EU csúcs: Szíria, Cíprus, Oroszország és egy kicsit hazánk is a napirenden

(fotó:MTI / Miniszterelnökség / Burger Barna)

Az európai gazdaság, a szíriai helyzet és az EU-nak Oroszországhoz kötődő viszonya volt napirenden az állam és kormányfők brüsszeli tanácskozásán csütörtökön és pénteken.

A megbeszélésen az eredeti tervek szerint előkerült volna a Ciprusnak készülő pénzügyi mentőcsomag is, de néhány nemzeti parlamenti véleményezés miatt csak az euróövezeti pénzügyminiszterek egyeztettek róla péntek este folyamán. Ugyan nem volt hivatalosan napirendi pont de a magyar alkotmánymódosítás is többször szóba került a tavaszi EU-csúcson, amelyen Orbán Viktor képviselte hazánkat.

A terítéken Oroszország

Oroszországot a korábbi belga kormányfő, Herman Van Rompuy stratégiai partnernek nevezte. Megemlítette, hogy korábban hasonlóan napirendre került az uniós csúcstalálkozón Kína is, a jövőben pedig az Egyesült Államokkal folytatott viszonyról is tárgyalnak majd az uniós állam- és kormányfők.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke rámutatott, hogy nemcsak Oroszországnak van stratégiai jelentősége Európa számára, hanem Oroszországnak is kulcsérdekei fűződnek az unióhoz.

Mi vagyunk a legnagyobb kereskedelmi partnerük, a közvetlen külföldi befektetések több mint 70 százaléka az EU-ból érkezik Oroszországba, és mi vagyunk a legnagyobb ügyfelük az energiapiacon – ismertette Barroso.

Nincs egység a szíriai embargó ügyében

A szíriai fegyverembargó ügyében nem jutottak egységes álláspontra az uniós országok állam-, illetve kormányfői brüsszeli találkozójukon. Szíria kérdésében a 27 tagú EU-körben csütörtök este Franciaország és Nagy-Britannia ismét előállt azzal a követeléssel, hogy oldják fel a Szíria elleni uniós fegyverszállítási embargót, mert egyébként nincs mód a damaszkuszi rezsim állig felfegyverzett hadseregével szemben harcoló felkelők megsegítésére. A tagországok többsége azonban – köztük Németország – attól tart, hogy az embargó feloldása nyomán Bassár el-Aszad elnök kormányzatához is még több fegyver áramlana, és az ördögi spirál csak tovább súlyosbítaná a helyzetet.

Az unió által elrendelt szíriai fegyverszállítási embargó hatálya – a február végi meghosszabbítás után – május végén jár le.

Van Rompuy megerősítette: az állam- és kormányfők tanácskozásán szóba került a szíriai fegyverembargó kérdése, amelyet a külügyminiszterek már jövő heti informális találkozójukon, Dublinban megvitatnak majd. Az EU teljes mértékben részt vesz a nemzetközi erőfeszítésekben – szögezte le  a belga politikus.

„Megbíztuk a külügyminisztereket, sürgősséggel értékeljék a helyzetet, hogy közös álláspontot alakítsanak ki” – fogalmazott Herman Van Rompuy.

Ciprus mégsem került napirendre

A drámai fizetési válsággal küzdő Ciprus számára pénzügyi mentőcsomag készül. Erről tárgyaltak volna az előzetes tervek szerint az éjjel az EU-csúcson belül megtartott „eurócsúcs” résztvevői, vagyis a közös pénzt használó 17 ország első számú vezetői. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti pénzügyminiszterek testületének az elnöke előzőleg közölte, hogy a szigetország a korábban feltételezett 17,5 milliárd euró helyett csak mintegy 10 milliárd eurós mentőövre számíthat.

Végül Ciprus hivatalosan nem lett napirendi pont az éjszakai találkozón – közölte hajnalban újságírókkal csalódottan Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök. Értesülések szerint a döntést azért halasztották el, mert néhány nemzeti parlamentnek előbb még ki kell kérni a véleményét. Péntek kora estére viszont összehívták az euróövezeti pénzügyminisztereket, akik talán tisztázhatnak egymás között néhány kérdést. Ciprus megsegítését illetően a fő aggály számos forrás szerint az, hogy az ország pénzügyi rendszere nem tartalmaz kellően szilárd garanciákat a pénzmosás, az illegális ügyletekből származó pénzek legalizálása ellen.

 A kétnapos csúcsértekezlet végén sajtótájékoztatót tartott Angela Merkel német kancellár, aki egyebek közt a súlyos fizetési válsággal küzdő Ciprus helyzetének megoldatlanságára hívta fel a figyelmet. Merkel szerint felelőtlenség lenne magára hagyni a szigetországot, szükség van a pénzügyi mentőövre, de cserébe Ciprusnak számos feltételt kell teljesítenie.

Viszon téma volt az Európai Unió lassan beinduló gazdasága  

Téma volt az EU-csúcs első napján az, hogy túlságosan lassú a gazdasági válságból való európai kilábalás üteme. A csúcsvezetők azzal bízták meg az Európai Bizottságot, hogy tekintse át, milyen bürokratikus buktatókat lehetne kiiktatni a gazdasági tevékenység felpörgetése érdekében azzal, ha „kigyomlálnák” a fölösleges akadályokat jelentő jogszabályokat. Az uniós országok versenyképességének javítását célzó szabályozási korszerűsítésnek a REFIT („regulációs fitnessprogram”) nevet adták.

Angela Merkel német kancellár a gazdasági nehézségeket illetően ezúttal is azt hangoztatta, hogy az uniós tagországoknak az eddigieknél jobban össze kell hangolniuk gazdaságpolitikájukat. Most a munkanélküliség magas szintjét nevezte a legnagyobb problémának – összhangban az uniós vezetőkkel.

