Mégis a szocialistáké a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztja

Belföldi hírek - szerző: GR

Újabb négy órás zárt ajtós megbeszélés után megegyeztek a pártok az új parlamenti bizottsági struktúráról. Tizenöt testület alakul majd, amelyből tízet vezethetnek a kormánypártok, ötöt az ellenzék. A nemzetbiztonsági tárca vezetésére a Jobbik és az MSZP is jelezte igényét, ám ezt és a költségvetési bizottságot a szocialisták vezethetik. A kulturális tárcát viszont a Jobbik kapta, az LMP-é pedig a fenntartható fejlődés bizottsága. A jobbikos Sneider Tamás lehet a parlament egyik alelnöke.  

 

Fideszes vagy KDNP-s elnöke lesz a törvényalkotási, a mentelmi, az igazságügyi, a külügyi, az európai ügyi, a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzeti összetartozás bizottságának, továbbá a gazdasági, a mezőgazdasági, valamint az egészségügyi, szociális és családpolitikai ügyekkel foglalkozó népjóléti testületnek. A fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke lesz. A Jobbiké a kultúrális és a vállalkozásfejlesztési bizottság elnöki posztja. Szocialista elnöke lesz a nemzetbiztonsági és a költségvetési biztottságoknak.  

 

(fotó: MTI / Soós Lajos)

Rogán Antal az új Országgyűlés megalakulását előkészítő mintegy négy órás egyeztetést úgy értékelte, hogy „soha ilyen sikeres és eredményes tárgyalást nem sikerült ilyen rövid alatt lefolytatni a parlament alakulásáról”. Az Országgyűlés akár már a május 6-ai alakuló ülésen felállíthatja az új bizottsági struktúrát. Hozzátette, a frakciók május 5-én késő délután ülnek majd össze, hogy a bizottsági struktúrán „átvezessék” a személyi javaslatokat is. Ekkor dőlhet el, hogy marad-e a Fidesz frakció élén Rogán Antal.

 

Tájékoztatása szerint a parlamenti frakciót alakító pártok között megegyezés született a bizottsági alelnökök számáról és a testületek létszámáról is. „A kormánypártok mértéktartóan és gálánsan jártak el. Az ellenzéki frakciók jóval a létszámarányukon felül részesülnek a bizottsági helyekből és a bizottsági tisztségekből” – fogalmazott.

 

A nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról szólva közölte, a vita az ellenzéki pártok között volt. Ismertetése szerint hat bizottságot ajánlottak fel, hogy abból ötnek lehet ellenzéki elnöke. Mint mondta, megvárták, amíg a vita véget ért, de alapvetően arra kérte őket, állítsák sorrendbe, hogy melyik testület vezetését szeretnék.Ez egy kompromisszum – értékelte az új struktúra kialakítását. Emlékeztetett: eddig az volt a szokás, hogy a legnagyobb ellenzéki frakció adja a nemzetbiztonsági bizottság elnökét, és örül neki, hogy ez ezután is így marad.

 

A Jobbik is két testületet vezethet majd, ebből az egyik a vállalkozásfejlesztési bizottság, amely eredetileg nem szerepelt a Fidesz által javasolt 14 testület között, végül azonban ezt is felvették az állandó bizottságok közé. Ez a testület lesz illetékes munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben is.

 

Újságírói kérdésre, hogy nem gondolja-e visszásnak, hogy a Jobbik kapta a kulturális bizottság vezetését, Rogán azt válaszolta, hogy a választók döntéseit minden alkalommal tudomásul kell venni. A kulturális bizottság “tiszti karában” pedig éppúgy jelen lesznek a kormánypártok két taggal, mint az MSZP és az LMP is.  

 

A jobbikos Sneider Tamás parlamenti alelnöki jelöltségét firtató felvetésre Rogán úgy reagált: személyi kérdésekről még nem esett szó, most a struktúráról egyeztek meg. Hozzátette, személyi kérdésekben akkor fog állást foglalni, amikor a frakciók írásban leteszik az asztalra a javaslatokat.  

