Na de kik azok a boomerek?
Ok, boomer – van, akinek idegenül hangzik a kifejezés, miközben azt sem tudja, miért mondják ezt rá. Voltaképpen épp ezért. Najó, kicsit azért összetettebb, ám nagyon is aktuális háttere van.
Röviden és kíméletlenül arról van szó, hogy a leköszönő generáció hajlamos azt hinni, hogy ért folyamatokat, csak azért mert egyszer részesei voltak, miközben észre sem veszik, hogy már rég kimaradnak mindenből és úgy elszállt felettük az idő, hogy a véleményükre sem kíváncsi a kutya sem.
Kicsit bővebben azonban érdemes kitérni rá, hogy korunk talán legújabban kialakult szállóigéjének nagyon is tetten érhető eredete van.
A kifejezést egy 25 éves Új-zélandi képviselőnő robbantotta be a köztudatba. Amikor Chole Swarbrick klímaváltozás jelentőségét taglaló beszéde közben ugyanis egy idősebb, boomer generációba tartozó kollégája közbeszólt, hogy fiatal létére hol lenne a helye és mivel kellene ilyenkor játszania, mellékesen odaszólt neki, hogy ok, boomer.
A lekezelő két szóban benne volt a generációk szembenállása: az, hogy idősebb képviselő csupán olyan tapasztalattal rendelkezik, ami már a múlté, illetve hogy ő már nem a jövőt képviseli, hanem a történelmet. A boomer másként látja napjaink folyamatait, mint amik azok valójában, ő csak társadalmunk dinoszaurusza, ki nélkül lehet, hogy előrébb lennénk.
És mi a válasz, ha minderről még csak nem is hallottál? Hát az, hogy semmi gond, öregem!
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
