A ciklus utolsó ülését tartotta az Országgyűlés

 

Az Országgyűlés várhatóan ma tartotta a 2010-2014-es kormányzati ciklus utolsó ülését. A Ház 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdte munkáját, majd záróvitákra kerül sor. Ezt követően határozathozatalokat tartanak. A ciklus utolsó ülésnapja interpellációkkal, azonnali kérdésekkel és kérdésekkel zárult.  

 

Napirend előtt  

 

Az Országgyűlés és a kormány elmúlt négy éves tevékenységével foglalkoztak a napirend előtti felszólalások a ciklus utolsóra tervezett ülésnapján, de szó volt a paksi bővítésről és a Simon-ügyről is csütörtökön a parlamentben.   

 

A parlament létszáma 381-re csökkent, miután Simon Gábor (MSZP) lemondott mandátumáról – jelentette be az elnöklő Jakab István.  

 

KDNP: a kormánynak volt jövőképe  

 

Harrach Péter (KDNP) négy év munkáját értékelve napirend előtt azt mondta, a kormányzat nemcsak bátor döntéseket hozott, hanem volt jövőképe is. Az alaptörvényt emelte ki az elfogadott jogszabályok közül.  

 

„Rendezett világot teremtettünk minden területen” – összegzett. Szólt a családok védelméről szóló törvényről is és utalt arra az uniós döntésre, „ami nem a természet rendjét követi”.   

 

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára válaszában sorolta az iskolák állami fenntartásba kerülésének előnyeit, és az államigazgatási átalakításokról is elismerően szólt. Ez a kormány nem a kisposták bezárásának, hanem újranyitásának kormánya volt – fogalmazott. Veszélyesnek nevezte a vatikáni szerződés felmondásának kezdeményezését, mert az szerinte „másodrendű polgárokká” tenné az érintetteket. 

 

 

LMP: a kormány centralizált demokráciát alakított ki   

 

 

Schiffer András (LMP) az államadósság elleni „szabadságharc” 2010-es meghirdetésére emlékeztetett. Hangsúlyozta, az adósság valójában növekedett, és a paksi beruházás tovább növelheti azt.   

 

 

Bírálta az egykulcsos adórendszert, azt mondta, az ágazati fejlesztésektől veszi el a forrásokat. Nem történt elszámoltatás – jelentette ki, és leszögezte: összességében centralizált demokráciát alakított ki a kormány, ahol a parlamenti többség előtt nincsenek korlátok.  

 

Rétvári Bence szólt a devizahiteleseknek nyújtott segítségről, hangsúlyozva: ez a kormány nem a bankokat, hanem az adósokat akarta konszolidálni. Beszélt arról is, hogy az ÁSZ nem fogadta el az LMP pártbeszámolóját, és a párt a kampányszámlákat sem megfelelően kezelte.   

 

Az egykulcsos adóval kapcsolatban közölte: az LMP a bírálatával elismerte, hogy adóemelésre készül.

 

 

Jobbik: az illúziókeltés négy éve van mögöttünk   

 

Vona Gábor (Jobbik) a parlamenti és kormányzati munkát az illúziókeltés négy évének nevezte. Szerinte szavakban a Jobbikra hasonlít a kormány, tetteik azonban a szocialistákét idézik.  

 

Az MSZP aggódása a magyar demokráciáért és emberekért szintén képmutató – értékelte. Szerinte az fáj nekik, hogy nem a saját zsebükbe vándorol a pénz. Bírálta a szocialistákat a Simon-ügy miatt is, majd feltette a kérdést: mi lapul még itt a parlamentben?  

 

Rétvári Bence arra emlékeztetett: a mentelmi bizottság a legtöbbször jobbikos képviselő ügyét tárgyalta. Szerinte a Jobbik megoldások nélkül szított társadalmi feszültségeket, az elégedetlenségből és a gyűlöletből kíván szavazatokat gyűjteni.

 

Vona Gábornak félbe kellett szakítania felszólalását, mert öt PM-es független képviselő, Szabó Rebeka, Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szilágyi Péter és Szilágyi László narancsszínű lufikat engedett el az ülésteremben. Szabó Rebeka az MTI-nek azt mondta, hogy a lufikkal és a rájuk írt feliratokkal a Fidesz „elszállt ígéreteire” akartak utalni.  

