A demencia, és amit érdemes tudni róla

A demencia világszerte súlyos népegészségügyi probléma. Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint. A latin eredetű demencia kifejezés szó szerint „ész, értelem nélküli állapotot” jelent. Bár a demencia, vagy ahogyan a hétköznapokban gyakran nevezzük, elbutulás viszonylag gyakori jelenség, nem mindig használjuk helyesen a szót.

 

Kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő (65 éves korban minden tizedik, 90 éves korban minden harmadik embert érint), a demencia mégsem keverendő össze az öregedéssel együtt járó szellemi hanyatlással! Az öregedés során – bár nem törvényszerűen -, előfordulhat feledékenység, de ez normál esetben nem romlik. Demenciáról akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek betegség következtében hanyatlanak. Maga a kifejezés tehát egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása és személyiségváltozás. Ehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás megváltozik, az önellátó képesség többnyire romlik.

 

Okai

 

A betegség hátterében sok esetben szélütés, trauma, agyvelőgyulladás (tehát az agyi működéseket károsító történés), vagy hosszantartó krónikus betegség (magasvérnyomás betegség, cukorbaj, elhízás, emelkedett vérzsírszint) áll, melynek szövődményei mentális hanyatláshoz vezetnek.

 

Egyéb mérgező hatások, alkohol vagy gyógyszerekkel való visszaélés, de a dohányzás is demenciához vezethet. Az okok pontos meghatározása feltétlenül szükséges, hiszen a betegség kimenetele függhet attól, hogy a kiváltó ok megszüntethető-e. Így például a gyógyszer vagy alkohol elhagyása jelentősen javíthat a mentális állapoton, a kialakult demencia tehát még visszafordítható.

 

Az idős korban bekövetkező jóindulatú feledékenység kialakulásában az ösztrogén hormonok hiánya is szerepet játszhat, ezért a változókori hormonpótló kezelés jó hatású lehet a tünetek csökkentésében.

 

Előfordulhat, hogy a memóriazavar hátterében nem demencia, hanem depresszió áll. Ha a családban előfordult ilyen betegség, és az emlékezetzavarban szenvedőnél hullámzó teljesítmény, érdeklődéskor elutasító magatartás („nem tudom” válaszok), kudarcélményre közömbösség, esetleges öngyilkossági gondolatok érzékelhetőek, akkor mindenképpen gondolni kell rá, mert a depresszió kezelésével a tünetek megszüntethetőek. De idős korban gondolnunk kell a látás és a hallás meggyengülése miatt kialakuló beszűkülésre is.

 

Diagnózisa

 

A diagnózis felállításában fontos a panaszok és tünetek részletes feltérképezése, melyet a beteg mellett a hozzátartozóktól nyer az orvos. Az ezt követő pszichiátriai vizsgálatok után, melyek a beteg kognitív funkcióit térképezik fel, részletes neurológiai vizsgálat, majd belgyógyászati kivizsgálás következik, melynek célja a kiváltó ok feltérképezése. Alapvető szerepe van a laborvizsgálatnak, mely az esetlegesen fennálló anyagcserezavarok, toxikus állapotok, endokrin kórképek, vitaminhiány és fertőzéses eredet kizárásában segítenek. Emellett nagyon fontosak az agyi képalkotó vizsgálatok melyek az agy szerkezetében és működésében beállt változásokat mutatják. A demenciák 90%-át az Alzheimer-kór, a vaszkuláris demencia vagy a kettő együttese adja. A fennmaradó 10% az ún. reverzibilis demenciák csoportja, melyeknél a kiváltó ok kezelésével a tünetek megszüntethetők vagy legalábbis jelentősen javíthatók.

