Balesetmegelőzés

Magyarországon évente 25-30 ezer ember szenved munkabalesetet, minden második napon meghal egy dolgozó a munkahelyén, amely ma az egyik legveszélyesebb subkörnyezet. Társadalmunk alapvető gondját képezi az indokolatlan halálozások száma, amely egy kis odafigyeléssel a megfelelő védőeszközök viselésével megelőzhető.

 

Történeti háttér

 

A munka világának egészségi és biztonsági kérdéseivel napjainkban több elméleti és gyakorlati tudományág foglalkozik: a foglalkozás orvostan, a munkahigiéné és a munkabiztonsági ismeretek. Mindhárom tudományág története az időszámításunkat megelőző korba nyúlik vissza – és ennél fogva az egészségtudomány legősibb elemének tekintendő.

 

Az első munkabiztonsági előírást a Bibliában találjuk; amely felhívja a figyelmet az építkezésben a korlátok nyújtotta védelem jelentőségére.

 

„Ha új házat építesz, házfedeledre

korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld

a te házadat, ha valaki leesik arról.”

Szent Biblia – Mózes V. Könyve 1. rész 8. vers

 

A legősibb „bonclelet” a silicosisos tüdő. Egyiptomi sírokból több ezer éves, silicosisban szenvedett elhunytak mumifikálódott tüdői kerültek elő. Hippokratész volt az első orvos, aki a táplálkozás és a klíma mellet megfigyelte a betegségek előidézésében a foglalkozás jelentőségét.

 

Hammurapi Kódexében kemény szankció tartozik a munkabiztonsági követelmények megszegéséhez.

 

„222. §    Ha egy építőmester házat épít,

de rosszul végzi a munkáját

és a ház összedől

és a tulajdonos meghal,

akkor az építőmestert meg kell ölni.”

Kelt: Babilon Kr. e. 1816-ban

 

Magyarországon a munkavédelmet legfelsőbb szinten az Alkotmány szabályozza, amely 1949-ben az egészség védelmét, és a munkaképtelenség esetére szóló segítséget említi.

 

„A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.”

 

Munkavégzés során különböző veszélyforrásokkal találkozhatunk:

 

Veszélyforrás lehet különösen:

• fizikai veszélyforrások,
• veszélyes anyagok,
• biológiai veszélyforrások,
• fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek.

• súlytalanság,
• a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása,
• zaj, rezgés, infra – és ultrahang,
• világítás, elektromágneses sugárzás vagy tér, részecskesugárzás,
• elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség,
• aeroszolok és porok a levegőben

Veszélyes anyag:

• minden anyag, vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet:
• robbanó, – oxidáló,- gyúlékony,
• sugárzó, – mérgező, – maró,
• ingerlő,- szenzibilizáló, – fertőző,
• karciogén, – mutagén, – teratogén,
• egyéb egészségkárosító anyag.

 

Előírások a veszélyes anyagok csomagolásával kapcsolatban

 

Eredetileg veszélyes anyaghoz vagy veszélyes készítményhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, valamint ezek alapanyagainak tárolására! 

 

Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény tárolására nem használható! Még akkor sem, ha a formája, anyaga miatt erre nagyon célszerűnek mutatkozik. Mint az üdítős flakon…

 

Előírások a veszélyes anyagok tárolására

 

• A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel.
• A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tárolása során biztosítani kell, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa.Az előírásoknak megfelel

 

 

Az előírásoknak megfelel

 

• Az épület előtti nyitott térben, megbontott csomagolásban történő tárolás semmiképpen nem.
• Ami biztosan megfelel:
• fedett, az időjárásnak nem kitett,
• elzárva történő tárolás.
• A felhasználás helyén pedig csak a napi munkához szükséges mennyiséget helyezzük el.
• Kis mennyiség esetén egy zárható, megfelelő anyagú szekrény is megoldás lehet.