 

Az elnöklő Jakab István az ülésen a tevékenység befejezésére szólította fel a képviselőket. Elmondta, büntetést kezdeményez velük szemben, mivel nem tudható, hogy a léggömbök milyen kockázatot jelentenek a bent ülők egészségére. Rétvári Bence válaszát folytatva megjegyezte: „maga a párt nem nagy durranás„, ezt lufikkal pótolja. Utalva Simon Gábor ügyére közölte: a Fidesz-KDNP-s képviselőknek semmiféle titkolnivalójuk nincs.  

 

 

 

MSZP a kormány energiapolitikát bírálta

 

Kovács Tibor (MSZP) hazugságnak ítélte a rezsiharcot. Nem csak a Fidesz offshore hátországának van szüksége olcsó energiára – közölte.  

 

Szerinte a kormány felhatalmazás nélkül, titokban döntötte el az ország következő ötven évének energiapolitikáját. Közölte: a Pakson termelt áram ugyanis legalább duplája lesz a jelenleginél.  

 

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára ismertette: Európában az ipar számára a gáz ára háromszorosa az amerikainak, az áram pedig kétszerese, ezt a hátrányt pedig 2035-ig nem képes ledolgozni a kontinens. A magyar gazdaság versenyképességét így az olcsó energia jelenti – hangsúlyozta.  

 

Szólt saját parlamenti statisztikájáról, miszerint 848 kérdésre válaszolt a négy év alatt, amivel elmondása szerint rekordot állított fel az államtitkárok között a rendszerváltás óta.  

 

 

A Fidesz a Simon- és a Józsa-ügyeket sérelmezte  

 

Rogán Antal (Fidesz) szerint mind a Simon- mind a Józsa-ügy a szocialisták és a magyar baloldal kétszínűségének szimbóluma. Közölte: Józsa István cégének 6,6 milliárdos bevétele mutatja, hogy addig támogatták az erőművet, amíg hasznuk származott belőle.  

 

„Simon az éhségmenet élén, százmilliókkal a zsebében” – sorolta kifogásait, majd hozzátette: akkor még Gyurcsány Ferencnek és az Altusnak a paksi szerződéseit még nem is ismerjük.  

 

Rétvári Bence azt mondta, bár már négy éve nincsenek hatalmon a szocialisták, a hírek még mindig az ő korrupciós ügyeiről szólnak. Miután Mesterházy Attila hazajött washingtoni útjáról, „nem tudjuk, feljelentő, vagy utasításszerző körútjáról”, megismerhette Simon ügyeit – mondta – a közvélemény azonban nem. Szerinte a mentelmi bizottság MSZP-s tagjai cinkosok az ügyben, mert ők azok, akik kétszer nem mentek el a testület ülésére. Az egyik legnagyobb rejtélynek nevezte, hogy bár egy hete kirobbant a botrány, Simon Gábor csak csütörtökön mondott le parlamenti mandátumáról. Tett-e bármilyen műveletet? Volt-e vagyonkimentés? – tette fel a kérdést.  

 

Március közepétől működhetnek a bizalmi vagyonkezelők  

 

A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig csütörtökön kormánypárti szavazatokkal elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt.  

 

A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki működteti és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs akadálya annak, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy legyen. A jogszabály üzletszerűen és nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelőket különböztet meg.  

 

Üzletszerű vagyonkezelés végzéséhez megfelelő engedéllyel kell rendelkezni, a vállalkozásnak erre kell szakosodnia, vagyis fő tevékenységként kell ellátnia a feladatot. Emellett fel kell mutatnia a kezelt vagyon összértékével arányos, de legalább 70 millió forintos pénzügyi biztosítékot, és 70 millió forint saját tőkével is rendelkeznie kell. A tevékenységet csak kft.-k, zrt.-k vagy az Európai Gazdasági Térség vállalkozásainak magyarországi fióktelepei végezhetik. A törvény szigorú előírásokat tartalmaz a vagyonkezelés végzésének személyi feltételeivel kapcsolatban, emellett rögzíti: a vállalkozásban legalább egy jogásznak, egy közgazdásznak és egy okleveles könyvvizsgálónak kell dolgoznia.  

 

Az üzletszerű vagyonkezelők sorát egy közhiteles nyilvántartás rögzíti a jövőben, ebbe bárki betekinthet. Egy másik nyilvántartás a létrejött jogviszonyokat tartalmazza majd, ebbe azonban csak arra jogosult hatóságok tekinthetnek be. A nem üzletszerűen működő vagyonkezelőnek a megkötött bizalmi vagyonkezelői szerződést kell bejelenteniük. Az engedélyeket a Magyar Nemzeti Bank adhatja ki és a nyilvántartásokat is a jegybank vezeti. A vagyonrendelők védelmét szolgálják azok az előírások, amelyek részletes tájékoztatási kötelezettséget írnak elő a vagyonkezelő számára.  

