Külföldi lapok az alaptörvény módosításáról és a monetáris politikáról

A Financial Times és a Hospodárské Noviny a magyar alaptörvény módosításáról, a The Wall Street Journal a monetáris politikáról közölt cikket szerdán.

A Financial Times szerkesztőségi cikkében azt írta, hogy ha a magyar alaptörvényhez benyújtott módosításokat elfogadják, arra Brüsszelnek gyors és robusztus választ kell adnia. A londoni gazdasági napilap nyomtatott változatában „Orbán és Európa” főcímmel közölt, „Nem szabad eltűrni Magyarország támadását az EU-értékek ellen” alcímet viselő írás szerint Orbán Viktor állítja, hogy az intézkedések nem a kormánytól erednek, azonban minden eddigi reformját egyéni képviselői indítványként terjesztették be, ami lehetővé teszi a gyorsított elfogadást. Ez gyenge álca egy olyan kormány esetében, amely egyre inkább autoriterré válik, és mind nehezebben tűri a fékek és ellensúlyok korlátait – áll az írásban.

Brüsszel tavaly még ódzkodott a „nukleáris fegyvertől”, vagyis Magyarország szavazati jogának megvonásától. Ezúttal azonban szélesebb a konszenzus azzal kapcsolatban, hogy nem lehet eltűrni a kormányfő támadásait a demokratikus normák ellen – írja a Financial Times cikke. A lap szerint pénzügyi szankciókat is fontolóra kellene venni, mivel a mély recesszió és a külföldi befektetések apadása miatt „Orbánnak szüksége van a pénzre”. Brüsszelnek habozás nélkül kilátásba kellene helyeznie például a strukturális támogatások megvonását arra az esetre, ha a kormányfő nem szólítja fel pártját az EU-tagság feltételeit sértő módosítások ejtésére – írta a brit lap.

http://www.ft.com/cms/s/0/d7af7dbe-859b-11e2-bed4-00144feabdc0.html#axzz2Med7f24Y

A Financial Times egy másik cikkben is foglalkozik az alaptörvény módosításával. A két szerző, Neil Buckley londoni és Kester Eddy budapesti tudósító szerint annak, hogy a kormány most folyamodik ehhez „a provokatív akcióhoz”, az egyik oka az lehet, hogy a 2010-es választások óta „meredeken csökkent a Fidesz támogatottsága”, és Orbán Viktor rájött, hogy jó politikai visszhangot kelt, ha az ország problémáiért a külföldi bankokat és az EU „beavatkozását” teszi felelőssé.

A lap által idézett EU-bizottsági illetékesek szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy mennyire válhatnak súlyossá a legutóbbi budapesti fejlemények, de figyelemmel kísérik azokat.
http://www.ft.com/cms/s/0/66292fde-85bc-11e2-9ee3-00144feabdc0.html#axzz2Med7f24Y

A magyar monetáris politikáról közölt véleménycikket a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadásának online felülete.

A WSJ szerint „szemöldökráncolást” vált ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „régi haverját” tette a központi bank élére. Matolcsy Györgyről a lap azt emelte ki, hogy gazdasági miniszterként 2010 óta ő határozta meg a kormány „egyéni sajátosságokat felmutató” hiánycsökkentési irányvonalát.

„Magyarország stagnáló gazdaságára tekintettel ez nem a legjobb pillanat arra, hogy kétség vetüljön a központi bank függetlenségére. Az infláció az utóbbi időben enyhült ugyan, de a háztartások jelentős adósságterhe továbbra is érzékeny az árfolyammozgásokra” – olvasható az amerikai lap véleménycikkében.

A WSJ úgy látja, a piacok a jelek szerint bíznak abban, hogy Matolcsy egyelőre nem vág bele nagyon kockázatos monetáris kísérletekbe. Nagyobb az aggodalom azt illetően, hogy merre indulhat el a központi bank néhány hónap múlva, „amikor beindul Orbán újraválasztási kampánya” – írta a The Wall Street Journal.
http://online.wsj.com/article/SB10001424127887324178904578342264125622722.html?KEYWORDS=Hungary

Ha a magyar Országgyűlés a héten jóváhagyja az alkotmány új módosítását, az Orbán Viktor vezette Fidesz ellenőrzést szerez az alkotmánybíróság felett is – írja a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap szerdán az Orbán az alkotmánymódosítással félreállítja az alkotmánybíróságot című írásában.

A 45 oldalas alaptörvény 15 oldalas módosítása úgy néz ki, mint „Orbán visszavágása mindazoknak, akik az utóbbi év folyamán azon igyekeztek, hogy a Fidesz hatalma a fékek és ellensúlyok alkotmányos rendszerében valamiképpen mégis csak ki legyen ellensúlyozva” – vélte Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője.

A magyar ügyekkel rendszeresen foglalkozó szerző külföldi és magyarországi ellenzéki és kormánypárti véleményeket idézve részletesen taglalja, milyen negatív következményekkel jár az újabb alkotmánymódosítás, és hogy mindez erősíti a Fidesz hatalmát. „Egy évvel a parlamenti választások előtt Orbán pártjának sikerült közvetlenül vagy közvetetten hatalmába kerítenie az összes kulcsfontosságú magyar állami intézményt” – írja meg Martin Ehl.

Fidesz: komoly félreértés van a külföldi sajtóban az alaptörvény módosításával kapcsolatban

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ismét komoly félreértés van a külföldi sajtóban a magyar törvényhozással kapcsolatban, de a Fidesz és a kormány szívesen áll a rendelkezésükre a valódi helyzet tisztázására. Erről Kocsis Máté beszélt Budapesten újságírók előtt, a Financial Times cikkére reagálva.

A gazdasági napilap internetes oldalán arról ír, hogy ha a magyar parlament elfogadja az alaptörvény módosítására beterjesztett javaslatcsomagot, akkor meg kell vonni Magyarország uniós szavazati jogát és fel kell függeszteni a EU-s támogatások kifizetését.

Kocsis Máté erre reagálva leszögezte: „határozottan, tisztességesen meg fogjuk magunkat védeni ebben az ügyben is”. Szerinte a külföldi sajtóban megjelent „hajmeresztő vélemények” torzítják a valós magyar helyzetet. Hangsúlyozta: az alaptörvény módosítása a „szándéka szerint egy jó alaptörvény-módosítás” és minden passzusában megfelel az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi ítéleteinek.

(forrás: MTI)

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.