 

Arra a kérdésre, hogy a kormányalakítás előtt lesz-e lehetőség napirend előtti felszólalásokra, Rogán Antal azt mondta, ebben vita alakult ki, és csodálkozik azon, hogy az LMP és a Jobbik frakciója egy 24 éve töretlen hagyományt meg akar szakítani. Ez önmagában a megegyezésnek nem akadálya – jegyezte meg.

 

 

 

Vonát jelölték volna a Jobbikosok a nemzetbiztonsági bizottság élére  

 

Balczó Zoltán, a Jobbik alelnökének közlése szerint kompromisszumra volt szükség a bizottsági tisztségviselői helyeket illetően, így le kellett mondaniuk a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról. Kifejtette: fontosnak tartották volna a testület vezetését, amelynek elnöki posztját Vona Gábor pártelnök töltötte volna be. Érezték a választói igényt, hogy a Jobbik ezen a területen meghatározó módon legyen jelen – mondta Balczó. A Jobbik alelnöke – aki a most záruló ciklus parlamenti alelnöke is – kiemelte: azért tartották volna fontosnak a testület vezetését, mert az elmúlt 24 évnek sok fontos feltáratlan ügye van, amivel „jó lenne tisztába kerülni”. Úgy tűnik, erre a fontos helyre a Jobbik jelöltje nem volt kívánatos – jegyezte meg. Balczó Zoltán elmondta, hogy az MSZP-vel meg kellett állapodni, s nem akarták, hogy egy igény lehetetlenné tegye a más szempontból méltányos megállapodás megkötését.  

 

 

 

Elégedettek a szocialisták is?  

 

Az MSZP elfogadhatónak tartja a parlament alakuló ülését előkészítő egyeztetésen létrejött bizottsági struktúrát – mondta Mesterházy Attila. Ismertetése szerint az MSZP egy parlamenti alelnöki, két jegyzői és egy Interparlamentáris Unió alelnöki posztot kap, emellett a szocialista párt adja a nemzetbiztonsági, illetve a költségvetési bizottság elnökét. Hozzátette, az MSZP-nek nyolc alelnöke lesz a bizottságokban: a törvényalkotásiban, a honvédelmi és rendészetiben, a gazdaságiban, a mezőgazdaságiban, a kulturálisban, a népjólétiben, a vállalkozásfejlesztésiben és a mentelmiben. Mesterházy nemmel válaszolt az azt firtató kérdésre, hogy elfogadható jelöltnek tartják-e a jobbikos Sneider Tamást a parlament alelnökének.

 

 

 

Valóban provokáció Sneider jelölése?

 

A szocialista Ujhelyi István szerint az egész ország szégyene lesz, ha egy olyan „fasisztoid múlttal” rendelkező ember, mint a jobbikos Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke lehet. „Ne engedjünk a Jobbik tudatos politikai provokációjának!” – szólított fel az Országgyűlés leköszönő MSZP-s alelnöke, kifogásolva, hogy a Jobbik Sneidert jelöli a Ház egyik alelnökének. Ujhelyi megjegyezte: eddig a pártok mindig tiszteletben tartották egymás jogát az országgyűlési tisztségekre való jelöléshez, „jelen esetben azonban egy demokrata nem maradhat szótlan”.  

 

Ujhelyi emlékeztet: Sneider Tamás a kilencvenes évek elején egy vállaltan skinhead mozgalom, az egri Nemzeti Ifjak Egyesületének volt a vezetője. A sajtóban megjelent információk szerint az egykoron még „Roy” néven ismert bandavezérrel szemben vádat is emeltek, miután „leütött” egy roma férfit – fűzte hozzá. A szocialista politikus arra kérte Kövér László házelnököt, hogy vesse latba tekintélyét és befolyását mind a Fidesz vezető politikusaként, mind pedig az Országgyűlés elnökeként azért, „hogy a magyar törvényhozás, és ezáltal Magyarország méltóságán folt ne essen„.

