Módosítanák a vízgazdálkodási törvényt

Számos kritika érte a kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségének végleges és differenciálatlan eltörlését az erről szóló előterjesztés általános vitájában, az Országgyűlés keddi ülésén.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a törvényjavaslattal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Magyarországon az üveg és növényházi kertészetek fűtési gondjait oldja meg a geotermális energia, amelynek így a mezőgazdasági hasznosításban kiemelt jelentősége van, a kertészeti ágazat pedig több ezer család megélhetését jelenti.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az összes termálvízhasználat 97 százaléka visszatáplálásra kötelezett, holott sok esetben ez a visszasajtolás nem oldható meg gazdaságosan, és egyes területeken technikai és geológiai akadályokba is ütközik.

Közölte: a törvényjavaslat ezért eltörli a visszatáplálási kötelezettséget, ugyanakkor a hatóság számára a kötelezettség fenntartása nélkül is minden eszköz fennáll, hogy a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi feltételek teljesülését ellenőrizze.

 

Fidesz: van alternatívája a visszasajtolásnak

Farkas Sándor (Fidesz) szerint az elmúlt 55 évben számtalan termálkutat fúrtak az országban, ezek természetbarát energiát jelentenek, amelyek könnyen hasznosíthatóak. Az a termálvíz-hozam, amely az első években kikerült, csatornákban tározták – hívta fel a figyelmet a visszasajtolás alternatíváira. Mint mondta, nincs olcsóbb energiaforrás a geotermikus energiánál, amely például baromfitelepeken lehet használni, vagy az üvegházi termesztésben.

Azt mondta: tudományos eredmények bizonyítják, hogy a kutak nem apadhatnak ki, hosszú távon stabilan rendelkezésre állnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kutak hosszú távú fenntarthatósága technológiai fejlesztést igényel.

Szerinte az előterjesztés olyan új ágazatot helyzet előtérbe, amely új lehetőséget nyit például a mezőgazdaság számára.

 

MSZP: nem egyértelmű az előterjesztés szakmai támogatása

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint nem egyértelmű az előterjesztés fogadtatása a szakmai körökben.

Úgy vélte: szélesebb körű egyeztetésre lett volna szükség a beterjesztés előtt.

Emlékeztetett arra: a tárca államtitkára szerint a vízügyi igazgatóság írja ki a kutat üzemeltetőnek, hogyan kell elhelyeznie a már hasznosított vizet, ennek azonban más jogszabályokban nem látta nyomát a képviselő.

Egyetértett azzal, hogy a terület valóban hasznosítandó, de szerinte az országban elsősorban a földhőt kellene jobban kihasználni, a meleg vizét már hasznosítja az ország.

Közölte: veszélyeztetve érzi a mezőgazdasági felhasználókat vagy a termálvizet gyógyászati célokra hasznosítókat, a jogszabály ugyanis nem tesz méretkorlátot. Szerinte a kisebb fűtőművek – a mérethatékonyság miatt – túl drágák lesznek a nagyobb erőművekhez képest. A képviselő ezért bizonyos méret között megtartaná a visszasajtolási kötelezettséget.

Fidesz: csak pótolható mennyisét termelhető ki

Bencsik János (Fidesz) arra mutatott rá, nincs akadálya annak, hogy a geotermikus energia felhasználása akár a jelenlegi szint tizenkétszeresére emelkedjen – mondta, kutatási eredményekre hivatkozva.

Szerinte ugyanakkor szükség van ennek szabályainak meghatározására, és az energetikai mellett az ivóvízi, és gyógyászati, turisztikai hasznosítást is figyelembe kell venni.

Szerinte, ha jelenlegi formában fogadnák el az előterjesztést, az gátolná a fejlesztéseket és a nemzeti vízstratégia céljaival. A jogi szabályozást csak szakmai minimumok mellett tartotta elfogadhatónak: ehhez – mint mondta -,  folyamatosan nyomon kell követni a felhasználás mennyiségi, minőségi mutatóit, és mérni a felhasználás hatását, a termálvíz-kincs állapotát.

Szerinte csak olyan mennyiségű vízkészlet termelhető ki, amelyek mennyisége és hőtartalma pótolható. Hangsúlyozta: a kertészeti célú termálvíz-használat esetében minden további nélkül meghosszabbítható a visszasajtolási moratórium, ehhez azonban nem kell törvényt módosítani.  

 

Jobbik: a nemzet hosszú távú érdeke sérülhet

Kepli Lajos (Jobbik) szerint, ha Bencsik János komolyan gondolja szavait, nem támogathatja az előterjesztést.

