Meglepő lehet a mai kamatdöntés

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentést vártak.  

Az alapkamat kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank. Pénzügyi elemzők azzal számoltak, hogy az MNB tovább lassítja a monetáris enyhítési ütemet, és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában.  

A legutóbbi, január 21-i ülésen 15 bázisponttal csökkent az alapkamat, noha az elemzők többsége már ekkor is ennél visszafogottabb, 10 bázispontos vágásra számított. Akkor a monetáris tanács hét tagja szavazta meg a 15 bázispontos kamatcsökkentést, egyedül Cinkotai János szavazott 10 bázispontos vágásra. 

Jelentősen esett a forint árfolyama a várakozásokat meghaladó mértékű jegybanki kamatvágást követően  

A forint a kamatdöntés bejelentése előtt erősödött, az euró árfolyama délután 14 óra előtt 308,00 forinton állt, majd a a bejelentést követően perceken belül 310 forint fölé szökött fel.  

A svájci frank árfolyama 252,10 forintról 253,80 forintra, a dolláré 224,55 forintról 226 forintra, a japán jené pedig 2,1902 forintról 2,2040 forintra emelkedett. 

Elemzők: 2,5 százaléknál lehet a kamatcsökkentés alja  

Elemezők további monetáris enyhítést várnak az MNB-től, és arra számítanak, hogy a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget; a kamatcsökkentés 2,5 százalékos alapkamatnál állhat meg. 

Horváth Ákos, az Equilor elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: a globális piacokon kibontakozó optimizmus és a vártnál kedvezőbb hazai GDP-adat láttán megnyugodni látszott a forint kurzusa, de a nyugalmi állapot tartós fennmaradása továbbra is kérdéses. Véleménye szerint a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása, vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget.   

Az Equilor – a piaci szereplőkkel összhangban – az év második felében már kamatemelést vár. Horváth Ákos kifejtette: a tartósan gyenge forint több szempontból sem jó a jegybanknak. Az energia- és élelmiszerárakon keresztül begyűrűző infláció miatt a következő negyedévekben a jelenlegi alacsony szintekről az infláció közelebb kerülhet a 3 százalékos középtávú célhoz. A növekedési hitelprogram mellett a februári bázisból kieső első rezsicsökkentés is a mutató emelkedésének irányába hat.  

Ezenkívül az államadósság szintjét is „feljebb tornázhatja” a hazai fizetőeszköz tartós gyengesége – hívja fel a figyelmet a szakértő. Egy ideges környezetben a befektetők a hazai makromutatók helyett a szűkülő kamatprémiumra és a refinanszírozási kockázat növekedésére fókuszálhatnak – vélekedett Horváth Ákos. 

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra számít, hogy a jegybanki közlemény megerősíti a további monetáris lazításra vonatkozó várakozásokat. Az elemző kommentárjában azt írta: 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad.  

Ennek némileg ellentmond azonban a határidős kamatok alakulása, a piac ezek alapján még mindig emelést áraz, hiszen 3,1 százalékon áll a 3×6 hónapos határidős ráta. Ez azonban sokat csökkent az elmúlt két hétben, előtte ugyanis 3,67 százalékon is állt az előretekintő kamat – fejti ki a szakértő.   

Az Erste szerint a délután nyilvánosságra kerülő sajtóközleményben várhatóan az alacsony inflációt és a gazdaságösztönzési szándékot hozza fel az MNB a kamatcsökkentés alátámasztására.  

Az infláció januárban 0 százalékra esett, elsősorban a lakossági energiaár-csökkentések és a magas bázis miatt, de az MNB adószűrt maginflációja is alacsony inflációs nyomásról tanúskodik. Az év során várhatóan fokozatosan emelkedik majd a fogyasztói árindex, év végére 3 százalék közelébe emelkedhet, de az év során átlagosan így is 1,3 százalék lehet a mutató – írják.  

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője MTI-hez eljuttatott véleményében kiemelte: az infláció várható alakulása ugyan lehetőséget adott a kamatcsökkentésre, mivel az infláció középtávon elmaradhat a 3 százalékos inflációs céltól, azonban a forint elmúlt időszakban mutatott erőteljes volatilitása, a kockázati megítélés romlása, a piaci hozamok emelkedése azt jelezte, hogy az alacsony kamatok már nem jelentenek támaszt a forint árfolyamának, annak ellenére, hogy a folyó fizetési és a tőkemérleg együttesen jelentős többletet mutat, ami lehetővé teszi a külső adósság mérséklését.  

Ő is úgy vélte, hamarosan véget érhet a kamatcsökkentési sorozat. Kiemelte: érdemes figyelni arra, hogy a kamatdöntés indoklásában milyen utalást tesz a monetáris tanács a következő lépésekre vonatkozóan, különösképpen, hogy a forint árfolyama azonnali gyengüléssel reagált a vártnál kissé nagyobb mértékű kamatcsökkentésre, így a kamatdöntést megelőző 308,40-es szintről néhány perc alatt 310,30-ig gyengült a forint az euróval szemben.  

Pesuth Tamás a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője szerint monetáris tanács valószínűleg az alacsony inflációs környezet és a gazdasági növekedés támogatása miatt döntött a kamatvágás mellett. Stratégiai szempontból a kamatcsökkentési ciklus folytatása és a kamatvágás mértéke azonban szimbolikus jelentőségű is. Fontos tényező a geopolitikai helyzet megváltozása, ami a globális pénzügyi folyamatokban is látható.  

Már nemcsak a nagy globális centrumok (USA, Kína, EU) játszanak kizárólagos szerepet, hanem jelen vannak új szereplők, amelyeknek önálló tőkevonzó képességük van. A kelet-közép-európai térség is egy ilyen új regionális szerepbe került. A térséget emiatt nem lehet kizárólag a kamatprémiumok alapján megítélni, hiszen a térség növekedési potenciálja jelentős, a belső piac erősödik, amihez globális szereplők (Oroszország, Kína) is hozzájárulnak.  

A monetáris tanács döntése ezért egyúttal a piacok meggyőzését is szolgálja a térség új fejlődési pályájáról. A térség jegybankjainak gazdaságpolitikai felfogása hasonló, kerülik az olyan intézkedéseket, amelyek gyengítik a növekedés lehetőségeit. A fentieket figyelembe véve egy további óvatos, de szimbolikus, a korábbinál alacsonyabb mértékű, 5 vagy 10 bázispontos kamatvágás elképzelhető az áprilisi országgyűlési választások előtt, de utána hamarosan véget érhet a kamatcsökkentési ciklus – írja Pesuth Tamás.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a mostani döntéssel a jegybank nagy kockázatot vállalt fel, ugyanis az alapkamat csökkentés Magyarország növekedési kilátásait már nem befolyásolja érdemben, viszont a januári forintgyengülés megmutatta, hogy „stresszes” nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot.   

Az alacsony hazai infláció sem feltétlenül indokolt volna további kamatcsökkentést, az MNB keddi döntése nem veszi figyelembe a piac figyelmeztető jelzéseit – véli a szakértő.

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.