 

A törvény módosítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályait is, mind a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemeket, mind a kedvezményezetti jogállást jeleznie kell a nyilatkozónak és a vele egy háztartásban élő hozzátartozónak.  

 

Változik a csődtörvény is, a felszámoló kijelölése automatikussá válik. 

 

Elfogadták a kollektív befektetési formákról szóló törvényt  

 

A parlament 246 igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadta a kollektív befektetési formákról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslatot csütörtökön. Ez rendelkezik a tiszthelyettesek illetményemeléséről is.  

 

Az új jogszabály az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló európai uniós rendeletet ülteti át a magyar jogrendszerbe, de ezen kívül is számos pénzügyi törvényt módosít. Hatályon kívül helyezi továbbá a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló, 2011-ben elfogadott jogszabályt. Az alternatív befektetési alapkezelő rendszeres gazdasági tevékenységként befektetések kezelésével és kockázatkezeléssel kell, hogy foglalkozzon, egy vagy több alternatív befektetési alapot kezelve.  

 

A törvény részletezi, hogy miként kaphatnak engedélyt az alapok és az alapkezelők. A befektetési alapkezelő akkor kaphat engedélyt, ha rendelkezik legalább 125 ezer euró, ingatlanalap kezelése eseten legalább 300 ezer euró induló tőkével.  

 

Ha a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió összesített értéke meghaladja a 250 millió eurót, a szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie. A befektetési alap és a befektetési alapkezelő felügyeleti díjat fizet, a törvény ennek számítását is meghatározza, majd részletezi az alap- és a letétkezelők működési feltételeit. Ez a jogszabály rendelkezik arról is, hogy a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tiszthelyettesi es zászlósi állományába tartozók juttatása január 1-jétől tízezer forinttal emelkedik. Az elfogadott változtatás az indoklás szerint lehetőséget ad arra, hogy miniszteri rendelkezés alapján a kiegészítő juttatás 80 százaléka alanyi jogon, 20 százaléka pedig teljesítményértékelés alapján, differenciáltan járjon.  

 

A törvényhez zárószavazás előtt újabb módosító javaslatokat nyújtott be a gazdasági miniszter. Így került be a jogszabályba, hogy a bankfiókban történő ingyenes készpénzfelvételre jogosultság csak bankkártya hiányában illeti meg az ügyfelet. Emellett kis mértékben enyhítették a megbízható szerencsejáték-szervezőkkel szemben támasztott követelményeken.  

 

Elfogadták az új házszabályt  

 

Elfogadta a parlament működési rendjét és a képviselői jogokat is meghatározó új házszabályt az Országgyűlés e ciklusbeli utolsó ülésén csütörtökön. Ez és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás az új parlament megalakulásával lép hatályba.  

 

A 244 kormánypárti igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadott házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyűlés.  

 

Az előterjesztő kormánypárti képviselők szerint az új eljárásrend egy-, két- vagy háromhetes ülésezéssel is alkalmazható. Ugyanakkor előírás, hogy interpellációk és kérdések feltevésére minden olyan héten időt kell biztosítani, amikor a parlament ülésezik.  

 

A legfontosabb változások egyike a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita megszüntetése. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja – mint most -, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet.  

 

Az új testület elnöke a Ház törvényalkotási alelnöke lesz. A törvényalkotási bizottság egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat, az összegző módosító javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt. Az előterjesztő és a frakcióvezetők azonban külön szavazást kérhetnek az összegző módosító javaslat valamely pontjáról, illetve kérhetik – összesen legfeljebb háromszor -, hogy a Ház tartson fenn az összegző javaslatban nem szereplő módosítást. Ha így egy eredetileg nem támogatott módosító javaslatot is elfogad a Ház, újabb összegző indítvány készül.  

 

Zárószavazás előtti módosító javaslatot akkor lehet benyújtani, ha az egységes javaslat nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek. Ennek megtárgyalása és a döntés után következik az előterjesztés elfogadása.  

 

Változnak az általános vita szabályai is: a képviselők rendes – azaz legfeljebb 15 perces – felszólalásai között egy alkalommal minden frakcióból csak egy-egy képviselő, egy független és nemzetiségi képviselő vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra két percben.  

 

A törvényjavaslatokat a jövőben legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kell nyújtani, és később nem lehet túlterjeszkedő módosításokat fűzni hozzájuk, vagyis csak az eredetileg módosítani javasolt jogszabályok rendelkezéseire kérhető változtatás.  

