Ma 90 éves a magyar rádiózás
Ma 90 éve, hogy elindult a rendszeres és folyamatos rádióadás Magyarországon. Az 1925. december elsején kezdődött műsorszolgáltatás alkalomból ez a nap a magyar rádiózás napja.
Az első stúdiónak 1923-ban egy bútorszállítót rendeztek be.
Nem váltak valóra azok a borúlátó jóslatok, amelyek szerint a televízió és az internet a rádiózás végét jelenti. Egyik sem továbbfejlesztett rádió, hanem teljesen más műfaj – mondta Karas Monika a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában.
Magyarországon az első évben ötezer hallgató volt, a másodikban tizenhatezer, a harmadikban huszonötezer, 1929-ben pedig már 250 ezer. A médiatanács elnöke szerint a trendeket figyelve a következő 90 évben is lesz magyar rádiózás. A rádióhallgatók száma gyarapszik, felmérések szerint 5,6 millióan hallgatnak rádiót egy átlagos napon ma Magyarországon. Minden élethelyzetben elég hozzá az egyik érzékszervünk, hogy a rádiózás részesei legyünk, így háttérként is élvezhető, emberi hangot és zenét hallgatni pedig mindig szükség van – tette hozzá.
A médiatanács elnöke elmondta: a rádiós piac letisztult, jövedelmező, annyi csatorna működik, amennyi meg tud élni. Több mint másfélszáz rádió van Magyarországon, adásukat 327 adótorony továbbítja, az iparág, a földfelszíni rádiók reklámpiaci összbevétele egyetlen évben, 2014-ben, 9,3 milliárd forint.
A regionális adóknak is nagy a jelentőségük
A regionális adóknak helyben, a helyi információk terjesztése szempontjából nagy a jelentősége. A médiatanács támogatja a közösségi rádiók rezsiköltségét, hír- és magazinműsoraikat és műszaki fejlesztésüket – ismertette az elnök. A digitális rádiózás Magyarországon egyelőre kísérleti jelleggel működik a fővárosban és környékén. A vételhez szükséges rádiókészülék nagyságrendekkel drágább a hagyományosnál – mondta Karas Monika.
A rádiók egyre inkább jogkövetők, a médiatanács egyre ritkábban bírságol, a szankció célja nem az ellehetetlenítés. Százezer és százhetvenötezer forint közöttiek a bírságok. A médiatanács többnyire azért szabja ki, mert a műsorszolgáltatók eltérnek a frekvenciapályázatban és szerződésben vállalt műsorrendtől, tartalomtól, például kisebb a szöveges műsorok, vagy a magyar zene aránya – mondta az elnök.
