Magyar fejlesztésű robotrepülő

Technológia - szerző: Kacsúr Tamás

Kétféle – egy úgynevezett cél- és egy felderítő robotrepülőgépet – fejleszt jelenleg a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik cége, a HM EI Zrt. – olvasható Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteki válaszában az Országgyűlés honlapján. A tárcavezető Juhász Ferenc szocialista képviselő kérdésére válaszolva közölte: a cél-robotrepülőgépet a honvédség légvédelmi lövészeti gyakorlatokon használhatja, míg a felderítő gépnek a hazai és a műveleti területeken vehetik hasznát. 

Hende Csaba tájékoztatása szerint a cél-robotrepülőgépek rendszeresítési eljárása már folyamatban van, amikor ez véget ér – várhatóan 2013-ra -, kezdődhet a másik típus engedélyeztetési eljárásának lefolytatása is.

A drónok Algériát és Líbiát is érdeklik. Októberben mutatják be a nyilvánosságnak a Honvédelmi Minisztérium saját cége által kifejlesztett eszközöket, amelyek jelentős érdeklődésre számítanak a nemzetközi piacon – adta hírül a Népszabadság.

A HM EI Zrt. öt éve kezdte meg az eszközök fejlesztését: ennek eredményeként született meg a sugárhajtóműves Meteor 3MA elnevezésű célrepülőgép, amely jelenleg a honvédség légvédelmi rakétagyakorlatainál használatos eltalálandó céltárgyként. Az idén valósult meg az Ikran és a Bora fantázianevet viselő felderítő robotrepülőgépek megtervezése és gyártása. Borbíró Zoltán, a HM EI igazgatóságának elnöke a Népszabadság megkeresésére elmondta: cél- és felderítő repülőgépek kifejlesztésével sok ország foglalkozik, de a piac meghatározó szereplője egyértelműen az Egyesült Államok. A magyar fejlesztésű robotrepülők felhasználhatósága korlátlan, mind harcászati, mind polgári célokra alkalmas – állítja Borbíró.

„A legtöbb fejlesztés, amely a polgári életben hasznosul, eredetileg hadiipari fejlesztés volt. A saját gépeinket kiválóan tudjuk majd használni az afganisztáni misszióban, ha egy konvoj beláthatatlan terepszakaszhoz ér. Ezekkel a szerkezetekkel gyorsan és könnyen ellenőrizhetik, hogy nem várja-e veszély őket a fal túloldalán. De hasznosítható polgári és katasztrófavédelmi célokra is. Az egyik tesztelésünkön éles helyzetben is kipróbálhattuk a szerkezeteket egy repülőtér melletti tarlótűz felderítésénél. Ugyanígy hasznos lesz például eltűnt személyek felkutatásánál vagy gáz- és olajvezetékek felügyeleténél, villanyvezetékek ellenőrzésénél is” – sorolta a lehetőségeket a HM EI elnöke.

Borbíró Zoltán – aki a minisztérium hadiipari cégei igazgatóságának vezetője és a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára – kérdésünkre hozzátette: számos ország, elsősorban keletiek és észak-afrikaiak, érdeklődnek a fejlesztés iránt. Folytattak már tárgyalásokat Algériával, Líbiával és mongol döntéshozókkal is. Utóbbiak elsősorban olajkutak védelmére, illetve határrendészeti feladatok ellátására használnák a repülőket, s szerepet szánnak nekik az ásványi anyagok felkutatásában, vagyis ipari céloknál is. Érdekesség, hogy míg az Ikran hosszabb üzemidőre és sebességre képes, addig mérete és kialakítása miatt csak kisméretű le- és felszálló területre van szüksége.

A Bora akár kézből is elindítható, a leszállásához pedig elég egy háromméteres szakasz. Utóbbit a gyakorlott pilóták úgynevezett lebegtetéssel is le tudják tenni. A gépek beprogramozhatók a különböző feladatokra, felszállásukat követően további irányítást – a leszállás folyamatáig – nem igényelnek. Mind fedélzeti, mind pedig rögzítésre alkalmas nagy felbontású kamerával vannak felszerelve, a HD-minőségű felvételek közvetlenül az operátorközpontba érkeznek, ahol kiértékelésük valós időben történik.

Azt, hogy a repülőgépek kifejlesztésére a HM EI saját forrásból mennyit fordított, illetve hogy mekkora összegért árulják majd a szerkezeteket és a hozzájuk kapcsolódó rendszereket, Borbíró piaci és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem árulta el. Annyit azonban megtudtunk, hogy a piacon kapható hasonló gépek árának alig feléért lehet majd hozzájutni a magyar fejlesztéshez.

(MTI/nol)