A Leőwey tanárai méltónak tartják a magyar érettségi feladatait

Nem okozott különösebb nehézséget az idei magyar írásbeli érettségi a diákoknak, néhány tételt gondolkodtatónak, a szövegértéses feladatot kifejezetten könnyűnek tartották az MTI körképe szerint.

Korrektnek, a matúra rangjához méltónak ítélték a pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai az idei magyar érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs, az iskola igazgatója azt mondta: középszinten az internetes nyelvvel, a hálózati kommunikációval, a digitális nyelvhasználattal kapcsolatos szövegértési feladatsorra valószínűleg mindazok helyes választ tudtak adni, akik a kérdéseket figyelmesen elolvasták, a Bródy Sándor-elbeszélés vizsgálata pedig azoknak is jó választást jelentetett, akiknek az írásbelire nem sikerült eléggé felkészülniük.

Az igazgató megjegyezte, hogy az érveléses feladat megoldása nagyobb műveltséget, olvasottságot igényelt, és előnyt jelentett azoknak, akik vettek már részt vitaversenyeken. Ugyancsak komolyabb tudásra volt szükség Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetéséhez. Zalay Szabolcs szerint az érettségiző diákok többsége elégedett volt, miután végzett a magyar írásbelivel.

A középszintű érettségi első része, a szövegértési feladatsor az internetes nyelv, a hálózati kommunikáció, a digitális nyelvhasználat mai magyar jellemzőiről szóló tanulmányrészlet szövegéhez tett föl kérdéseket. A második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Az érvelési feladatban – Márai Sándor Füveskönyv című művéből vett idézet kapcsán – a világszerte terjedő „lassú olvasás” mozgalmáról, a türelmetlen, kapkodó életmóddal szembeszegülő olvasási módnak az értékeléséről foglalhattak állást a vizsgázók. Véleményüket irodalmi művekre történő hivatkozással kellett alátámasztaniuk. Az egy mű értelmezése feladat Bródy Sándor Kaál Samu című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. Az összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetése szerepelt.

Az emelt szintű írásbelin a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Ady Endre A fehér lótuszok című költeménye volt. Az egy mű értelmezése feladat Pilinszky János Egy arckép alá című alkotásának elemzését kérte a költői beszédmódra jellemző ismétlések, a nyelvi, mondattani felépítés feltárásával. A reflektálás egy jelenségre nevű feladatban a vizsgázók a téma és a műfaj lehetséges összefüggéseiről, összetartozásáról fejthették ki véleményüket egy Szakonyi Károlytól idézett „töprengő gondolat” kapcsán. A gyakorlati írásbeliség feladat témája egy magyarórára készült vitaindító, amely a közösségi célú digitális írásbeliség iskolai tanításának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Az érettségi vizsgák holnap a matematikával folytatódnak.