Jelentős átalakításokra készülnek az alap- és sürgősségi ellátások terén
Jelentős átalakításokon megy át az alap- és sürgősségi ellátás. Béremelésről, eladósodott kórházak kifizetéséről, háziorvosi diagnózisról, járási szakvizsgálatok bevezetéséről, bürokratikus sürgősségi ellátásról beszélt az emberminiszter Budapesten.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés plenáris ülésén Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI
Kásler Miklós az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők béremelésével kapcsolatban azt állítja, 2019 júliusától 8, 2020 januárjában 14, majd novemberben ismét 20 százalékkal emelkedik az egészségügyi dolgozók bére, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal kapnak majd többet. A béremelésre jövőre 14,1 milliárd, 2020-ban 79,4 milliárd forintot szán a kormány.
Kásler Miklós beszámolt arról is, hogy a kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják az eladósodott kórházakat.
A háziorvosnál születik majd diagnózis
Átalakítják az alap- és sürgősségi ellátás rendszerét is. A miniszter közölte, hogy a kormány elfogadta az alapellátás és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját és az öt nemzeti egészségprogramot.
Az alapellátással alapvetés az, hogy a diagnózis szülessen meg már a háziorvosnál, aki az ellátás során használhatja a többi szakvizsgáját, és az elképzelés szerint tevékenységüket járási szinten fogják majd össze. A diagnózishoz szükséges eszközöket a háziorvosok megkapják, és elektronikus úton lehetőség lesz a leleteket továbbküldeni. Így nem a beteg utazik a kórházba, hanem a lelet – vizionálja.
Kásler Miklós elképzelésében ezzel szorosan összefügg a sürgősségi ellátás átalakítása. Bevezetik az úgynevezett triázsrendszert, amelyben három-öt percen belül elbírálják, hogy milyen szintű ellátásra van szükség. Ennek megfelelően küldik a pácienst a végleges ellátási helyre, ahol az érdemi ellátást tíz percen belül el kell kezdeni.
Szintén bevezetnék a sürgősségi ellátásban az alapellátási egységet, mert a sürgősségi osztályokat felkeresők közül sokan nem sürgősségi ellátási formára szorulnak.