 

Biológia veszélyforrás

 

• mikroorganizmus és anyagcsereterméke,
• makroorganizmus ( növény, állat)

 

Fiziológiai idegrendszeri és pszichés igénybevétel

 

• nehéz testi munka,
• nagy koncentrációt igénylő munka,
• túl intenzív vagy egyhangú munka,
• éjszakai munka,
• egyedül, elszigetelten vagy zárt térben végzett munka,
• személyek fenyegetése, támadása (erőszak),
• a feladatok, munkafolyamatok vagy munkavégzés összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ,
• emberi kapcsolati tényezők (kiszolgáltatottság, tévedések, rosszindulat, passzív dohányzás, szexuális zaklatás),
• kockázatot jelentő csoportok jelenléte (terhes nők és szoptatós anyák, fiatal és idős munkavállalók, betanítatlan vagy gyakorlatlan dolgozók)

 

Baleset kialakulásához vezethető tényezők:

Elcsúszás, illetve elesés általában akkor következik be, amikor a legkevésbé számítunk rá, például nem veszünk észre egy nedves foltot az egyébként száraz padlón. Vizesblokkokban, teakonyhákban, valamint frissen felmosott helyeken számítani kell az elcsúszás veszélyre!

 

Megelőzés:

A kiömlött folyadékot megfelelő tisztítási módszer alkalmazásával azonnal haladéktalanul el kell távolítani.

Ahol nedves a padló, használjunk figyelmeztető táblákat és jelöljük ki a kerülőutakat!

 

Veszély:

A legtöbb baleset az elcsúszásból és a megbotlásból, vagy a rossz lépésből következik be.

Veszélyforrások lehetnek a padozaton lévő lyukak, repedések, a nem rögzített szőnyegek és lábtörlők.

 

Megelőzés:

A padlót rendszeresen vizsgáljuk meg, hogy van-e rajta sérülés, és a szükséges karbantartást végeztessük el.

 

Veszély:

A közlekedési útvonalakon, járófelületen átvezetett kábelek is komoly botlásveszélyt jelentenek.

 

Megelőzés:

A közlekedő utakon tárgyakat, anyagokat elhelyezni, elektromos kábeleket védőburkolat nélkül átvezetni még átmenetileg sem szabad.

 

Veszély:

Lépcsőn való közlekedéskor számolni kell a lecsúszás, leesés veszélyével. Fokozza a veszélyt a túl magas sarkú, vagy csúszós talpú cipő.

 

Megelőzés:

Lépcsőn mindig nagy körültekintéssel, a lépcsőfokokat egyesével véve közlekedjen!

Fontos a megfelelő lábbeli viselete, melynek megválasztásánál   figyelembe kell venni a munka típusát, a padlófelületet, a padló tipikus állapotát és a cipőtalp csúszásgátló tulajdonságát.

 

Veszély:

Magasan lévő polcra, állványra pakoláskor a leesés veszélyével kell számolni.

 

Megelőzés:

Polcra, állványra pakoláskor soha ne álljon nem erre a célra készített eszközre (például: szék, asztal stb.)!

Magasabb helyek feléréséhez használjon szabályos létrát, vagy irodai fellépőt!

 

Veszély:

A villamos energia igen veszélyes energia, így a használata során folyamatosan számolni kell az ebből származó veszélyekkel.

A villamosság elő sorban akkor veszélyezteti a vele kapcsolatba kerülő embereket, ha nem ismerik annak tulajdonságait, jelenségeit, és ha nem megfelelő, rossz, sérült elektromos berendezéseket használnak, üzemeltetnek.

Áramütésről akkor beszélünk, ha az áramkör az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az élettani hatásai miatt az egyészséget, vagy súlyosabb esetben az életet veszélyezteti.

 

A villamos berendezések szabálytalan használatból eredő áramütés végzetes is lehet !

Sérült, szigeteléshiányos készüléket, vezetéket, villásdugót üzemeltetni tilos!

