélése javult, mely a CDS-felárak és kötvényhozamok mérséklődésében is tükröződött. Az ország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.  

 

Megállapították azt is: a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. Az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet támogató maradt, a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.  

 

A testület úgy véli, hogy idén és jövőre is folytatódhat a gazdaság korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetű bővülése. Bár az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a monetáris politika által vizsgált időtáv végén megközelítheti azt. A foglalkoztatás folyamatos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta csökken, azonban még mindig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.  

 

Az export növekedése mellett a belső kereslet is bővülhet a következő években – jegyzi meg a testület. Hozzáteszik: az uniós forrásokat felhasználó állami beruházások, illetve az MNB növekedési hitelprogramjának köszönhetően növekvő vállalati beruházások mellett a háztartások fogyasztásának élénkülése fokozatos lehet. A reáljövedelmek bővülését részben ellensúlyozza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a szigorú hitelezési feltételek lassú oldódása.  

 

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2014. február 5-én 14 órakor jelenik meg.

 



Gyengült a forint? 

 

Gyengült kedden a forint: az eurót a kora reggeli 301,83 forint után 302,67 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben délután négy órakor. A forint gyengülését a jegybank kitartó kamatcsökkentési szándékának tulajdonítják a piacon. Elemzők a keddi kamatdöntéstől 10-20 bázispont közötti csökkentést vártak. A végül 15 bázispontos kamatvágást a forint szerény erősödése követte. A kamatdöntő ülés előtt az eurót 302,83 forinton jegyezték, utána 302,68 forinton. 

Kedden 301,80 és 303,30 forint között alakult az eurójegyzés. A forint hétfőn 301-es eurójegyzésen kezdte a hetet, míg a múlt hét elején 298,50, az év elején pedig 297 forinton állt az euró. A dollár árfolyama kedden a kora reggeli 222,84 forintról 223,63 forintra, a svájci franké 244,26 forintról 245,11 forintra, a japán jené pedig 2,1309 forintról 2,1410-re emelkedett délután négy órára. 

 

 

Az elemzők szerint van még miből vágni?  

 

Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint 2,50 százalékig csökkentheti a jegybank az alapkamatot. Kifejtette: a monetáris politika mozgástere annak ellenére sem szűkült be teljesen, hogy a Fed decemberben 10 milliárd dollárral csökkentette eszközvásárlási programjának havi keretösszegét. A monetáris tanácsban is meglévő eltérő vélemények (két tanácstag korábban a 20 bázispont helyett is csak 10 bázisponttal vágott volna) a piaci vélemények is elváltak, így van olyan elemző, aki az MNB kamatpályáján 2,5 százalék helyett 2 százalékos minimummal számol.   

 

Bebesy Dániel, Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere úgy vélte: az eddigi 20 bázispontos lépéseknél alacsonyabb ütemű csökkentés azt jelzi, hogy a monetáris tanácson belül többségbe kerültek a nagyobb óvatosságot pártolók, de az enyhítés folytatódhat. Kifejtette: a jegybank a várakozásoknak megfelelően fékezte az enyhítés ütemét. Emlékeztetett rá, hogy a decemberi ülést követően az MNB már utalt arra, hogy a csökkentés ütemének mérséklése indokolttá válhat, és úgy tűnik, a kevésbé támogató globális környezet és a hazai deviza gyengülése átbillentette az egyensúlyt a monetáris tanácson belül. Megjegyezte, hogy a 15 bázispont csak minimális eltérés a 20 bázisponthoz képest, ami jelzi, hogy az MNB helyzetértékelése lényegében nem változott.   

 

Ugyanakkor Magyarországon a forint gyengüléssel kezdte az idei évet, a magyar állampapírok hozamgörbéje egyre meredekebbé válik, ami azt jelenti, hogy hosszabb távon nincs meggyőződve a piac az alacsony kamatok tartósságáról. A forint más feltörekvő piaci devizákhoz képest eddig meglehetősen stabil maradt, a befektetőek egyelőre figyelmen kívül hagyják a paksi beruházáshoz kapcsolódó államadósság-növekedést, és azokat a jegybanki kommenteket, amelyek szerint a jegybanki kamatpolitikát nem befolyásolja a Fed monetáris politikájának változása – elemezte Bebesy Dániel. 

 

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője is azt hangsúlyozta, hogy a keddi kamatcsökkentési döntésnek egyedül a mértéke volt kérdéses, maga a kamatcsökkentési ciklus folytatása nem. A jelenlegi körülmények fennmaradása esetén az elemző az első negyedévében 2,7 százalékos, illetve akár az alá csökkenő alapkamatot, és 2,5 százalékos kamatminimumot vár.  

 

Kifejtette: a csökkentési ütem mérséklésére az előző kamatdöntő ülés jegyzőkönyvéből is lehetett következtetni. Kérdésesnek nevezte, hogy milyen szinten áll meg a kamatvágás, és az iránymutatást azért is lényegesnek tartotta, mert úgy vélte, hogy a gazdasági szereplők várakozásait, különös tekintettel a kamatkörnyezetre, irányítani szükséges. Az Európai Központi Bank elnöke is a kamatkörnyezet alacsonyan tartását erősítette meg – fűzte hozzá.  

 

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését. Úgy ítélte meg: a javuló kockázati megítélés ellenére a forint árfolyamát egyre kevésbé tudja támogatni a fejlett piacokhoz képesti csökkenő hozamfelár, ezért a kamatcsökkentési sorozat további lassítására lehet számítani. A kamatcsökkentési sorozat 2,55-2,70 százalék között érhet véget, majd az alapkamat az utolsó negyedévig ezen a szinten maradhat.   

 

Az év utolsó hónapjaitól – de legkésőbb a jövő év elejétől – lassú ütemű kamatemelési sorozatra számítunk, így 2015 végéig 3,75-4,00 százalékig emelkedhet vissza az alapkamat - elemezte Suppan Gergely.