 

„Nem csak Kövér László és a Fidesz, de a teljes magyar parlament és Magyarország szégyene lesz, ha ilyen erőszakos, fasisztoid múlttal valaki a magyar állam hitelesített vezetője lehet” – fogalmazott Ujhelyi.  

 

 

 

Jobbik: Műhiszti!  

 

A Jobbik szégyennek tartja, hogy az MSZP „műhisztériát” gerjeszt az általuk javasolt parlamenti alelnök személye ellen. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője közleményben reagált arra, hogy az MSZP provokációnak nevezte Sneider jelölését. A jobbikos politikus úgy fogalmazott: szégyen, hogy az az MSZP, amely „egy pufajkást és a D-209-es fedőnevű kommunista ügynököt miniszterelnöki bársonyszékbe ültette, és amely a kommunista állampárt haszonélvezőit továbbra is soraiban tudja, műhisztériát gerjeszt” az ügyben. A leszerepelt maffiabaloldal politikusai inkább annak örüljenek, hogy a fideszes „el nem számoltatás következtében nem börtönpriccshez”, hanem parlamenti székhez jutottak – jegyezte meg.

 

A szóvivő gyomorforgatónak nevezte, hogy miközben Sneider Tamásnak a szociális bizottság elnökeként végzett négyéves korrekt, részrehajlás nélküli ülésvezetést a háttérben még az MSZP politikusai is megköszönik, addig a parlament üléseit rendszeresen egyoldalúan vezető szintén MSZP-s Ujhelyi István gyalázkodó közleményeket jegyez.

 

 

 

Az LMP különvéleményekkel fogadja el a megállapodást  

 

Az LMP a napirend előtti felszólalások, a párt bizottságokban való részvétele, valamint két bizottság elnevezése ügyében is különvéleményt fogalmaz meg a bizottsági struktúráról és a tisztségviselői helyek elosztásáról szóló megállapodásban. Schiffer András, a párt társelnöke meglepően konstruktívnak minősítette az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő pénteki egyeztetést, ahol az LMP a fenntartható fejlődés bizottságának elnöki, a költségvetési, valamint a kulturális bizottságnak alelnöki posztját szerezte meg. A párt ezek mellett a törvényalkotási és a nemzetbiztonsági bizottságba küldhet képviselőt.

 

Szavai szerint három kérdésben komoly vita volt, ezekről különvéleményt is megfogalmaznak. Az egyik az, hogy az új kormány megalakulásáig lehetnek-e napirend előtti és utáni felszólalások, politikai nyilatkozatok. Felvetette, hogy a kormány megalakulásáig miért ne fejthetnék ki véleményüket a frakciók. Mint mondta, abban megegyeztek, hogy amíg „béna kacsa” ügyvezető kormány van, addig a képviselők ne „vegzálják” a kormánytagokat, s abban is egyetértés volt, hogy az alakuló ülésen ne hangozzanak el képviselői felszólalások.  

 

Az LMP társelnöke jelezte: elvi ellenvetése van azzal szemben, hogy az LMP ötnél több bizottsági helyre ne tarthasson igényt, de ebben a kérdésben szavai szerint a többi párt „összezárt”. A harmadik vitás ügyként a vállalkozásfejlesztési, valamint a kulturális bizottság elnevezését jelölte meg. Schiffer András jelezte: az ellenzéki pártok kezdeményezték, hogy a kulturális bizottság az oktatási nevet is felvegye.  

 

Szél Bernadett, a párt másik társelnöke azt kifogásolta, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság alapvetően a munka világának csak egyes részterületeit öleli majd fel. Mint fogalmazott, senki ne gondolja, hogy a testület a korábbi foglalkoztatási bizottság portfólióját viszi tovább. Felvetette: nem világos, hogy például a közfoglalkoztatással vagy az állami szféra dolgozóit illetően melyik testületnek van tennivalója. Megjegyezte: a korábbi tárgyaláson hiányolt energetikai területet végül a gazdasági bizottság alá sorolták be, azt ugyanakkor hiányolta, hogy nem került be egyik testület portfóliójába sem a női esélyegyenlőség.  

 

HH / MTI / MHO