Terehegyen tart fórumot Kocsis Máté
Hétfőn terehegyi állomásához érkezik és lakossági fórumot tart Kocsis Máté, a Fidesz budapesti elnöke, Józsefváros polgármestere. A találkozó témája az a sokat vitatott kvóta lesz, melyről október másodikán népszavazást írtak ki.
Az eseménynek 18 órától a terehegyi faluház ad otthont. A betelepítéssel kapcsolatban rengeteg tévhit kering, szögezzünk le néhányat. Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? – szól a kérdés, melyre október első hétvégéjén adhatunk válasz.
Külföldiek Magyarországra költöztetéséről nincs szó.
Az EU előírása szerint Magyarországnak két év alatt kell elbírálnia Olaszországban vagy Görögországban regisztrált 1294 menedékkérő kérelmét.
A szíriai, iraki és eritreai menedékkérőket egyesével el kell bírálni, hogy jogosultak-e védelemre.
A menedékkérőknek szinte biztos, hogy egytől egyig megalapozott a kérelme.
A befogadotti státusszal csak ideiglenesen lehet Magyarországon tartózkodni.
Akinek a magyar hatóságok elutasítják a kérelmét, vissza kell térnie a hazájába.
Az elosztási műveletek 2017-ben érnek véget.
A magyar országgyűlésnek nincs szerepe az uniós menekültügyi döntéshozatalban, ugyanis nem a parlament, hanem a kormány dönt. A kvótáról szóló uniós határozatot az Európai Tanács fogadta el a Bizottság javaslatára, tekintettel az uniós parlament véleményére.
2015 szeptemberében 40 ezres keret szétosztását vállalták az uniós országok belügyminiszterei. Hazánk ebben nem vett részt. Ezt a számot néhány héten belül 120 ezerre bővítették, és meghatározták, melyik országra hány ember jut. A magyar belügyminiszter a döntés meghozatalakor a művelet ellen szavazott, de kisebbségbe került.
A tagállamok menekültenként közel 78 millió forintnyi szolidaritási hozzájárulás ellenében tagadhatnák meg a részvételt az elosztási rendszeren. Azt, hogy ki és milyen feltételek mellett fogadja be a menedékkérőket az EU-ban a Dublin-rendelet szabályozza. Ez most működésképtelen, mert minden feladatot a határmenti országokra hárít.
A kvóta a határmenti országoknak nyújtott segítségről szól, az országgyűlés még a népszavazási eredménnyel sem bírálhatja felül a Dublin-rendeletet. Ehhez nagyjából a tagállamok harmadának egybecsengő határozata szükséges.
Orbán Viktor Brüsszelben azt mondta, hogy a népszavazásnak a nyomásgyakorlás a szerepe: a nép felhatalmazásával hatékonyabban tud majd érvelni az áthelyezési javaslatok ellen.
A magyar és a szlovák kormány az EU Bíróságán megtámadta a döntést. A keresetet 2015 decemberében adták be és még idén év végére döntés születhet az ügyben. Ha a magyar kormánynak adnak igazat és megállapítják, hogy jogtalanul határozták meg a kvótát, az egész áthelyezés füstbe mehet.
