Megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor, akiket a jövő héten hallgathatnak meg az illetékes szakbizottságok. A listán – a mostani kormányhoz képest két új név van, Trócsányi Lászlóé és Seszták Miklósé.
Orbán Viktor kormányfő Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszterré, Pintér Sándort belügyminiszterré, Balog Zoltánt az emberi erőforrások miniszterévé, Fazekas Sándort földművelésügyi miniszterré, Hende Csabát honvédelmi miniszterré, Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszterré, Navracsics Tibort külgazdasági és külügyminiszterré, Varga Mihályt nemzetgazdasági miniszterré, Seszták Miklóst nemzeti fejlesztési miniszterré, Lázár Jánost pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszterré kívánja kinevezni javasolni az államfőnek – derül ki abból a levélből, amelyet a miniszterelnök küldött Kövér László házelnöknek a jelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban. A dokumentumot Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el csütörtökön az MTI-hez.
Orbán levelében kérte az Országgyűlés elnökének intézkedését, hogy a miniszterjelölteket – akiket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevez ki tárcavezetőknek – a feladatkörük szerint hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottságok meghallgassák. A tíz miniszterjelölt közül ketten nem voltak tagjai a második Orbán-kormánynak: Trócsányi László korábbi párizsi nagykövet és Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő. Lázár János pedig eddig államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget.
Két új név a névsorban
Seszták a kevésbé ismert kormánypárti képviselők közé tartozik. A politikust frakciótársai csendes embernek írták le, akitől „nagy ívű beszédeket nem várnak”, viszont a háttérben sokat dolgozik. Jogi, gazdasági szakkérdésekkel foglalkozik. Főként adó- és pénzügyi tárgyú törvényekhez nyújtott be módosító javaslatokat. Egyike volt annak az öt kormánypárti politikusnak, akik 2011 nyarán benyújtották azt az indítványt, amely szerint társaságiadó-kedvezményt kapnak a látvány-csapatsportot (pl labdarúgás, vízilabda) támogató vállalkozások.
Trócsányi László pedig 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete volt, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották, ahol tisztségét 2010-ig töltötte be. Az Orbán-kormány idején nevezték ki Magyarország párizsi nagykövetévé.
Kilenc minisztérium a harmadik Orbán-kormányban
Mint azt korábban írtuk, a harmadik Orbán-kormány kilenc minisztériummal végzi majd a munkát. Egy parlamenti döntésnek köszönhetően minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, és a Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is.
A Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel. A kormányzati struktúra egyébként nem változik jelentősen, ha az elmúlt éveket nézzük: újdonság, hogy míg a Miniszterelnökség eddig államtitkárságként működött, a jövőben minisztériumként fog.
Megszűnik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az igazságügy önálló tárcát kap. Ezt a Brüsszellel vívott folyamatos csatákkal indokolta Orbán Viktor kormányfő. Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát Földművelésügyivé keresztelik – a vidékfejlesztés ugyancsak a Miniszterelnökséghez kerülhet –, és a külügyi tárca neve szintén változik, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd.
A munkához keresik az embert, nem fordítva
„A munkához keressük az embert, és nem az emberhez határozzuk meg a munkát” – közölte korábban Orbán a megalakuló kormány kapcsán. Jelezte, hogy szándékai szerint az előző kormány több tagja folytatja munkáját, de „nem mindenkinek kell pontosan ugyanazt csinálnia, mint korábban”.
Az új országgyűlésnek az alaptörvény szerint a parlamenti választástól számított harminc napon belül, vagyis május 6-áig kellett megalakulnia, az új kormánynak pedig az ettől számított 40 napon belül kell hivatalba lépnie.
HH / MNO.hu/ Index.hu
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.