 

A demencia tünetei

 

A szellemi teljesítőképesség csökkenése

 

– az emlékezés rövidül, később csökken

– a gondolkodás lassul

– a részletek összerakásának, szintetizálásának képessége csökken

– nem jutnak eszünkbe a szavak

– romlik a tájékozódási képesség

 

Pszichés tünetek

 

– ingerültség

– agresszió

– a személyiségjegyek változása: ez részben a károsodás következménye, reakció a félelemkeltőnek, ellenségesnek tűnő környezetre

 

Típusia

 

A két leggyakoribb demencia típus – az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia – tünetei között már kezdetben különbségek mutatkoznak. Míg az előbbinél kezdeti stádiumban nehéz a meghatározás, mert nagyobbrészt hangulati eltérések jelentkeznek, gondolkodásbeli zavar csak később alakul ki, addig a vaszkuláris demenciára a hirtelen kezdet, a hullámzó lefolyás, lépcsőszerű rosszabbodás jellemző, gyakran előforduló éjszakai zavartsággal, nyugtalansággal. A hangulati és testi panaszok mellett azonban a személyiség változása nem kifejezett.

 

Kezelése

 

Gyógyszeres kezelés: különböző célok szerint zajlik a megfelelő gyógyszer kiválasztása: ginko bilobával például segíthetjük az emlékezést, tanulást. Ha az állapot romlását akarjuk lassítani, akkor Alzheimer-kórral együtt jelentkező egyéb demenciák esetén az E-vitamin és selegilin terápia jön számításba. Ha depresszió súlyosbítja a beteg állapotát, akkor korszerű antidepresszánsok vagy orbáncfű-kivonat adható a tünetek javítására. Alvászavar esetén csak a legkorszerűbb altatókkal szabad próbálkozni. Ha téveszmék, hallucinációk és ezeket kísérő agitáció, agresszió jelentkezik, akkor a beteg számára antipszichotikumokat ír fel az orvos.

 

Természetesen a nem gyógyszeres terápiának is fontos szerepe van a gyógyulás elősegítésében. Ez minden esetben egyénre szabott kell, hogy legyen, és a beteg mellett az őt gondozó hozzátartozókra is ki kell, hogy terjedjen! Enyhe demenciában a kognitív terápiával a beszéd- és memóriazavar kezelhető, a magatartásterápia pedig egy jól kiválasztott tünet (inkontinencia, éjszakai elkóborlás) kezelésében lehet hangsúlyos.

 

Megelőzhető-e

 

Kizárhatjuk-e annak lehetőségét, hogy bennünket is utolérjen a demencia? Sajnos nem teljesen, de sokat tehetünk azért, hogy ha meg is jelennek majd nálunk a tünetek, azok minél kevésbé legyenek súlyosak. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a vércukorszint rendben tartása, a depresszió kezelése és a rendszeres szellemi edzés bizonyítottan késlelteti a demencia megjelenését vagy előrehaladását. Az agy karbantartásának legjobb módja: a használat. Fejtsünk rendszeresen rejtvényt, igyekezzünk fejben tartani a programjainkat. Az amerikai Alzheimer Szövetség idén több tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely a demencia, illetve az Alzheimer-kór megelőzésével foglalkozik.

 

Az első kutatást a Bostonban végezték 1200 idős ember 20 éven keresztüli megfigyelésével. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál az öregeknél, akik rendszeres testmozgást végeztek, az átlaghoz képest mintegy 40 százalékkal csökkent az esélye a demencia kialakulásának. Egy másik kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy van-e különbség az egyes mozgásformák hatásai között a kor előrehaladtával hanyatlásnak induló végrehajtó funkciók tekintetében. A kutatásban 62 és 84 év közötti alanyok vettek részt, őket a tudósok három csoportba osztották. Két csoport résztvevőivel erőnléti edzéseket és keményebb aerobikot végeztettek, míg a harmadik csoport tagjai olyan mozgásformákat kaptak, amik az egyensúlyérzéket, a koordinációt és más motoros funkciókat fejlesztik. Így aztán míg a többiek aerobikoztak, ők megadott pontokat próbáltak eltalálni labdával, zsonglőrködtek és jóga jellegű gyakorlatokat végeztek. Az eredmények nem mutattak különbséget a mozgásformák hatásai között. Egy harmadik tanulmány szerint a rendszeresen teát iszogató idősek esélye a kórra nagyjából 37 százalékkal alacsonyabb, mint teát nem fogyasztó társaiké.

