Az EU 3 százalék feletti hiányt vár, a kormány tartja magát a három százalék alatti hiánycélhoz

Gazdaság - szerző: GR

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék feletti GDP-arányos államháztartási hiány várható Magyarországon, Olli Rehn, a testület alelnöke azonban jelezte: Magyarország azon országok között van amelyeket az Európai Bizottság tavasszal a túlzottdeficit-eljárás megszűntetésére jelölhet, miután a kormány elkötelezett a hiánycél tartásában.

Az Európai Bizottság pénteken közzétett téli előrejelzése szerint a magyar bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány a tavalyi 2,4 százalék után 2013-ban és 2014-ben is 3,4 százalék lesz. A szervezet novemberben még 2013-ra 2,9 százalékos, 2014-re pedig 3,5 százalékos hiányt várt.

A szervezet szerint az államháztartási hiány 2013. évi megugrása elsősorban egyes szektorális és egyszeri különadók kivezetésével (1 százalékpontnyi egyenlegromlás), az adóbevételeket csökkentő gazdaságösztönző intézkedésekkel (-0,5 százalékpont), illetve a magasabb jövedelműek személyi jövedelemadóját csökkentő (-0,25 százalékpont) intézkedésekkel magyarázható.

Javíthatják ugyanakkor az idei államháztartási  mérleget a korábbi konvergenciaprogramokban bejelentett intézkedések (a GDP fél százalékával), illetve a 2012. őszén bejelentett lépések (a GDP 1,25 százalékával). A GDP-arányos államadósság szintje a tavalyi 78,6 százalékról idén 78,7 százalékra nő, majd 2014-ben 77,7 százalékra csökkenhet. A hiányelőrejelzés, illetve a magyar kormány által tavasszal benyújtandó éves konvergenciajelentés alapján dönt az Európai Bizottság, hogy jelöli-e Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás megszűntetésére. Korábban az európai gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa (EcoFin) a 2004 óta tartó magyar eljárás keretében mintegy 500 millió eurónyi uniós fejlesztési támogatás megvonását helyzete kilátásba.

Annak ellenére, hogy a mostani előrejelzés 3 százalék feletti hiányszintet vetít előre, Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos a jelentés ismertetésére összehívott pénteki sajtótájékoztatón jelezte: Magyarország azon hat állam között van, amelyek esetében az Európai Bizottság  áprilisban javasolhatja az EcoFin tanácsnak az eljárás megszűnését.  Korábban Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról tájékoztatott: a végső döntést az eljárás esetleges felfüggesztéséről valamikor május-júniusban hozhatja meg a tanács – tette hozzá.

Olli Rehn úgy fogalmazott: a magyar kormány korábban jelezte, hogy elkötelezett a 3 százalék alatti hiányszint tartására, és a bizottság várja, hogy a kormány milyen további – elsősorban strukturális jellegű – intézkedéseket javasol majd konvergenciajelentésében. Hozzátette: a magyar kormány már tett többlet konszolidációs lépéseket, amelyek közül néhányat az Európai Bizottság még nem vett figyelembe jelenlegi előrejelzésében. “A szervezet még mindig vizsgálja, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen ideiglenes, illetve tartós hatása van” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság növekedési előrejelzésén is rontott. Ennek értelmében a korábban várt 0,3 százalékos bővülés helyett az idén stagnálhat, 0,1 százalékkal csökkenhet idén a magyar GDP. A szervezet nem változtatott 2014. évi 1,3 százalékos növekedési prognózisán. A brüsszeli szervezet szerint idén a kivitel nő, a belső kereslet visszaesése lassul, a beruházások 1,5 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig 0,5 százalékkal csökkenhet.  Jövőre már javulhatnak a növekedési kilátások, miután a kivitel bővülése mellett a háztartások fogyasztása is enyhén nőhet az elkölthető jövedelem emelkedésének köszönhetően. 2014-ben a magánberuházások a vállalati hitelezés szűkülése miatt tovább csökkennek, az állami beruházások azonban ezt némileg ellensúlyozhatják a növekvő EU-transzferek jóvoltából. A nem-kormányzati beruházások azonban 2015-ben is várhatóan csökkenni fognak – írja elemzésében a brüsszeli testület.

