Holokauszt-emléknap

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából Áder János köztársasági elnök, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere, az emléknap kezdeményezője helyezte el az emlékezés köveit és mécsest gyújtott szerdán Budapesten, a Cipők a Duna-parton emlékműnél.  

(fotó: MTI / Soós Lajos)

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az államfő virágot és emlékkövet helyezett el, valamint mécsest gyújtott a pesti rakparton lévő emlékműnél. Áder János előtt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere emlékezett a holokauszt áldozataira a Duna-parton.

Navracsics Tibor azt mondta: a hagyományokhoz híven az idén is megemlékeznek a holokauszt magyar áldozatairól, ilyenkor mécsest gyújtanak és emlékkövet helyeznek el a tiszteletükre a Duna-parton. Hozzátette: azért Pokorni Zoltánnal érkezett az emlékműhöz, mert a politikus tette azt a javaslatot oktatási miniszterként, hogy a magyarországi holokauszt-emléknap április 16. legyen.  

Pokorni Zoltán arról beszélt: bár Európában általában az auschwitzi tábor felszabadításához kötik a megemlékezést a holokauszt áldozataira, az áprilisi emléknap a magyar eseményekhez kötődik. „Nem egy távoli európai ország ügyének tekintjük a holokausztot, hanem a magyar történelem részének” – fogalmazott. Hozzátette: „magyarok voltak a gyilkosok, és magyarok voltak az áldozatok is, tehát ez a mi ügyünk”. Pokorni Zoltán úgy vélte, „lehet, és nyilván kell is szóba hozni”, hogy mindez a német megszállás idején történt, de ez „csak magyarázat és nem mentség” az akkori magyar kormány és politika számára.  

Arról is beszélt, hogy rendkívül fontosak az iskolai megemlékezések ezen a napon, és jó lenne, ha „nem egy plusz történelemóra vagy egy muszáj ünnep” lenne ez a diákoknak, hanem valamilyen személyesen átélhető élményben lenne részük. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulóján, 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.

Megemlékezések országszerte  

Ezen a napon a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsett emléktáblát avatott a gyermekáldozatok és gyermekmentő tanárok emlékére. Az emléktáblát Páva Zsolt (Fidesz) polgármestere leplezte le.

Makón ebből az alkalomból a József Attila Gimnáziumban felavatták a gyermekáldozatok és gyermekmentő tanárok emléktábláját. Beszédet mondott Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Kaposváron is megemlékezést tartottak, beszédet mondott Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban emlékfákat ültettek az áldozatok emlékére, majd mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékfalánál.

A történelem 

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.  

Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-bábkormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán és a zsidók lakásának igénybevételén át a zsidó emberek gettókba, Budapesten úgynevezett zsidóházakba költöztetéséig. 1944. április 16-tól datálható a magyarországi zsidók elkülönítése, vidéken 1944 tavaszán gettókba zsúfolták a zsidóságot, majd általában valamilyen ipari létesítményből kialakított gyűjtőtáborokba vitték, ezután pedig rövidesen deportálták őket az ausztriai, németországi és lengyelországi koncentrációs (megsemmisítő) táborokba.

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek, először a keleti országrészekben, a visszacsatolt Kárpátalján és a Felvidéken, majd az egész országban. Az Adolf Eichmann által irányított német stáb a magyar közigazgatás és csendőrség apparátusának közreműködésével hajtotta végre néhány hónap alatt 437 ezer magyar állampolgár bevagonírozását. Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult. Budapest zsidóságának elhurcolását a nemzetközi tiltakozás hatására Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította.  

Az 1941-es népszámlálás alapján – a revíziós lépések után megnövekedett területű országban – 725 ezer izraelita élt. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás nyomán. A vidéki zsidóság gyakorlatilag megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.

HH / MTI