A vége nem hazudik… (a főszerkesztő jegyzete)

Egy kérdés, melyből a kisgyermek az egész világot megtanulja. Egy kérdés, mely mindenre választ ad, ha kitartóan és őszintén feltesszük. Elhatárolódva minden politikai sodrástól és befolyástól egyetlen kérdést tettem fel mindenkinek az elmúlt két hétben, aki polgármester- vagy képviselőjelölt szeretne lenni, azzá lett, így polgármesterré vagy képviselővé szeretne válni – akár megértette, akár nem: miért? Mint sok harkányi lakos, én is úgy gondoltam, arra szavazok majd, aki nem azt mondja amit hallani szeretnék. Aki kicsit is megdöbbent, akire felkapom a fejem mert zsigerből igaznak érzem. De kevés kivétellel törekvést, erőszakolt törtetést látok helyette, egy olyan hazug és hitt, ezen kampány során közhellyé vált eszmerendszert, amit csodák csodájára mindenki vall: őszinte és igaz létet, tenni akarást, egy jobb Harkányért. Vajon mindez a választás kudarca után semmit sem érve hullik a porba, és oda lesz az a nagy hangoztatott Harkányiság?

Szívem szerint egyetlen dolgot kérdeztem volna csak a jelöltektől: ha csúful és megalázóan elbuksz, miután a magánéletedben tiportak, meggyaláztak, minden hibádat felhánytorgatták: akkor is leszel annyira harkányi, mint amennyire most állítod, és a nagy terveidet, mostani – állítólag igaz – szándékodat akkor is végig akarod majd vinni mindenen átütve? Vajon ó te nagy lokálpatrióta, akkor is egy szakmai bizottság élére törsz és semmit sem sajnálva teszel a közösségért, mint állítólag tennéd azt megválasztott képviselőként is? Mert ha nem, akkor nyughass és csak az igazakat lásd a megfordított szavazati listában! Mert igenis ti lesztek, akiktől másfél év múlva számon kérem a most annyira őszinte elveiteket. Akiktől megkérdezem majd, hova tűntetek, hová lett a knagy Harkányiság! Addig meg tudd, az oldal jobb sávjában a vége elbukik, de legalább az igazak harcmezején. Az igazakén, mert a lista vége az, ami nem hazudik.

Kacsúr Tamás