A választójog után a kampányt is korlátozza a parlamenti többség

A választójog után a kampányt is korlátozza a parlamenti többség

Belföldi hírek - szerző: Kacsúr Tamás

Kereskedelmi médiumokban és az internetes hírportálokon sem hirdethetnek a pártok 2014-ben az új választási szabályok szerint, amelyeket hétfőn hagyott jóvá a parlament.

A választási eljárási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról döntött az országgyűlés hétfőn, a zárószavazás egy hét múlva lesz.

A fideszes Vas Imre javaslatára a kampányidőszakot ötven napban határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban – az országos napi- és hetilapokban, időszaki kiadványokban és folyóiratokban -, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek. Vagyis a kereskedelmi médiumok és az internetes hírportálok mellett a körzeti, valamint a helyi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai hirdetéseket közzétenni.

A közmédia ingyen sugározza a pártok hirdetéseit. Az erre felhasználható idő a kampányidőszakban összesen nem lehet több tíz óránál. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.

A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen tilos lesz kampányolni, közvélemény-kutatási eredményeket pedig legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napig lehet publikálni.

Az egyéni jelölteknek a tervezett kétszáz helyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ám ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra.

Az elfogadott módosítások alapján a Magyarországon élők csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, levélben nem. A külföldön élő állampolgároknak viszont lesz lehetőségük az utóbbira.

A parlament – a fideszes Szakács Imre indítványára – arról is döntött, hogy a kormányoldal korábbi terveivel szemben a települési jegyzők mégsem keresik fel 2013. szeptember 30. és december 31. között az összes választópolgárt azért, hogy regisztráljanak. A fogyatékkal élők viszont feliratkozhatnak otthonukban.

Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata alapján nem kell majd az ajánlóíven bejelenteni az ajánlások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét.

Több szavazókör lehet 2014-ben, ugyanis a képviselők támogatták azt a módosítást, hogy a szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy az ahhoz tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Az eredeti javaslat alapján akár kétezer szavazó is tartozhatott volna egy szavazókörbe.

A benyújtott törvényjavaslat szerint a jelölő szervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez a választópolgárok adatait csak kifejezett hozzájárulásuk alapján adhatták volna ki, egy módosító indítvánnyal azonban azt írják elő, hogy a polgár megtilthatja az adatkiadást.

Ugyancsak az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére megemelték a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját, a tagok így havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap – jelenleg 38 ezer 650 forint – nyolcszorosa helyett annak tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatja.

A testület indítványára változtattak pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határain, ezt a – bizottsági módosítást előterjesztő – fideszes Papcsák Ferenc a technikai pontosítások közé sorolta indoklásában.

(MTI/Nol)