Megalakult az új Országgyűlés

Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden a Ház alakuló ülésén, ezzel megalakult az új parlament.  

 

A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt. Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 78 éves, fideszes Turi-Kovács Béla – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről. A korelnök és a korjegyzők mandátumának vizsgálatát a névsor szerinti első öt képviselő végezte el.

 

 

Az ismertetett jelentés szerint mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találták. Ezután a parlament – 197 igen szavazattal – igazolta a képviselők és a szószólók mandátumát. Az új, a korábbinál kisebb létszámú Országgyűlésnek 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában pedig ezentúl 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz. Az eskütételi ceremónia után – ahogyan az alakuló ülés kezdetén és a zászlók felsorakoztatásakor is – fanfárok hangjára vonultak ki a történelmi zászlókat tartók.

 

Az új Országgyűlés első döntése a választási szervek beszámolóinak elfogadása volt. A parlament a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját 165 igen, 31 nem szavazattal, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját 163 igen, 32 nem szavazattal fogadta el. Nemmel az MSZP, valamint a Demokratikus Koalíció független országgyűlési képviselői szavaztak.  

 

 

Turi-Kovács Béla köszönetet mondott annak a közel százezer közreműködőnek, aki segítette a 2014-es országgyűlési képviselő-választás megszervezését és lebonyolítását. Bejelentette, hogy a pártok megalakították a képviselőcsoportjukat. Ismertetése szerint a Fidesz 117 fős frakcióját Rogán Antal, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 29 fős frakcióját Mesterházy Attila, a Jobbik 23 fős frakcióját Vona Gábor, míg az LMP 5 fős frakcióját Schiffer András vezeti.    

 

Megválasztották az Országgyűlés elnökét

 

A kedden megalakuló Országgyűlés az első, amely a teljes nemzetet képviseli – mondta elnöki köszöntőjében Kövér László a házelnökké választása után, az Országgyűlés előtt. A házelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a képviselőknek az egész nemzet érdekében kell politizálniuk, vagyis a parlament „több, mint Országgyűlés” – mondta.

 

 

 

 

Hozzáfűzte: csak akkor tudnak ezen feladatuknak eleget tenni, ha legalább az alapvető sorskérdésekben megtalálják a közös nevezőt, „amely oly’ fájdalmasan hiányzott közéletünkből az elmúlt majd’ negyed század alatt” – mondta.

 

Kövér László úgy fogalmazott: „már több tapasztalatom van, mint amennyi illúzióm maradt”. Azt mondta, óvatos reményre lát alapot a tekintetben, hogy ebben a négy évben maguk mögött hagyhatják a vitákat eddig folyamatosan kísérő terméketlen küzdelmeket.  

 

A házelnök köszönetet mondott a polgárok bizalmának, de az előző négy év parlamenti képviselőinek is azért a munkáért, „amelynek révén – elkerülve az összeomlást – kiemeltük hazánkat a válságból, s megteremtettük egy új, XXI. századi állam- és nemzetépítés törvényi alapjait”.  

 

 

 

 

Megválasztották az alelnököket  

 

Alelnökké választották a fideszes Jakab Istvánt 192 igen és 2 nem szavazattal, a szintén fideszes Lezsák Sándor 192 támogató és 2 nem voksot kapott. A KDNP-s Latorcai Jánost 193 igen és 2 nem szavazattal, az MSZP-s Hiller Istvánt 191 igen és 2 nem vokssal, a jobbikos Sneider Tamást pedig 150 igen és 35 nem vokssal, 5 tartózkodás mellett választotta meg ülésvezető alelnöknek a Ház. Sneider Tamás alelnökké választását a kormányoldal és a Jobbik támogatta, nemmel szavaztak a szocialisták és a független képviselők, az LMP tartózkodott.  

 

Az Országgyűlés törvényalkotási alelnökévé a fideszes Gulyás Gergelyt választották 192 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.  

 

A frakcióvezetők hétfő esti megállapodásuk értelmében közös indítványt tettek a tisztségviselők személyére.

 

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az egyeztetést követően arról számolt be: a négy órán át tartó tárgyalás első szakaszában úgy tűnt, az Országgyűlés kedden nem választhat alelnököket, mivel az ellenzék nem alakított ki konszenzust jelöltek között, a Fidesz-KDNP pedig nem vállalta magára, hogy „válogasson” közöttük. A tárgyalások második fordulójában ez az ellenzéki álláspont azonban megváltozott – fűzte hozzá.