 

Egy negyedik tanulmány a D-vitamin és az elbutulás elkerülése között talált összefüggést. A kutatók arra jutottak, hogy azoknál, akik D-vitamin-hiányban szenvednek, mintegy 42 százalékkal valószínűbb, hogy kialakul a folyamatos leépülés.

 

Mit tegyen a hozzátartozó,

 

• ha a betegnek súlyos emlékezetzavara van: fontos az információk állandó ismétlése (melyik nap van, mit csinált). A megszokott szóképeit kell használni, órát, naptárat célszerű jól látható helyre kitenni, a napi teendőkről részletes listát készíteni. Segíthet, ha ellátjuk a beteget feliratozott fényképekkel azokról a személyekről, akik fontosak számára, akikkel gyakran találkozik.
• ha a beteg nyugtalan: lehetőleg maradjon nyugodt, barátságos. A harmonikus környezet és valamilyen célirányos tevékenység, például egyszerű torna, levezetheti a feszültséget. A nyugtalan időszakok ritkításában segíthet háttérzene.
• ha a beteg elkóborol: személyazonosító karkötő, nyakba akasztott igazolvány segíthet az azonosításban, de a lehetőség csökkentésére mindenképpen szükséges biztonságosan zárható környezet.
• ha a beteg agresszív: A hozzátartozó a megelőzésben segíthet azzal, hogy a beteg gondozása jól átgondolt és strukturált, a beteg emberi méltóságát tiszteletben tartó. Ha a beteg mégis agresszívvé válik, orvost kell hívni. Ilyen esetben a hozzátartozó készüljön fel olyan kérdésekre, mint hogy mi előzte meg az eseményt, milyen a konkrét magatartás és milyen következményekkel járt.

 

Mit tegyen a beteget ápoló hozzátartozó, hogy ő maga ne essen áldozatul a hosszú és megerőltető munkának:

• Fontos, hogy ne tűzzön ki irreális célokat maga elé, és ne törekedjen mindenáron a tökéletességre, mert egyre több megoldatlan nehézséget és elvégzetlen munkát fog maga előtt görgetni, melyek felemésztik egészségét.
• Minden napot tervezzen meg előre. Az általános napi teendők mellett, ha egy krónikus beteggel is foglalkozik, akkor minden esetben időt és figyelmet kell fordítania saját egészséges életmódjának, a napi testmozgásnak és relaxációnak a kialakítására is Különösen figyeljen szenvedélybetegségeire. A fokozott stressz miatt a kávé, dohányzás, altatók és nyugtatók, alkohol vagy a táplálkozástól való függés könnyen kialakulhat.
• már az ápolás kezdetekor próbálja ezeket a szempontokat érvényesíteni. Ha ennek ellenére alvászavar, testsúlyváltozás, különböző rosszullétek, betegségek vagy ingerlékenység, szorongás, a teljesítőképesség csökkenése jelentkezik, ne hanyagolja el magát és forduljon orvoshoz

 

A demencia gyógyulási esélyei

 

A gyógyulási esélyek a kiváltó októl függően igen különbözőek lehetnek. A demenciák 90%-ában az elsődleges cél az állapotromlás megállítása, az életminőség javítása. Vannak azonban olyan kórképek, melyeknél jelentős javulás várható (reverzibilis demenciák, 10%). Előfordul, hogy a demencia kialakulásában gyógyszerhatás játszott közre, ilyenkor a gyógyszer elhagyásával az állapot javítható, megszüntethető. Depresszió mellett is gyakran kialakul mentális hanyatlás. Alkoholfogyasztás, toxikus állapotok, trauma, agyvelőgyulladás során is számolnunk kell demencia kialakulásával, mely a kiváltó ok felszámolásával megszüntethető.

 

Készült a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. által

a TÁMOP -6.1.2. -11/3-2012-0052

Tenkes Egészségkert projekt keretében