Az angolok döntöttek: kilépnek az EU-ból
Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot.
Érdekesség, hogy hiába a nép akarata, a szigetország vezetésének nem kell végrehajtania a döntést, amit több évnyi tárgyalások előzhetnek meg.
Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. Nagy-Britannia 43 éve, 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Két évvel később is tartottak egy népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e, de akkor a brit választók kétharmada a bennmaradásra voksolt.
A referendum előtt a brit kormány visszatérő érve volt a bennmaradás mellett, hogy Brexit esetén akár egy évtizedig elhúzódó tárgyalássorozat és az ezzel járó bizonytalanság várhat Nagy-Britanniára.
A népszavazás eredménye ugyanakkor azt jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről David Cameron miniszterelnök a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása.
A reformok életbe lépésének feltétele az volt, hogy a britek a népszavazáson a bennmaradásra voksolnak. A Brexit-párti kampány vezetői által a népszavazás előtt felvetett tervek alapján ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben.
Ezt a tervet Boris Johnson volt londoni polgármester és a Brexit-párti kampánytábor másik frontembere, Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is.
A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden külföldi jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen.
Ha ez a terv megvalósul, az véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.
A Brexit-tábor győzelme felveti az újabb skóciai függetlenségi népszavazás lehetőségét is, miután Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője pénteken már alig burkolt utalást is tett erre, kijelentve: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét.