Hangsúlyozta: nem tartoznak a visszasajtolást mindenáron előírók táborába, ugyanakkor kifogásolta, hogy kizárólag engedély alapján kell a visszasajtolást elvégezni. Szerinte ezzel a nemzet hosszú távú érdek sérül. Úgy vélte: háttérérdekek vezérlik a jogszabály elfogadását.

Hiányolta az előterjesztés tudományos megalapozottságát, valamint a fenntarthatósági szempontok érvényesítését. Szintén fontosnak tartotta a visszasajtolási kötelezettség differenciált megszüntetését. Több képviselővel együtt úgy vélte: fennáll a túlhasználat veszélye.

 

LMP: ne szavazzák meg a törvényt!

Szél Bernadett független képviselő, LMP-s politikus felszólalásában arról beszélt: pártja azt szeretné, ha fenntartható módon rendeznék a kérdést és a következő nemzedékek is élvezni tudnák a magyar termálvíz-kincset. Hangsúlyozta: a visszasajtolás szigorúan szabályozni kell, hiszen a vízkincs véges.

A képviselőnő felolvasta a szabályozást ellenző szakmai szervezetek álláspontját tartalmazó levelet is. Hangsúlyozta azt is: van gazdaságos módja a visszasajtolásnak és működik is ilyen rendszer ma Magyarországon. ezzel szemben szerinte a most tárgyalt tervezet katasztrófához vezethet.

 

Fidesz: szükség van ésszerű kitermelésre

Turi-Kovács Béla (Fidesz) a vízgazdálkodási törvény vitájában arról beszélt, a tervszerű vízgazdálkodás nem jelenti azt, hogy felélné az ország a készleteket. Ésszerű kitermelésre minden felhasználható erőforrásnál szükség van – mondta.

Hangsúlyozta azt is: nincs olyan EU-s szabály, amely tiltaná ennek a törvénynek a hatálybalépését. Kiemelte továbbá, a kertgazdálkodásnak szüksége van a kitermelésre, és az sem igaz, hogy visszasajtolás nélkül nem pótlódik a vízkészlet.

 

MSZP: vonják vissza a javaslatot!

Pál Béla (MSZP) azt kérdezte a kormánytól, hogy miért nem egyeztetett szakmai szervezetekkel, és miért nem hallgatott az ágazat által megfogalmazott ellenvéleményekre. A szocialista politikus azt kérte a kabinettől, vonja vissza a tervezetet, hiszen 2015 közepéig áll rendelkezésre idő egy alapos szabályozás kidolgozása.

 

Fidesz: szükséges a vízkészlet kitermelése

Babák Mihály (Fidesz) szerint a víz a hővel kiegészülve képez kifejezetten fontos erőforrást. Példaként említette: a Dél-Alföldön az embereknek létszükséglete, hogy ezt a vizet kitermeljék, mert ez alapvetően szükséges a gazdálkodáshoz.

Kiemelte, vannak olyan területei az országnak, ahol lehetetlen visszasajtolni az elhasznált termálvizet a földrajzi adottságok miatt. Szerinte a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a hatóság differenciáltan, mindenhol a helyi lehetőségekhez mérten döntsön a felhasználásról és esetleges visszapótlásról.

 

Jobbik: vissza lehet sajtolni a vizet

Zakó László (Jobbik) azt mondta, hogy a kőzetbe, ha nehezen és drágán is, de vissza lehet nyomni a vizet. Szavai szerint a termálvíz hasznosításának terén viszont pazarlás folyik. A képviselő véleménye szerint inkább arról kellene beszélni, hogy az állam hogyan tudná kivenni a részét a vízvisszasajtolásból.

 

Kormány: a visszatáplálási kötelezettség eltörlése nem okoz túlhasználatot

Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, az általános visszatáplálási kötelezettség eltörlése nem eredményez túlhasználatot. A visszatáplálás nélküli kitermelésre ugyanis csak akkor ad engedélyt a hatóság, ha a felszín alatti vizek mennyiségi állapota ezt engedi.

A környezetvédelmi hatóság objektív módon fogja vizsgálni a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi feltételek teljesülését – közölte. Arra is kitért, hogy a 2500 méter mélység alatti kitermelés a bányatörvény hatálya alá tartozó koncessziós tevékenység.

Az engedéllyel történő működésből szerzett mérés alapján lehetővé válik, hogy hatévenként ellenőrizzék a víztesteket – jelentette ki Czerván György.

Ezt követően az általános az általános vitát lezárták.

(forrás: MTI)