 

Megváltozik a sürgős tárgyalás elrendelésének menete is. Erre félévente legfeljebb hatszor kerülhet sor. A sürgős tárgyalás elrendelése – amit 25 képviselő kérhet – és a törvényjavaslat zárószavazása között hat napnak kell eltelnie. A kivételes eljáráshoz a képviselők ötödének támogatása szükséges. Kivételes eljárást félévente maximum négyszer lehet elrendelni a Ház több mint felének szavazatával. A vita és a szavazás időpontjáról az Országgyűlés dönt.  

 

A házszabálytól eltérő tárgyaláshoz továbbra is a képviselők négyötödének szavazata kell.  

 

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényhez csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be módosító javaslatot, amely kizárólag a kifogásolt részekre és a hatálybalépés időpontjára vonatkozhat. Szintén az új bizottság javasolhat módosítást akkor, ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek talál egy jogszabályt.  

 

Új szabályok érvényesek a költségvetés tárgyalására is. A kormánynak a javaslatot legalább 13 nappal az általános vita előtt be kell benyújtania, miután egyeztette a Költségvetési Tanáccsal. A büdzséhez benyújtott módosító indítványokról minden állandó bizottság részletes vitát folytat, majd azokat a költségvetési bizottság összegzi, aztán a Ház megtárgyalja az összegzést és szavaz róla. A Költségvetési Tanács ezt is véleményezi a zárószavazás előtt.  

 

A frakcióalakításhoz alapvetően öt – azonos listán induló és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz tartozó – képviselő szükséges, de hárman is alkothatnak képviselőcsoportot, ha pártjuk önállóan, vagyis nem más pártokkal közösen indult a választáson. A módosítás 5 százalékkal növeli a frakciók működési kiadásaira adott támogatást.  

 

Szigorítás, hogy a plenáris és a bizottsági üléseken nem lehet szemléltető eszközöket használni, hacsak a házbizottság vagy az érintett bizottság nem engedélyezi. Ha egy képviselő megszegi ezt a szabályt, kizárhatják a Ház vagy a bizottság üléséről.  

 

A képviselők tiszteletdíját arányosan csökkentik, ha igazolatlanul nem vesznek részt a szavazások több mint negyedén. Hasonló szabály vonatkozik a bizottsági ülésekre: a képviselők fizetését akkor csökkentik, ha ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felét, de legalább három ülést mulasztanak el igazolás nélkül.  

 

Létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelyben az új választási törvény eredményeként mandátumot szerző nemzetiségi képviselők és szószólók kapnak helyet.  

 

A szószólók nemzetiségi ügyekben felszólalhatnak, de szavazati joguk nincs. A nemzetiségi képviselők és szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak.  

 

Új szabály, hogy az ülés kezdetén az elnök és a képviselők felállva köszöntik a választópolgárok közösségét. Az új rendelkezések szerint a házelnök felszólítására a képviselők felállva köszöntik a köztársasági elnököt, ha részt vesz a plenáris ülésen.  

 

A házszabály és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás számos egyéb új rendelkezést hoz, a többi között lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés kiemelkedő évfordulókon és nemzeti ünnepeken ünnepi ülést tartson. Rögzíti azt is, hogy a parlament nemcsak könyvtárat, hanem múzeumot is fenntart. Az új házszabály előkészítése majdnem két éve kezdődött Kövér László házelnök kezdeményezésére. 

 

 

Megválasztották a Független Rendészeti Panasztestület tagjait  

 

Új tagokat választott hat évre a Független Rendészeti Panasztestületbe az Országgyűlés csütörtökön kormánypárti voksokkal.  

 

A testület új tagjai: Cservák Csaba alkotmányjogász, aki a Köztársasági Elnöki Hivatal jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalát vezette Schmitt Pál államfősége idején, Wildner Domonkos, aki a Miniszterelnökség jogásza volt, és Lukács Tamás KDNP-s képviselő.  

 

A Ház tavaly novemberben fogadta el azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy parlamenti képviselők mandátumuk megszűnése után a Független Rendészeti Panasztestület tagjai legyenek. Addig esetükben kétéves tilalom állt fenn. Fráterné Ferenczy Nórát újraválasztották a testületbe. A panasztestület ötödik tagja Kozma Ákos, aki 2010-ben került be, amikor az addigi elnök, Kaltenbach Jenő lemondott megbízatásáról.  

 

A 2008 óta működő testület öttagú független panaszfórum, amelynek feladata a rendőrség tevékenysége feletti civil, rendőri hierarchián kívülálló ellenőrzés.