 

Az egyeztetésen a jobbikos alelnök személyéről volt vita, az MSZP és az LMP sem értett egyet azzal, hogy Sneider Tamás a parlament alelnöke legyen. A szocialisták korábban arra hivatkoztak, hogy a jobbikos politikus több alkalommal elismerte, hogy egy szélsőséges egri csoport vezető alakja volt. Az LMP pedig azzal indokolt: egy múltbeli erőszakos cselekmény és az azt megállapító jogerős bírósági ítélet nem fér össze a Ház méltóságával.

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője ugyanakkor arról beszélt korábban: mindenki mögött ott van a szavazóbázis, a társadalmi támogatottság, s Sneider Tamás szakmailag és emberileg is kifogástalanul fogja ellátni az alelnöki feladatokat.

A képviselők megválasztották az Országgyűlés tíz jegyzőjét is. A fideszes Pócs János, Pogácsás Tibor, Szűcs Lajos, Földi László és Móring József Attila, az MSZP-s Gúr Nándor és Hiszékeny Dezső, a jobbikos Hegedűs Lorántné és Mirkóczki Ádám, valamint az LMP-s Schmuck Erzsébet tölt be ilyen tisztséget a kedden megalakult parlamentben.  

 

Háznaggyá választották Mátrai Mártát  

 

Az Országgyűlés kedden 160 igen szavazattal, egyhangúlag háznaggyá választotta Mátrai Mártát.  

 

Mátrai Márta – akit előzetesen a megalakult Házbizottságban is meghallgattak – az MTI-nek elmondta: az elmúlt egy évben, amikor háznagy volt, nagyon sok segítséget kapott a frakcióktól, és az Országgyűlés munkatársaitól. A jövőben is ugyanolyan precizitással szeretné munkáját végezni, figyelemmel az alaptörvényre, az országgyűlési törvényre, valamint a házszabályra.  

 

A kormánypárti politikus akit Kövér László jelölt a posztra, háznaggyá választásával a házbizottság tagjává vált, ezzel a testület teljes lett.

 

Kövér László házelnök közölte: az alaptörvény alapján a kormány a megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával megszűnt. Az új kabinet megalakulásáig a kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek megilletik, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat – tette hozzá.

 

Szólt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt jelezte, hogy felszólalási jogával későbbi ülésen kíván élni.  

 

Letették esküjüket a nemzetiségi szószólók  

 

Letették esküjüket a nemzetiségi szószólók az Országgyűlés alakuló ülése után kedden a Parlamentben. Kövér László házelnök köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a szószólók tevékenysége hozzájárul majd a kulturális örökség ápolásához.

 

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: több mint húszesztendős adósságot sikerült a mai nappal törleszteni.  

 

Emlékeztetett, a lehetőség minden nemzetiség előtt adott volt, hogy szószólót, vagy – ha az április 6-i választáson résztvevők száma lehetővé tette volna -, akkor képviselőt juttasson az Országgyűlésbe. Kövér László fontosnak tartotta, hogy az a szempont érvényesüljön a törvényhozásban, amelyet Magyarország is szeretne, ha magyar nemzethez tartozók javára érvényesülne más országok törvényhozásában.  

 

Ez a lehetőség a szószólók számára megteremtődött, az új Országgyűlés új korszakot is nyit az ország életében – mutatott rá Kövér László, aki szerint sok nyitott kérdés van még, amit együttesen kell megválaszolniuk.  

 

Az új, a korábbinál kisebb létszámú Országgyűlésnek 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában ezentúl 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz. A szószólók anyanyelvükön tették le esküjüket.

 

Beérkeztek az első javaslatok az új Országgyűlésnek  

 

Az Országgyűlés új bizottsági struktúrájának elfogadását követően beérkeztek az első javaslatok az új parlamenthez.

 

A Jobbik és az LMP is nyújtott be módosítást az alaptörvényhez, emellett az indítványok között szerepel a Jobbik mentelmi jog eltörlésére, valamint kötelező képviselői vagyonosodási vizsgálatra vonatkozó javaslata. A Jobbik kezdeményezte Magyarország Európai Uniós csatlakozási szerződésének módosítását és olyan rendelkezések bevezetését is, amelyek korlátoznák a külföldiek termőföld-szerzését.

 

A földtörvény módosítaná az LMP, s az ellenzéki párt javaslatot nyújtott be az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételére vonatkozóan is.