Újjáéledt a Barcsi-Ó-Dráva

Baranya - szerző: HH

Szinte már közhelynek számít, hogy a természet nem ismer országhatárokat. Ez különösen igaz a Dráva régióra, ahol a folyó és az országhatár több tucatszor metszi egymást Magyarország és Horvátország között.

 

A Barcsi-Ó-Dráva is az országhatár két oldalán található és mindkét oldalon természetvédelmi oltalom alatt áll, sőt, része a két ország által közösen létrehozott Mura-Dráva-Duna Határon átnyúló Bioszféra Rezervátumnak is.

 

Az egykori Dráva kanyarulat mára holtággá alakult, melyet a parton kemény- és puhafás ligeterdők keskeny sávja szegélyez. A víz, nádasok, bokorfüzesek alkotta mozaik mindkét országban része az EU Natura 2000 hálózatának, ahol a védett fajok közt meg lehet említeni halak közül a szivárványos öklét, a szitakötők közül a lápi acsát, a kétéltűek közül a kis tavibékát, a hüllők közül a lábatlan gyíkot, a madarak közül a cigányrécét is. Védett növények is szép számmal fordulnak elő, a vízben gyakori a sulyom és a tündérfátyol, az erdős élőhelyen előfordul a téli zsurló és a kardos madársisak.

 

Bár a holtág és környezete gazdag természeti értékekben a természeti tényezők és az emberi tevékenység hatására negatív folyamatokat tapasztaltunk, amelyek aztán életre hívták a közös LIFE pályázatot. Ilyen kihívások a folyamatosan csökkenő vízszint a holtágban, csökkenő talajvízszint a környező ligeterdőkben, de a felhagyott horgászstégek is rontják a természeti környezet állapotát.

 

A fenti problémák megoldására a magyar és horvát partnerek együttműködésével közel 834 ezer eurós, mintegy 75 százalékos támogatási intenzitással valósultak meg 2014 -től beruházások, melyben a holtág vízszintjének stabilizálására egy vízvisszatartó műtárgy, egy küszöb is épült. Ennek az a feladata, hogy megfogja a holtágból a Dráva irányába kifolyó vizeket, ezzel stabilizálja az Ó-Dráva vízszintjét és megakadályozza károsan alacsony vízszintek kialakulását. A küszöb helyszínét a mérnökök úgy határozták meg, hogy a lehető legkisebb műtárgy megépítésével el lehessen érni a megcélzott vízszintet. Ugyanakkor a küszöb szintje úgy került meghatározásra, hogy a drávai árvizek meg tudják haladni és lehetőség szerint alulról is feltölthessék a holtágat.

 

A nyílt vízfelület fenntartása érdekében egy kisebb kotrást is végeztek, ennek során 7000 köbméter iszap került eltávolításra, amit egy csővezetéken és a Fekete-árkon keresztül kiszivattyúzták a Drávába.

 

A ligeterdők változatosságának növelése érdekében tölgyes ültetvényben őshonos fa és cserjefajokat telepítettek; tatárjuhart, rezgőnyarat, vadgyümölcsöket. A használaton kívüli stégek közül mintegy negyven elbontásra került, közel harmincat pedig helyreállítottak, amit a horgászok a jövőben is tudnak majd használni és nem lesz szükség újak építésére. Hat új stég is épült közösségi használatra.