A dohányzás egy szenvedély. Mindenki, aki felhagyott ezzel a káros szenvedéllyel, állapotjavulásról számolt be. Szakértők szerint minden egyes el nem szívott cigarettával esélyt adunk magunknak egy hosszabb, jobb minőségű életre. A dohányzás súlyos betegségeket és nagyon erős függőséget okozhat.
A cigaretta meggyújtásakor a dohány elég és füst keletkezik. A cigarettafüstben több mint 8000 vegyi anyagot, illetve füstösszetevőt azonosítottak. A közegészségügyi hatóságok a dohányfüst közel 100 összetevőjét jelölték meg a dohányzással összefüggő betegségek (pl. tüdőrák, szív- és érrendszeri betegségek és tüdőtágulás) okozóiként vagy lehetséges okaiként.
Összetevők:
• A kátrány a cigarettafüstben található égési melléktermék, ez a füst több összetevőjének keveréke. A kátrány mértékét laboratóriumban mérik.
• A nikotin a dohánynövényben természetesen előforduló vegyi anyag. Amikor a dohány elég, akkor a nikotin füstté alakul, a nikotin függőséget okoz.
• A szén-monoxid a cigaretta füstjében kialakuló gáz. A szénmonoxid a dohányosoknál kialakuló szív- és érrendszeri betegségek fő okozója.
A passzív dohányzás, más néven a környezeti dohányfüst, a cigaretta meggyújtott végéből származó és a dohányzók által kilélegzett füst keveréke. A közegészségügyi hatóságok, a WHO-val egyetemben azt állapították meg, hogy a passzív dohányzás betegségeket okoz (tüdőrák, szívbetegségek) a nem dohányzó felnőttek esetében, valamint gyerekeknél asztma, légzőszervi fertőzések, köhögés, és hirtelen csecsemőhalál szindróma kialakulásához vezethet. Felnőtteknél ronthatja az asztmatikus tüneteket, illetve irritálhatja a szemet, a torkot és az orrot. Az embereket tájékoztatni kell a passzív dohányzásról, ha pedig dohányoznak, akkor figyeljenek arra, hogy mikor és hol teszik. A dohányosok ne dohányozzanak gyermekek és terhes nők társaságában.
Káros következmények:
• A dohányzás tüdőtáguláshoz vezethet.
• A dohányzók körében gyakoribbak az idült légúti megbetegedések.
• A dohányzás az egész szervezetet gyulladásban tarthatja.
• A dohányzás csökkenti a nemzőképességet.
• Pajzsmirigybetegséget is okozhat.
• A dohányzóknál megnövekszik a csonttörés kockázata.
• A dohányzás ízületi betegségeket okozhat.
• Megnő a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata.
• A dohányzás rengeteg vitamint emészt fel az emberi szervezetben.
• A dohányos cukorbetegeknél gyakoribbak a súlyos szövődmények.
• Rontja a szellemi teljesítőképességet, negatív hatással van a memóriára és a koncentrálóképességre.
• A dohányzók körében kétszer gyakrabban fordul elő gyomor- és nyombélfekély.
• A tüdő-, a szájüreg-, a gége-, a nyelőcső- és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás.
• A dohányzás gyengíti az immunrendszert.
• Az időskori látásvesztés okai között a dohányzás is szerepel.
• A dohányzás impotenciát okozhat.
• A prosztatadaganat kockázata megnő.
• Dohányzás hatására fokozódik az érelmeszesedés és az érszűkület veszélye.
• A bőr idő előtt elöregedik, szürkévé és ráncossá válik.
• Hallásvesztéssel is járhat a dohányzás.
• A dohányzás miatt kellemetlen lesz a lehelet, a fogak sárgán elszíneződnek és az íny is begyulladhat.
• A vastagbél-, a végbél- és a májrák kialakulásának kockázata is megnövekszik.
• A cigarettázás növeli a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.
Dohányzás és a terhesség: terhes nőknek tilos dohányozni, azon nőknél, akik terhességük előtt vagy közben dohányoznak, fokozottabban jelentkeznek: koraszülések, terhességi szövődmények és halvaszületések, hirtelen csecsemőhalál szindrómában elhunyt gyermekek, csökkent tüdőfunkcióval világra jövő babák, gyermekük alacsonyabb testsúllyal jön világra.
Siklósi Kórház Egészségfejlesztési Iroda
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.