A szervezet a növekedési prognózisra ható kockázatok között említi, hogy még lassabb lehet a növekedés, ha a pénzügyi környezet tovább romlik. Néhány döntéshozó elmúlt időszakban tett kijelentése azonban költségvetési  lazításra utal, ami nagyobb fogyasztáshoz vezethet – írják az elemzésben.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta a 2012. évi 10,8 százalékról 11,1 százalékra nő 2013-ban, majd ezen a szinten marad 2014-ben. “2013-tól várhatóan a munkaerő-piaci körülmények gyengék maradnak. Miközben  további emelkedés várható az aktivitási rátában, a foglalkoztatási szintnek csak kis bővülése várható” – fogalmaz a bizottság jelentésében.

Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan a bizottság megjegyzi, hogy az előrejelzett csökkenés az indirekt adók emelésének előző évi hatásának kiesésével, illetve a hatósági energiaárak csökkentésével magyarázható. A szervezet a 2012. évi 5,7 százalék után idén 3,6 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos harmonizált fogyasztói áremelkedést vár.

Az Európai Bizottság szerint a GDP-arányos külkereskedelmi aktívum a tavalyi 4,5 százalékról idén 5,4 százalékra, majd 2014-ben 5,8 százalékra emelkedik. Így a folyó fizetési mérleg többlete a bruttó hazai termékhez viszonyítva a tavalyi 2,3 százalékról 2012-ben 3,3 százalékra, 2014-ben pedig 3,6 százalékra nő.

A Fidesz szerint tartják a három százalék alatti hiánycélt

A magyar kormány tartja magát a korábban elfogadott, három százalék alatti hiánycélhoz – jelentette ki Varga Mihály tárca nélküli miniszter pénteken. Úgy fogalmazott, “lassan hagyomány lesz, hogy minden évnek úgy futunk neki”, hogy az Európai Bizottság vitatja az adott év kormányzati prognózisát. A vita azonban 2011-ben és 2012-ben is úgy dőlt el, hogy a magyar kormány álláspontja igazolódott – emlékeztetett.

Ugyanez a helyzet most is, az Európai Bizottság vitatja az idei 2,7 százalékos előrejelzést, a magyar kabinet azonban tartja magát ehhez – mondta a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, aki szerint ez három szempontból is alátámasztható.

Egyrészt még csak február van, érdemes legalább négy-öt hónapot várni ahhoz, hogy biztosabb megállapításokat lehessen tenni az idei év várható gazdasági forgatókönyvéről – hívta fel a figyelmet.

Másrészt – folytatta – az Európai Bizottság által vitatott költségvetési tételek ügyében időközben már kormányzati lépések születtek. Így az elektronikus útdíj bevezetéséről és a pénztárgépek online összekapcsolásáról is megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely ezeknek a munkálatoknak a felgyorsításáról szól – idézte fel Varga Mihály, aki szerint mindkettőt “megnyugtatóan rendezik” az első félévben.

Harmadrészt idén jelentős, 400 milliárd forintos tartalék áll rendelkezésre a büdzsében az előre nem látható gazdasági folyamatok, a felmerülő problémák kezelésére. Amikor a bruttó hazai termék 1,3-1,4 százaléka áll tartalékként rendelkezésre egy költségvetésben, az mindenképpen elegendő kell, hogy legyen arra, hogy egy 0,3-0,4 százalékpontos eltérést korrigálni tudjunk majd – mondta.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a deficit idei alakulása azért is fontos, mert ez tenné lehetővé a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. A téli brüsszeli jelentés azonban ebből a szempontból “még kisebb jelentőséggel bír” – magyarázta -, ugyanis május második felében készíti majd el az Európai Bizottság azt a jelentését, amely már alapjául szolgálhat a tagállami pénzügyminiszterek tanácsának júniusi döntéséhez.

