Érvénytelen az árfolyamrés!

Érvénytelen az árfolyamrés a Kásler-ügyben. Egyelőre azonban korai örülni, a sokakat érintő folytatás majd csak később jöhet.  

 

A Kásler-ügyben érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések – mondta ki a Kúria kedden. A vitatott szerződés többi része azonban érvényben marad. Fontos tudni azt is, hogy most a Kúria kizárólag a Kásler házaspár szerződéséről döntött.

 

(fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)  

 

A Kúria már június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos, a decemberi jogegységi határozatból kimaradt kérdésben – jelentette be Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője a per tárgyalását követő sajtótájékoztatón.  

 

Akkor most mi is történt?

 

A bíróság mai döntésben úgy ítélte meg, hogy a perbeli úgynevezett különnemű árfolyamok alkalmazását előíró szerződéses rendelkezések nem tartoznak a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződéses kikötések körébe, így e szerződési feltételek tisztességtelenségét a bíróság vizsgálhatja – derül ki az elvi határozatból.

 

A támadott szerződési feltételeket, a perben eljárt bíróságokkal egyezően, a Kúria is tisztességtelennek találta, mivel – 6/2013-as jogegységi határozatában már kifejtetteknek megfelelően – deviza alapú kölcsönszerződéseknél nem kerül sor átváltásra csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. A különnemű árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen. Továbbá az ilyen árfolyamok alkalmazása nem felel meg az Európai Bíróság (EB) által is értelmezett világos és érthető szabályozás követelményének sem.

 

Az EB ítélete alapján ugyanakkor a perben eljárt bíróságok tévedtek, amikor a perbeli szerződési feltételek érvénytelenségét a szerződés módosításával szüntették meg. Ahelyett ugyanis a – perbelihez hasonló tényállások esetén – a tagállami jog diszpozítív rendelkezése válik a szerződés részévé. A magyar jog vonatkozó diszpozítív rendelkezését a Ptk. 231.paragrafusa 2. bekezdése tartalmazza, amely szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ilyennek pedig az MNB hivatalos deviza árfolyama tekintendő. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását előíró szerződési rendelkezések érvénytelensége folytán, azok helyébe a fent hivatkozott diszpozítív rendelkezés lép.

 

A Kúria jogértelmezése szerint az MNB hivatalos árfolyama lehet az egyetlen árfolyam, amellyel a magyar jog szerint a szerződés érvényessége helyreállítható. A helyreállítás azonban nem bírói szerződésmódosítás, hanem meglévő jogi szabály alapján történik, vagyis egyéb ügyekben nem egyedi bírói megítélésen alapul.  

 

Mi az a Kásler-per?  

 

Még 2008. május 29 én Kásler Árpád és felesége devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződést kötött az OTP Bank Nyrt.-vel. A bank 14,4 millió forint (körülbelül 46 867 euró) összegű kölcsönt nyújtott a kölcsönvevőknek. A szerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása e devizának a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott vételi árfolyamán történt. E feltétel alapján a kölcsön összegét 94 240,84 frankban határozták meg. A szerződés értelmében ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forint összegét a bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes svájci frank eladási árfolyamon kellett meghatározni.

 

A házaspár megtámadta a magyar bíróságok előtt azon kikötést, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztőrészleteket a svájci frank eladási árfolyama alapján számolja. E feltétel tisztességtelen jellegére hivatkoztak, mivel az a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam alkalmazását írja elő annak visszafizetésére.

 

A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében mindkét szerződési kikötés semmisségét megállapította és mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, továbbá a szerződéstől eltérve az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél visszamenőleges hatállyal.

 

Az ítélet ellen az OTP fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblára, amely 2012. április 26-án részben megváltoztatta a megyei bíróság döntését, és mellőzte a kezelési költségre vonatkozó ítéleti rendelkezést, ugyanakkor helybenhagyta és jogerőre emelte azt, amely szerint vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztőrészleteket. A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki, mert az banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, és a tisztességtelen kikötés körében nem vizsgálható. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek ítélte a tábla, és felhívta a figyelmet arra, hogy a bank devizaalapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, és az adós nem devizában törleszt.

