Elfogadták a polgári perrendtartás módosítását – ezek a legfontosabbak

Elfogadták a polgári perrendtartás módosítását – ezek a legfontosabbak

Belföldi hírek - szerző: Kacsúr Tamás

Átláthatóbbá és egyértelműbbé vált az általános közigazgatási rendtartás, nincsenek benne koherenciazavarok – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miután a parlament elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabályokat.

 

Völner Pál arra is felhívta a figyelmet, hogy közigazgatási perrendtartás eddig nem volt Magyarországon, most ez is megvalósult.

 

Az általános közigazgatási rendtartás adott esetben az állampolgárok számára a határidők rövidüléséhez vezethet vagy akár ahhoz is, hogy kevesebb teendőjük lesz egy-egy eljárás során.

 

Objektív és kiszámítható határidőket határoz meg a jogszabály, valamint kevesebb kötött elemet ír elő a bizonyításban. Utóbbi az ügyintézőkre hárít nagyobb felelősséget. Ehhez igazították a szervezetrendszert is, például megerősödtek a járási hivatalok.

 

Az általános közigazgatási rendtartási szabályozás célja a közérthetőség, az áttekinthetőség az ügyfelek és az ügyintézők számára.

 

Létrejön a sommás eljárási forma, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy nyolc napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntéshozatali eljárásban egy napon belül dönt a hatóság. A törvény hatvannapos bruttó ügyintézési határidőt határoz meg, amit csak az ügyfél mulasztása miatt lehet meghosszabbítani.

 

A több hatóság közreműködését igénylő eljárásoknál egy főhatóságot jelölnek ki.

 

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rögzíti, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek első fokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak. Ezek között vannak az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási perek, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási perek, a köztestületekkel kapcsolatos perek és egyes választási jogviták.

 

Bevezetik a differenciált hatáskör telepítését, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró jár el a perben, emellett a tanács is elrendelheti az ügy egyesbíró elé utalását.