A kabinet elkötelezett annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól – tette egyértelművé Varga Mihály. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság prognózisa szerint 2014-ben is a bruttó hazai termék 3,4 százaléka lesz a magyar államháztartási hiány, a tárca nélküli miniszter azt mondta: kissé indokolatlannak tartja, hogy az Európai Bizottság már 2014-re is ilyen megállapításokat tesz.

Az tény, hogy az unió gazdaságának 2012-es negyedik negyedévi növekedési adata jóval szerényebb lett a korábban vártnál, de hogy ez a növekedési adat milyen mértékben befolyásolja majd 2014-et, ma még biztosan senki nem tudja megmondani – vélekedett.

Az elemzők véleményei megoszlanak 

Az Erste elemzője szerint 300 milliárd forintos, az ING szakértője szerint pedig 200 milliárd forint körüli kiigazító csomagra lehet szükség Magyarországon az Európai Bizottság friss előrejelzése alapján, míg a Takarékbank elemzője szerint alapvetően nem is lenne szükség korrekcióra.

Mindhárom piaci szakértő úgy vélekedett, hogy ha a bizottság is “rábólint” az áprilisi konvergenciaprogramban elküldendő csomagra, akkor Magyarország nyáron kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint a bizottság államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzése meglehetősen szigorú, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi hiányt 2,4 százalékon látja. Az Erste előrejelzése szerint 3 százalék lesz a hiány 2013-ban – fűzte hozzá.

A szakértő szerint reális a bizottság 0,1 százalékos idei GDP-csökkenési előrejelzése. Árokszállási Zoltán elmondta, hogy előrejelzésük szerint a GDP-arányos államadósság kissé nőhet idén, hosszabb távon ugyanakkor csökkenő pályára áll, vagyis itt egyetértenek a bizottsági prognózissal.     Kiemelte: a hiányra vonatkozó szigorú bizottsági vélemény miatt a kormánynak az áprilisban benyújtandó konvergenciaprogramban egy érdemi, az előzőleg vártnál nagyobb kiigazító csomaggal kell előállnia. Ennek nagysága 200 és 300 milliárd forint között lehet Árokszállási Zoltán szerint, de inkább közelebb a 300 milliárdhoz. Ha a csomagban foglalt lépéseket a bizottság elégségesnek találja, akkor Magyarországnak a mostani szigorú előrejelzés ellenére is ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól – vélekedett.

Árokszállási Zoltán a kiigazítással kapcsolatban hozzátette: az intézkedések várhatóan nem közvetlenül a háztartási szektort, hanem a vállalatokat érintik majd.

Németh Dávid, az ING elemzője szerint ugyanakkor – mivel a növekedési előrejelzését is lefelé módosította a bizottság – nem meglepő, hogy a 2013-ra és jövőre is 3,4 százalékos hiányt vár Magyarországon a brüsszeli testület.

Hozzátette: vannak a költségvetésben olyan “puha” tételek – például az e-útdíj vagy a pénztárgépek adóhatósági bekötéséből származó bevételek –, amelyeket valószínűleg  bizonytalanság övez a bizottság szerint. Az ING elemzője is úgy vélekedett ugyanakkor, hogy ha a kormány által az áprilisi konvergenciaprogramban leírt lépéseket elegendőnek tartja a bizottság, és nem lesznek Magyarországra nézve kedvezőtlen nemzetközi folyamatok, akkor 2013 nyarán kikerülhet Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól. A várt kiigazító csomag nagysága Németh Dávid szerint 150-200 milliárd forint lehet.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője kiemelte: a 3,4 százalékos hiányprognózis 2013-ra túlzónak mondható, bár kérdéses, hogy a deficit kalkulálásakor a bizottság figyelembe vette-e a tartalékokat. A szakértő szerint nincs szükség további intézkedésekre, azonban ha a brüsszeli testület ragaszkodik a kiigazításhoz, 120-150 milliárd forintos csomag jöhet.     Ugyanakkor kiemelte, hogy Brüsszel már eddig is annyi megszorítást hajtatott végre a kormánnyal, hogy azoknak elegendőnek kell lenniük a 3 százalék alatti hiány tartásához. A hiánycél már csak azért is könnyebben teljesíthető, mert a kamatkiadások jelentősen csökkentek – vélekedett.