A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban az Európai Tanács elnöke, Van Rompuy ismertette, hogy a csúcs résztvevői abban értettek egyet, hogy az irányt tartani kell, valamint kitért arra is, hogy az éjjel az eurózóna 17 tagállamának vezetői – több mint egy év után – ismét külön is tárgyalóasztalhoz ültek.

„Ez most nem vészhelyzeti tanácskozás volt” – jelentette ki Van Rompuy, aki szerint a következő hónapok teendőit tekintették át. Arra a kérdésre, hogy honnan ered a növekedés, azt a választ fogalmazták meg, hogy a bizalom, a hitelesség és a versenyképesség a kulcs.

José Manuel Barroso is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a növekedés beindításához növelni kell a versenyképességet. Újságírói kérdésre Barroso azt is kifejtette, hogy a növekedés és a reformok nem kizárják, hanem kiegészítik egymást.

„Nem lehet szembeállítani a pénzügyi stabilizációt és a növekedést, ahogy nem lehet szembeállítani a versenyképességet és a növekedést sem” – hangoztatta a bizottság portugál elnöke, aki szerint ezeket a megközelítéseket ötvözni kell.

A politikusok kitértek arra is, hogy a munkanélküliség növekedése – főleg a fiatalok körében – komoly aggodalomra ad okot, és ez ellen tenni kell.

Magyarország és az alkotmánymódosítás ügye csak elméletileg nem volt napirenden

(fotó: MTI / Miniszterelnökség / Burger Barna)

A magyarországi alkotmánymódosítás ügye nem napirendi pont a csúcstalálkozón, bár Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azt a csütörtök késő délutáni nyitó ülésen felvetette. Mint azt több forrásból elmondták, Barroso megerősítette, hogy az általa vezetett brüsszeli testület alaposan és tárgyilagosan áttekinti a magyar jogi szabályozást. Orbán Viktor e források szerint azt hangsúlyozta, hogy e tekintetben csak az Európai Bizottságtól fogad el véleménynyilvánítást, az egyes tagországoktól nem. Mások – tették hozzá ezek a források – nem szóltak hozzá a kérdéshez.

A Facebook közösségi portálon péntek délután három órára tüntetést hirdettek Brüsszel központjába „Orbán Viktor ellen”. A szervezők szerint a tüntetés pártoktól és pártideológiáktól független, és célja az, hogy felkeltse a figyelmet „a Fidesz 4. alkotmánymódosító határozatának jogellenes, az Európai Unió demokratikus értékeit fenyegető természetére”.

Gyorsan változott a retorika

A brüsszeli EU-csúcs színhelyén pénteken ismertté vált Martin Schulz európai parlamenti (EP-) elnök előző napi beszédének javított változata, amely eltérést mutat az eredetileg közzétett szöveghez képest Magyarország vonatkozásában.

A csúcstalálkozó kezdetén zárt ajtók mögött elhangzott Schulz-beszéd csütörtökön kiadott változata szerint az EP elnöke emlékeztetett arra: a négy külügyminiszter „korai előrejelző rendszer” kidolgozását javasolta annak érdekében, hogy gyorsabban és határozottabban lehessen fellépni, „amikor csúfot űznek a jogállamiságból, miként az történt Magyarországon”. A pénteken ismertté vált javított változatból kimaradt ez a Magyarországot elmarasztaló megállapítás, és csak az szerepel a szövegben, hogy a gyorsabb és határozott fellépés képességére szükség van „az olyan esetekben, mint amilyen a magyarországi”.

Szükség lehet kifinomultabb eszközrendszerre ? 

Kifinomultabb eszközrendszerre van szüksége az EU-nak az alapértékek védelme terén- tájékoztatta javaslatáról Graham Watson, az európai liberális ernyőpárt (ALDE) elnöke, európai parlamenti képviselő az MTI-t. „Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy biztosítsa saját alapértékeinek tiszteletben tartását az összes tagországban” – mondta Watson.

Megjegyezte, hogy most ugyan a magyarországi alkotmánymódosítás kapcsán került előtérbe ez a kérdés, ám a probléma máshol is felvetődhet. Szerinte az a gond, hogy most csak egyetlen nyomásgyakorlási eszköz létezik, az unióról szóló alapszerződés 7. cikkében foglalt „nukleáris opció”.

E sokat emlegetett 7. cikk harmadik bekezdése kimondja: a tagállami kormányokat képviselő tanács – amennyiben egyhangúlag arra a megállapításra jutott, hogy valamely tagállam súlyosan és tartósan megsérti az uniós alapértékeket – „minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat”.

A 7. cikkben leírt eljárással védett alapértékeket az EU-alapszerződés 2. cikke sorolja fel. Eszerint az unió „az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában”.

Watson felhívta a figyelmet a német, a holland, a dán és a finn külügyminiszter közös kezdeményezésére, amely szóvá tette a „nukleáris opciónál” kifinomultabb eszközök hiányát. Az ALDE-elnök szerint a megteremtendő újszerű eszközök lényege az lehetne, hogy az unió a probléma felbukkanásakor „figyelmeztető jelzések sorozatát” adhatná le, „esetlegesen összekapcsolva ezeket valamiféle puhább szankciók alkalmazásával”.

„A fokozatosságot jobban érvényesítő válaszadási képességet kell kifejlesztenünk az aggodalomra okot adó helyzetekre nézve” – mondta az MTI-nek Graham Watson. A liberális politikus úgy vélekedett: nem lenne bölcs dolog az uniós országok vezetői részéről, ha engednék, hogy a magyar kormányfő „tovább élvezze az osztály rosszcsontjának a szerepét”.

(forrás: MTI / Kárpáti János és Konsiczky Zoltán)

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.