 

Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, olyan szolgáltatásért fizet, amit nem vesz igénybe. Ezért kell egyneműsíteni a folyósítást és a törlesztést a másodfokú bíróság szerint, amely visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő törlesztéskor is.

 

A tábla jogerős döntése ellen a pénzintézet a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria 2013. január 15-én a hazai eljárást felfüggesztve az Európai Bírósághoz fordult és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.

 

A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Kúria az kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy (1) a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamokkal kapcsolatos kikötés (árfolyamrés) a szerződés elsődleges tárgyára, vagy a szolgáltatás ár/minőség viszonyára vonatkozik e. Azt is meg akarta tudni, hogy (2) a vitatott feltétel tekinthető e olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy az irányelv értelmében mentesülhetnek a tisztességtelen jellegükre vonatkozó értékelés alól. Végül a magyar bíróság arra is kiváncsi volt, hogy (3) amennyiben a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.

 

Idén április 30-án a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság azt mondta ki, hogy azon fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam) – ez az árfolyamrés inézménye. A nemzeti bíróság a szerződés felei közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével. Mindezek logikus következménye lehet a mai döntés.

 

Lesz ennek következménye?  

 

Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni – mondta ki 2014. március 17-én a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab). Az Orbán-kormány még 2013. november 29-én végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben, a testület másfél hónappal ezelőtt (január 27-én) kezdte el a határozattervezet megvitatását.  

 

Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés – döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában 2013. december 16-án. Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, így ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A Kúria szerint a devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt. A társadalmi méretű problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is – érvelt a Kúria.  

 

Még egy fontos döntés vár a Kúriára

 

A Kásler-ügy után a devizahitelek tömegét érintő jogegységi határozat a Kúria korábbi bejelentése szerint ősszel készülhet el. Ebben azt kellene eldönteni, hogy világos és érthető-e az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses feltétel. A bíróságok helyettesíthetik egy másik rendelkezéssel a vitatott szerződéses feltételt, a lehető legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerződés egészének érvényességét.

 

Négy olyan kérdést mérlegel majd a Kúria Polgári Kollégiuma, amelyek a szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatosak. Megvizsgálják, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e a tekintetben, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli, valamint a pénzintézet, az árfolyamkockázattal kapcsolatos, esetlegesen tévesen adott tájékoztatása miatt tisztességtelen-e a szerződés. A Kúria vizsgálja továbbá, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás milyen körülmények között felel meg az átláthatóság követelményének, valamint azt is, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen-e – közölte Wellmann György.

 

A kollégiumvezető kérdésre válaszolva elmondta: június 16-án a Kúria polgári kollégiumának bírái, továbbá az öt ítélőtábla polgári kollégiumának vezetője és a legfőbb ügyész részvételével jogegységi tanácsként üléseznek. Nem biztos, hogy már aznap lesz döntés, de remélhetőleg még az ítélkezési szünet előtt megszületik a jogegységi határozat, amely kötelező minden magyar bíróságra.  

 

Wellmann György kérdésre válaszolva hozzátette: a devizahitelesek problémájának végleges megoldását a jogegységi döntést követő jogalkotási lépésektől lehet remélni.  

 

A kormány várhatóan megvárja ez utóbbit a jogszabály-alkotással. Az őszre várt jogegységi határozat után az Országgyűlés dönthet a devizahitelek problémáját véglegesen rendező jogszabályról – mondta május elején egy lapinterjúban Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára.  

 

Több milliárdba kerülhet a bankoknak

 

Arra számítok, hogy ősszel születik végleges megoldás a devizahitelesek problémájára – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke az InfoRádióban május közepén. Várakozása szerint az árfolyamrés ügyében valamiféle visszatérítésre lesznek a bankok felkérve vagy kényszerítve. Egy lapinterjúban pedig ezt az összeget szektorszinten több milliárd forintra tette.

 

HH / Napi.hu / MTI