 

Veszély:

A munkahelyi stressz az egyszerű dolgozóktól a csúcsvezetőkig mindenkit érint.

Míg némi munkahelyi stressz hozzátartozik mindennapi életünkhöz, és akár doppingolhat is minket, addig a túlzott nyomás már zavarja munkánk hatékonyságát és károsítja fizikai és lelki egészségünket.

Ezért nagyon fontos megoldást találni arra, hogyan kezeljük ezt a problémát.

 

Megelőzés, kezelés:

A rövid távú stressz kezelés: átmeneti feszültség-levezetést jelent:

• ha elment a kolléga vagy az ügyfél, a dolgozó kibeszéli magából a dühét;
• lényeges a helyes légzéstechnika alkalmazása, van, amikor már ennyi is segít;
• minden munkahelyen teret kell adni a dolgozó jó közérzetéhez hozzájáruló tényezőknek:
• mozgás,
• ebédidő
• két feladat közötti lazítás, felállás, szusszanás.

 

A hosszú távú stressz kezelés tartalmazza a rendszeres, levezető pihentető feladatokat.

Például:

• lehet a testi feszültség levezetésére irodai jógát is alkalmazni.
• érdemes megmozgatni végtagjainkat a munkaidő alatt és után is.
• napi rendszerességgel végzett szabadidős tevékenységek a séta, sport a kocogás, tánc
• a lényeg, hogy az embernek jól essen valami a nap során, ez lehet örömszerzés, egyfajta megjutalmazás is.

 

A baleset fogalma:

A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt bekövetkezik be és sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Az egészségkárosodás nem minősülhet baleseti eredetűnek.

 

A munkabaleset fogalma:

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó

• közlekedés,
• anyagvételezés, beszerzés, ügyintézés,
• anyagmozgatás,
• tisztálkodás,
• szervezett üzemi étkeztetés,
• foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és
• a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet azonnal jelenteni a munkát közvetlenül irányító felettesének.

A balesetet akkor is jelenteni kell, ha az előreláthatóan munkanap kiesést nem okoz.

Baleset esetén:

Az első és legfontosabb feladat – amennyiben szükséges – az elsősegélynyújtás, a sérülés súlyosságától függően szakképzett elsősegélynyújtó, orvos, vagy mentő hívása. (A legtöbb létesítményben defibrillátor van készenlétben tartva kezeléséhez képzett személyzettel)

Gondoskodni kell a baleseti helyszín – lehetőség szerint – változatlanul hagyásáról a kivizsgálásig, arról fényképfelvételeket kell készíteni.

Természetesen a sérült mentése az elsődleges, ennek érdekében a helyszín a szükséges mértékig megváltoztatható (de a helyszínt fényképpel, filmfelvétellel rögzítsük előtte).

 

A munkabaleset kivizsgálása:

A munkáltató köteles minden munkabalesetet kivizsgálni és nyilvántartásba venni.

A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.

A balesetek kivizsgálásának legfontosabb célja a hasonló balesetek elkerülése, a jogilag tiszta helyzet teremtése és a dolgozó esetleges kártalanítása feltételeinek megteremtése.

A munkaképtelenséget okozó balesetekről „munkabaleseti jegyzőkönyv” készül.

 

A munkahelyi egészségmegőrzésben meghatározó az ápolók szerepe, a szolgálatok fontos részei az egészségügyi ellátásnak, fejlődniük és alkalmazkodniuk kell a társadalom a munkáltató igényeihez. Ez a fejlődés az ápolókat arra készteti, hogy sokrétű tudásra és jártasságra tegyenek szert, mert csak így érhetik el, hogy önálló szakmai szintet képviseljenek, ahol az ápolási szereposztás önállósuló és függetlenné váló ápolói gyakorlattal, felelősségteljes odaadással és biztos szakmai öntudattal társul.

 

Készült a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. által

a TÁMOP -6.1.2. -11/3-2012-0052

Tenkes Egészségkert projekt keretében