Pécsi egyetemi vesztegetés – újabb fordulat a perben

Tizenegy vádlott esetében enyhítette a korábban kiszabott büntetést a pécsi egyetemi vesztegetési ügyként ismert eljárásban a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla kedden, köztük az elsőrendű vádlottét is – közölte a táblabíróság.

A jogerős határozatban az ítélőtábla az egyetem volt gazdasági igazgatóját – az elsőrendű vádlottat – vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte, ezzel három évvel csökkentette az első fokon eljáró Győri Törvényszék büntetési tételét.

Az ügy további 26 vádlottja közül első fokon még három vádlottat ítéltek szabadságvesztésre, mindegyikük büntetését két évvel csökkentette a táblabíróság.

A Győri Törvényszék korábban 11 vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, közülük 7 vádlott esetében csökkentette a próbaidő mértékét a táblabíróság. Mindezeken túl az elsőfokú ítéletet helybenhagyta a Győri Ítélőtábla. Az eljárásban első fokon a bíróság további hét vádlottat megrovásban részesített, öt vádlottat pedig felmentett.

Az egyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2010 tavaszán indított nyomozást, mert a gyanú szerint az érintettek bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, és ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak.

A tényállás szerint az elsőrendű vádlott egy nehéz gazdasági helyzetben lévő közintézménynél kezdte meg gazdasági igazgatóként a munkáját. Helyettesével közösen az volt a szándékuk, hogy változtatnak a nehéz helyzeten, de nem állt rendelkezésükre a szükséges szakértelem és megfelelő számú ember, így külső szakmai segítséget vettek igénybe.

A gazdasági vezető közben úgy döntött, egyes beosztottjait és saját magát is havonta pluszjövedelemhez juttatja, hogy megoldja a rendszeresen végzett túlórák és esetenként a munkakörön kívüli feladatok javadalmazását. Ennek érdekében szerződést kötött több vádlottal és az általuk megjelölt, érdekeltségi körükbe tartozó társaságokkal.

A szerződések több esetben valótlanok voltak, nem a dátumozásuk szerinti időpontban készültek, és a szerződés tárgya sem fedte a valóságot.

A szerződésben vállalt feladatát a tized- és a tizenegyedrendű vádlott kivételével egyik megbízott sem látta el maradéktalanul, mégis megtörténtek a kifizetések.

Az ügyészség tizennégy embert vádolt vesztegetéssel. A vádpont szerint az egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az egyetem alkalmazottjai jogtalanul juttattak beszállító vállalkozásokat olyan többletinformációkhoz – egyebek mellett a beszerzés tárgyával, értékével, idejével kapcsolatban -, amelyekkel a szállítók a konkurens vállalkozásokhoz képest előnyre tettek szert, mert olcsóbb árajánlatot adtak.

Ezért cserébe a teljesített beszerzések arányában pénzt fizettek az egyetem dolgozóinak, akik több millió forintot vettek így át, ezzel az egyes vádlottak esetenként magánokirat-, illetve közokirat-hamisítást, költségvetési csalást, valamint befolyással üzérkedést is megvalósítottak.

Az ítélőtábla szerint a törvényszék a vád tárgyává tett bűncselekmények alapjául szolgáló tényállást helyesen állapította meg és a bűncselekményeket helyesen minősítette.

Nem tartotta alaposnak a másodfokú bíróság az ügyész súlyosítás iránti fellebbezését, ugyanakkor helyt adott a vádlottak és védőik enyhítés iránti fellebbezésének, mert a cselekmény elkövetése óta jelentős idő telt és ez nem róható a vádlottak terhére.

A tárgyalás 2012-ben kezdődött a Pécsi Törvényszéken, amelynek bírái akkor elfogultságukról nyilatkoztak, ezért a Pécsi Törvényszéknek nem maradt olyan tanácsa, amely az egyetem oktatóival fennálló munkakapcsolat miatt tárgyilagosan tudott volna eljárni.

Ezután került az ügy a Győri Törvényszékre, ahol 2016-ban határozatban szüntették meg a pert, mert az ügyészség nem tett eleget egy felhívásnak. A Győri Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte a határozatot, így a tárgyalás újraindult. A megismételt eljárásban első fokon 2019. május 17-én hozott határozatot a Győri Törvényszék.

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.