Támogassuk egészséges táplálkozással szervezetünk védekező rendszerét!

Életmód - szerző: |X|

A szervezet természetes ellenálló képessége javítható, ha étrendünk megfelelő mennyiségben tartalmazza az immunrendszer felépítéséhez, aktivitásához szükséges teljes értékű fehérjéket, továbbá az ásványi anyagok közül vasat, szelént, magnéziumot, rezet, cinket, valamint egyes vitaminokat: C-, D-, E- A-, B2-, B6-, B12- és B9-vitamint.

 

A szervezet ellenálló képességét, az immunrendszert különböző vitaminok szedésével tudjuk erősíteni. Vírusellenes vitamin kifejezetten nincs, de a szervezet védekezésében meghatározó szerepet kap sejtjeink megfelelő működése.

 

A C- és D-vitamin általános kondicionáló szerepük miatt is fontosak. A fokozott sejtanyagcsere olyan saját anyagok termelését is megemeli, amelyek nagyobb mennyiségben károssá válhatnak. Többek között ezek ellen is véd a C-vitamin, illetve a szelén és a cink. Ezért nagyon fontos a megfelelő mennyiségű vitamin és nyomelem bevitele, amelyeket a kora tavaszi hónapokban a természetes forrásokon kívül vitaminkészítmények szedésével lehet pótolni. A C-vitamin fő forrásai a citrusfélék, bogyós gyümölcsök, bimbóskel, brokkoli, petrezselyemzöld, paprika, karalábé, karfiol. Általánosságban elmondható, hogy minél sötétebb színű egy gyümölcs, annál nagyobb a C-vitamin tartalma. Télen kiváló C-vitamin-forrás a savanyú káposzta is. Ügyelni kell arra, hogy ez a vitamin hő-, és fényérzékeny, a nem megfelelő tárolás és helytelen konyhatechnológiai műveletek hatására nagy része elveszhet.

 

D-vitamin a táplálékkal is kerülhet a szervezetbe, ezen kívül keletkezhet napfény, ultraibolya sugárzás hatására is. Legnagyobb mennyiségben a tengeri halakban és a májban található meg, de jó D-vitamin-forrás a tej, a tejtermékek, a vaj és a tojás. A bőrben UV-B sugárzás hatására kialakuló D-vitamin az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása. A nyomelemek közül a szelén, a cink antioxidáns hatásuk révén segítik az immunrendszer működését. Gazdag cinkben a marha-, sertés- és szárnyasok húsa, a tejtermékek és a búzacsíra. A tengeri táplálékok, a csirkehús, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a tojássárgája, a gomba, a hagyma és a fokhagyma, valamint a lencse jó forrását képezik a szelénnek.

 

Az egészséges bélflóra, a mikrobiom alapvető szerepet játszik a test fertőzés elleni immunválaszában és az általános egészség fenntartásában. Az immunrendszer-bélflóra épségének fenntartását támogató étrend a kiegyensúlyozott táplálkozás, amelynek fontos részét képezi a fermentált, élőflórás tejtermékek (kefir, joghurt, joghurtital) fogyasztása. A bélflóra összetételét befolyásoló tényező a megfelelő, prebiotikus hatású élelmirost bevitel is.

 

A bélflórát támogató étrend része a naponta fogyasztott savanyított tejtermékek mellett a változatos forrásból származó rostfogyasztás. Az ajánlott napi rostbevitel felnőttek számára 25-30 g, emellett bőséges folyadékfogyasztás, (legalább 8 pohár víz) ajánlott. A probiotikumok megtalálhatók még a fermentáció révén a kovászos uborkában, savanyú káposztában is. A probiotikumok szaporodását segítik a prebiotikumok. Gazdag forrásai a csicsóka- és a cikóriagyökér, a vörös-, póré- és fokhagyma, az articsóka, a hüvelyesek, a zabpehely, a búza, a banán, az érett sajtok, azaz alapvetően a nyers gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák.

 

A polifenolok serkentik a probiotikumok szaporodását. Elsősorban gyümölcsökben, zöldségekben, magokban találhatók meg: magas polifenol tartalmuk van például a bogyósgyümölcsöknek, meggynek, cseresznyének, a teaféléknek, különböző hagymáknak, vöröskáposztának, céklának, brokkolinak. Az egészséges táplálkozás az egészséges bélflóra kulcsa. Zsír és fehérje túlfogyasztás esetén megváltozik a bélflóra összetétele. Törekedni kell a kiegyensúlyozott táplálkozáson belül a megfelelő fehérje bevitelre. A zsírfogyasztást tekintve pedig érdemes előnyben részesíteni a bélflórára sokkal jobb hatásal lévő egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat a telített zsírsavakkal szemben.

 

 

Siklósi Kórház Egészségfejlesztési Iroda


A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.