Suppan Gergely kifejtette, hogy Brüsszel valószínűleg strukturális átalakításokat, kiadáscsökkentést és nem bevételnövelést vár a magyar kormánytól, aminek hosszabb távon  kedvező hatása lenne a gazdaságra.

Elmondta, hogy a kormány áprilisban benyújtandó konvergenciaprogramjának ismeretében, vagy ha az első négy-öt hónap Magyarország gazdasági folyamatai kedvező képet mutatnak, a bizottság módosíthatja előrejelzését. Ebben az esetben, valamint ha a bizottság elfogadja a konvergenciaprogramot, és 2014-re is tarthatónak látja  a 3 százalék alatti hiányt, akkor Magyarország idén nyáron kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.

A TakarékBank előrejelzése szerint a GDP-arányos hiány 2013-ban 3 százalék alatt lehet, és kismértékben bővülhet a gazdaság – ismertette Suppan Gergely, hozzátéve, hogy a gazdasági növekedésnél felfelé mutató kockázatok – például a mezőgazdaság jó teljesítménye – is vannak.

 Bajnai szerint “lyukas” a költségvetés

A Haza és Haladás Egyesület szerint az Európai Bizottság előrejelzése alapján kijelenthető, hogy Magyarország újra válságban van. Úgy számolnak: 350 milliárdos lyuk tátong a költségvetésen.

A Bajnai Gordon vezette egyesület közleményében azt írta: a gazdaság állapota rosszabb, mint 2010 tavaszán volt, amikor a Bajnai-kormány átadta hivatalát Orbán Viktornak. A bizottság jelentése alátámasztja a Haza és Haladás Alapítvány által jelzett forgatókönyvet, amely – a gazdaságpolitika változatlansága mellett – Magyarországra vár: a tavalyi, 1,7 százalékos GDP-csökkenés után idén is zsugorodik a gazdaság, és 2014-ben is csak stagnálással számolhatunk – közölték.

A Haza és Haladás szerint a járulékcsökkentő program sikertelensége és a rosszul végrehajtott rezsicsökkentés miatt leállnak a beruházások, ami kedvezőtlen hatással lesz a munkaerőpiacra, a munkanélküliségi ráta 11 százalék körüli szinten áll be, miközben a foglalkoztatottak száma sem nő.

Idén 1,1 százalékkal esik vissza a lakosság fogyasztása, a fogyasztást terhelő adók növekedése miatt a forint tovább veszít értékéből: az infláció várható mértéke a 4 százalékot is meghaladja majd – olvasható a közleményben.

Hozzátették: az Orbán-kormány elbukta az államadósság ellen hirdetett harcot, az adósság idén a nemzeti össztermék 78,7 százalékáig emelkedhet vissza.

Ha a kormánynak “mázlija lesz” és egyetlen új, külső kockázat sem leselkedik idén a magyar gazdaságra – azon az alapvető kockázaton túl, amit az unortodox gazdaságpolitika jelent -, 2013-ban 350 milliárd forintos lyukat kell betömni ahhoz, hogy a hiány 3 százalék alatt maradjon. A kormány által kitűzött 2,7 százalékos deficitcél teljesülése pedig további 90 milliárdos kiigazítás igényelne – írta a Haza és Haladás Egyesület.

Magyarország új válságban van, amelyet nem külső erő, nem az előző nyolc év, hanem kizárólag az unortodox gazdaságpolitika okozott; a válság sikeres kezeléséhez kormányváltásra és jó kormányzásra van szükség – zárul az egyesület közleménye.

(forrás: MTI)