Megváltozott a szociális támogatási rendszer

Március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer, több segélyezési forma megszűnik, átalakul, új elnevezést kap vagy máshonnan lesz igényelhető. A Fidesz szerint az új rendszer biztosítja, hogy valóban csak a rászorulók kapjanak támogatást.

 

 

A változtatások után szociális támogatásokat két helyről kérhetnek majd az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól, előbbiektől a jövedelemkompenzáló, míg utóbbiaktól a kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.

 

A járási – jövedelemkompenzáló – támogatásokat közvetlen állami költségvetési forrásból fizetik majd ki az arra jogosultaknak. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a támogatásoknak a megállapításába az önkormányzatoknak nincs beleszólása, tehát a jövőben egyetlen település sem kötheti speciális feltételekhez azok kifizetését, az már teljes egészében a járási hivatalok hatáskörébe tartozik.

 

Ebbe, a járási hivatalok által nyújtott támogatási körbe tartozik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) , ami a korábbi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akik nem tudnak részt venni a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra.

 

Járási támogatás lesz a jövőben a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (46 600 forint), az időskorúak járadéka (22.800 – 37.500 forint), az (alap- és emelt összegű, valamint a kiemelt) ápolási díj (29.500, 44.250 és 53.100) és az alanyi közgyógyellátás (legfeljebb 12 ezer forint havonta). Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján.

 

Március 1-jével valamennyi korábbi önkormányzati támogatási és segélyezési forma (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás, helyi segély) megszűnik és egységes elnevezést kap, melynek neve települési támogatás.

 

Ennek a – kiadáskompenzáló célú – támogatásnak a keretében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, milyen élethelyzetekre adnak támogatást; ezt február végéig kellett rendeletben rögzíteniük. A minisztérium ehhez a múlt év végén rendeletalkotási segédletet küldött a településeknek.

 

Az önkormányzatoknak a szociális törvényben ugyanakkor előírták, hogy helyi rendeletükben kötelességük – átmeneti veszélyhelyzet esetére – a krízissegély lehetőségét biztosítani rendkívüli települési támogatás elnevezéssel.

 

A települési támogatásokhoz, segélyekhez a legtöbb (mintegy háromezer) településen az állam forrást biztosít, így az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze segélyezésre.

 

A legtöbb helyi adóbevételt beszedő 261 településnek – köztük az összes budapesti kerületnek – azonban saját forrásból kell megoldania a segélyezést, de a kevésbé gazdag önkormányzatoknak is – az adóbevételük nagyságának függvényében – részt kell vállalniuk a segélyezésből.

 

Az érintettek a települési támogatási formákról a helyi önkormányzati hivatalokban, Budapesten a kerületeknél, míg a járási támogatásokról az ottani ügyfélszolgálaton érdeklődhetnek.

 

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár korábban azt mondta, a változtatásokkal a kormány célja az, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz.

 

Közölte, a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkenni. Véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászoruló, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek.

 

Czibere Károly azt is mondta, bízik abban, hogy a márciusi változtatással két évtized után végre rendet tudnak tenni a támogatási rendszerben. Az államtitkár ugyanakkor jelezte azt is, hogy az átalakuló szociális ellátórendszer gyakorlati megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha indokolt, menet közben igazítanak rajta.

 

A Fidesz szerint a most átalakuló szociális rendszer biztosítja, hogy

 

valóban csak a rászorulók kapjanak támogatást,

 

megszűnik az ugyanazon a jogcímen folyósítandó többszöri támogatás, és minden településen a helyi sajátosságokhoz igazíthatják a szociális rendszert.

 

A nagyobbik kormánypárt vasárnapi közleményében azt írta: a visszaélések elkerülését és a jobb ellenőrizhetőséget biztosítja, hogy ezentúl a településeken születik döntés a rászorulók kiadásait kompenzáló támogatásokról.

 

A Fidesz szerint minden felelős gondolkodású önkormányzat felkészült erre a változásra, és újragondolta az ellátási rendszert, sok helyen emelik is az ellátások összegét, illetve új támogatási formákat is bevezetnek.

 

Ismertették: települési támogatás néven igényelhetik a rászorulók mostantól a korábbi átmeneti, családi, krízis-, lakásfenntartási segélyt. Sok településen adnak ezenkívül a többi között rendkívüli települési támogatást az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő vagy rendkívüli élethelyzetbe került embereknek, valamint rezsitámogatást, gyógyszerkiadási támogatást, temetési támogatást, lakhatási támogatást, gyermekek után járó különböző támogatásokat.

 

A 35 milliárd forintos központi költségvetési támogatás miatt nem fordulhat elő, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek, vagyis egyetlen rászoruló sem marad ellátás nélkül – írták.

 

A Fidesz közölte, hogy a munkaképeseknek nyújtandó, foglalkoztatást helyettesítő támogatást – munkanélküli segélyt – valamint a rendszeres szociális segélyt mostantól az államtól – a kormányhivataloktól – lehet igényelni.