A pogányi is kap a vidéki reptereknek adott segélyből

Mentőövet dobott a kormány három vidéki repülőtér számára, de a hosszú távú megoldás még hiányzik. A repterek működését átvilágítják, így a pogányi komplexumnak valódi célt kell találni a változatlan formában való túléléshez.

Összesen 5,5 milliárd forint többletforrást biztosít a kormány a debreceni, a hévízi és a pogányi repülőtér 2026-os működésére. A támogatás elsősorban a működőképesség fenntartását szolgálja, miközben a három légikikötő jövőjéről és fenntartható szerepéről továbbra is alapvető döntéseket kell meghozni.

A kormány közlése szerint támogatás nélkül az érintett repülőtereket működtető társaságok fizetésképtelenné válhatnának, mintegy 250 munkahely kerülne veszélybe. A közlekedési és beruházási miniszter ezért átvilágítja a három társaságot, és fenntartható működési modellt dolgoz ki számukra.

Az 5,5 milliárd forintot nem fejlesztési programként, hanem átmeneti mentőövként érdemes értelmezni. A repülőterek működtetésének jelentős fix költségei vannak akkor is, ha kevés járat közlekedik: fenn kell tartani a repülésbiztonsági, tűzoltási, vagyonvédelmi, műszaki és hatósági rendszereket, valamint a megfelelően képzett személyzetet.

A három légikikötőt ugyanakkor nem lehet azonos módon kezelni. Debrecen mögött jelentős ipari, egyetemi és üzleti vonzáskörzet áll, ezért ott stabil nemzetközi kapcsolatok és akár cargo- vagy üzleti repülési funkciók erősítése lehet indokolt. Sármellék jövője elsősorban Hévízhez, a Balatonhoz és a gyógyturizmushoz kapcsolódhat, míg Pogány esetében újra kell gondolni, milyen forgalom és milyen finanszírozási modell mellett tartható fenn hosszabb távon a repülőtér.

Pécsen különösen aktuális a kérdés, miután az elmúlt években több menetrend szerinti járat sem bizonyult működőképesnek. A Universal Air kivonulása után a Münchenbe közlekedő DAT-járat is alig több mint két hónap után leállt. Az elemzés szerint ezért Pécs esetében nem újabb látványos járatbejelentésre, hanem igazolt keresletre, megfelelő gyakoriságra, hosszabb távú finanszírozásra és a térség gazdasági, egyetemi és turisztikai szereplőinek együttműködésére lenne szükség.

A vidéki repülőterek jövője turisztikai kérdés is. Egy sármelléki járat nem értelmezhető Hévíz és a Balaton nélkül, ahogy Pogány sem Pécs, Villány, Harkány, Siklós és a Dél-Dunántúl turisztikai kínálata nélkül. Az elemzés ezért a Magyar Turisztikai Ügynökség, a közlekedési tárca, a külügy, a repülőterek, az önkormányzatok, az egyetemek és a gazdasági szereplők közös munkáját sürgeti.

Ha az átvilágítás végén repülőterenként eltérő, mérhető célokkal rendelkező üzleti és közlekedési modell születik, a támogatás indokolható átmeneti beavatkozás lehet. Ha azonban egy év múlva ismét csak a működési veszteségek pótlásáról kell dönteni, akkor a mostani csomag csupán elhalasztotta a valós problémával való szembenézést.