Az izraeliek több mint fele úgy látja, hogy Barack Obama nem tartja szem előtt érdekeiket

Nagyvilág - szerző: GR

(fotó: Official White House Photo / Pete Souza)

Az izraeliek több mint fele úgy látja, hogy Barack Obama nem tartja szem előtt érdekeiket, legalábbis ez derül ki a tel-avivi közvéleménykutatási adatokból, noha az amerikai elnök látogatásának egyik bevallott célja éppen az izraeliek megnyerése.

A Tel-Avivi Egyetem és az Izraeli Demokrácia Intézet által végzett vizsgálat eredményei szerint az izraeliek 53,5 százaléka nem nagyon vagy egyáltalán nem bízik meg Obamában.

Egy másik felmérés szerint a megkérdezettek 36 százaléka véli úgy, hogy a Fehér Ház lakója inkább a palesztinok oldalán áll, és csak 26 százalékuk tartja inkább a zsidó oldalon állónak.

Márpedig Washingtonban azt vallják: Obama második elnöki ciklusa első külföldi útjának egyik fő célja éppen az, hogy a közvélemény meggyőzésével mozdíthassa elő a békefolyamatot.

Ilyen légkörben várják Jeruzsálembe Obamát, akinek különgépe a tervek szerint  szerda délben landol a tel-avivi Ben Gurion reptéren. Simon Peresz államelnök és Benjámin Netanjahu kormányfő köszöntő szavai után megtekinti a Vaskupola nevű rakétavédelmi pajzs egyik rakétakilövő egységét. Az amerikai kormányzat a tervbe vett hadisegélyen felül 275 millió dollárt adott az izraeli kormánynak a Vaskupolára. Kimutatták, hogy a zsidó államban kifejlesztett, rövid hatótávolságú rakétákat megsemmisítő rendszer a Gázából kilőtt rakéták 84 százaléka ellen képes védelmet nyújtani.

Obama ezután viszont békét jelképező programon vesz részt: a reptérről helikopteren Jeruzsálembe utazik, ahol Peresz rezidenciájának kertjében elültet egy fát, csak ezután tárgyal vendéglátóival a diplomáciai és biztonsági ügyekről,  főleg Iránról és  Szíriáról.

A Netanjau miniszterelnökkel tervezett ötórás megbeszélés után sem fog hiányozni a jelképes mozzanat. A vendéget ugyanis arannyal bevont, az izraeli és amerikai függetlenségi nyilatkozatot tartalmazó nano-csippel ajándékozzák meg, amit egy kétezer éves jeruzsálemi kőre ragasztottak, így szimbolizálva a múlt és a jövő összefonódását.

A gazdag program a továbbiakban is bővelkedik majd a múlt és a jelen, az idős és a fiatal korosztály, valamint a két ország kapcsolatát jellemezni hivatott eseményekben. A munkavacsorán például Salom Kados sztárséf az izraeli és az amerikai specialitásokat ötvözi. Obama csütörtök reggel az Izrael Múzeumban megtekinti a holt-tengeri tekercseket, utána viszont egyből a modern korba “ugrik vissza”, ugyanis a helyi IT-ipar képviselőivel találkozik.

Késöbb Ramallahban munkaebéden, majd közös sajtótájékoztatón vesz részt Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Tárgyal Szalám Fajjád  miniszterelnökkel és meglátogat egy ifjúsági központot, ahol palesztin fiatalokkal találkozik. Visszatérve Jeruzsálembe ismét Netanjahuval értekezik, majd izraeli fiatalok előtt beszél a Kongresszusi Központban. Ide azonban a vendéglátók nem hívták meg a Ciszjordániában lévő arieli egyetem diákjait, kiváltva  az izraeli diákszövetség tiltakozását.

Peresz mindenesetre elismerő gesztust kíván nyújtani a tengerentúli vezetőnek: átadja a legmagasabb civileknek adható „Elnöki Kitüntető Érdemérmet” Izrael biztonságáért tett szolgálataiért. A meghívottak között számos Nobel-díjas tudós, író szerepel, de ott lesz az új, etióp származású szépségkirálynő is, Rita, a perzsa származású énekesnő pedig minikoncertet ad.

Obama péntek reggel a Herzl hegyen megkoszorúzza Herzl Tivadarnak, a zsidó állam Budapesten született megálmodójának, valamint Jichák Rabinnak, az 1995-ben meggyilkolt miniszterelnöknek a sírját. Ellátogat a Jad Vasem Múzeumba, és koszorút helyez el a holokauszt áldozatainak emlékhelyén. Utána Betlehembe, az UNESCO világörökség listájára tavaly júniusban felkerült Születés Templomához utazik.

Ideje, hogy Irán rendezze a vitát nukleáris programja ügyében

Itt az ideje, hogy Irán “azonnali és jelentős lépéseket” tegyen a nukleáris programja okozta feszültség csökkentésére – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök abban a hétfői videoüzenetében, amelyet a holdújév alkalmából intézett az irániakhoz, nem sokkal azelőtt, hogy elindult volna közel-keleti – ezen belül izraeli – látogatásra.

Obama, miként korábbi holdújévi üdvözleteiben, most is sürgette Teheránt, hogy oldja meg azt a feszült helyzetet, amely nukleáris ambíciói miatt alakult ki Irán és Washington, illetve a többi nyugati kormány között.

“Irán vezetői azt mondják, hogy nukleáris programjuk a gyógyászati kutatásokat és a villamosenergia-ellátást szolgálják. Mindeddig azonban képtelenek voltak arra, hogy meggyőzzék a nemzetközi közösséget arról: nukleáris tevékenységük kizárólag békés célokat szolgál. Itt az ideje, hogy az iráni kormány azonnali és jelentős lépéseket tegyen a feszültség csökkentése érdekében, és hogy a nukleáris kérdés tartós, hosszú távú rendezésén dolgozzon” – hangoztatta Obama.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok a békés, diplomáciai úton történő rendezést részesíti előnyben.

Barack Obama kedd este elnökségének első izraeli (valamint ciszjordániai és jordániai) látogatására indul, amelynek megbeszélésein központi téma lesz az iráni nukleáris és rakétaprogram.

(forrás: MTI / Shiri Zsuzsa / Pogár Demeter)