Szív és érrendszeri szűrővizsgálatok

Életmód - szerző: HH

A szivet és a koszorúereket megtámadó betegségek számos fajtája ismert. Ide soroljuk többek között a magas vérnyomást, a szívkoszorúér-megbetegedését, vagy az infarktust.

 

A szűrés célja, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket még időben, akár a tünetmentes állapotban felismerjék és csökkenthető legyen a további szövődmények kialakulása. Az artériás megbetegedés első klinikai tünete nem a betegség kezdetét jelenti. A megjelenésig akár évtizedek telnek el, addig a betegség csendben, tünetmentesen fejlődik ki. Nyilvánvaló tehát, hogy a tünetek nélküli, egészségesnek tűnő egyének rizikójának felderítésével és esetlegesen a betegség korai, még kezelhető stádiumának megállapításával hozzájárulunk az egészség megőrzéséhez.

 

A szív- és érrendszeri kockázatot felmérő vizsgálatokat belgyógyász, háziorvos vagy kardiológus szakorvos indikálja.

 

A szívet és a koszorúereket megtámadó betegségek számos fajtája ismert. Ide soroljuk többek között a magas vérnyomást, a szívkoszorúér-megbetegedését, vagy az infarktust. Ez a betegségcsoport számít a halálozás legfőbb okának, éppen ezért a szűrése elengedhetetlenül fontos mindannyiunk számára.

 

Szűrővizsgálat menete:

 

 

A kardiológiai szűrővizsgálat javasolt:

  • minden férfinak 40 év felett és nőnek a menopauza után, akinek a családjában előfordult szív-érrendszeri betegség, esetleg korai halál (férfi családtag: 55 év alatt, női családtag: 65 év alatt)
  • szív-érrendszeri elváltozásra utaló tünetet észlel: bizonytalan mellkasi panaszok,
    nehézlégzés, fulladás, erős szívdobogás vagy extra szívdobbanások, ritmuszavarok, lábdagadás, indokolatlan gyengeség, vérnyomás problémák

 

Szűrővizsgálati lehetőségek:

 

Vérnyomásmérés: ülő helyzetben történik, a beteg háta megtámasztva van, alkarja pedig az asztalon a szív magasságában megtámasztva fekszik, izomfeszülés nélkül.

A vérnyomásmérés technikai kivitelezése

  • a megfelelő méretű mandzsettát leeresztett állapotban a felkarra helyezzük 2-3 cm-rel a könyökhajlat felett
  • ha félautomata készülékünk van, a pumpa segítségével a mandzsettát felpumpáljuk egy várható érték fölé, legalább 160-170 Hgmm magasságra
  • a pumpán lévő gomb megnyomásával a mandzsettából a levegő kiáramlik és a műszer a mérést elkezdi. A mérés végén három számot látunk a kijelzőn: az első szám a szisztolés vérnyomás értéke, a második szám a diasztolés vérnyomás értéke. A harmadik pedig a pulzus, mely a percenkénti szívverést mutatja meg.

 

EKG vizsgálat:

  • szívritmuszavarérzések (szapora vagy lassú szívverésérzés) esetén azok meglétének és veszélyességének megítélésére
  • szédülés, ájulás, „indokolatlan elesések” hátterének kivizsgálása céljából

 

24 órás EKG vizsgálat:

A vizsgálat célja a szív elektromos tevékenységének folyamatos, 24 órán át tartó rögzítése, amely a mindennapos megszokott tevékenység közben zajlik. Különböző, csak időszakosan kialakuló eltérések, pl. ritmuszavarok kimutatására szolgál. Vannak ugyanis olyan EKG elváltozások, amelyek nem mutathatók ki folyamatosan, vagyis egy pár percig, pár másodpercig tartó, hagyományos EKG-n nem láthatók. A vizsgálathoz öntapadó elektródákat ragasztanak a mellkasra, melyeket vezetékek segítségével kötnek össze egy hordozható géppel, amely a nyakban lóg, és a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti. Eközben a páciens nyugodtan végezheti napi megszokott tevékenységét, amit pontos időmegjelöléssel fel is kell, hogy jegyezzen. A beteg feladata a mérés közben, hogy ha kellemetlenséget, szívpanaszt észlel, akkor a készülék erre a célra kialakított gombját nyomja meg. A készülék ezt a jelet is adatként rögzíti, és az adatok kiértékelésnél fontos információval szolgál az orvosnak. Huszonnégy óra múlva leveszik a készüléket, a benne tárolt adatokat számítógép segítségével értékelik ki.

 

24 órás vérnyomásmérés:

A vizsgálat célja a vérnyomás folyamatos, 24 órán át tartó rögzítése, amely a mindennapos megszokott tevékenység közben zajlik. A vérnyomás a különböző napszakokban normálisan is változik, de befolyásolja a fizikai aktivitás, a stressz, étkezés stb. is. Különböző, csak időszakosan kialakuló eltérések, pl. néhány percig tartó vérnyomáskiugrások vagy tartós emelkedések kimutatására vagy gyakorta a beállított vérnyomáscsökkentő kezelés ellenőrzésére szolgál. A vizsgálathoz vérnyomásmérő mandzsettát helyeznek fel a páciens karjára, amit vezetékek segítségével kötnek össze egy hordozható automata vérnyomásmérő készülékkel, ami a nyakban lóg, és meghatározott időnként méri a vérnyomást, a pulzust, majd a mért eredményeket eltárolja. Eközben a páciens nyugodtan végezheti mindennapi megszokott tevékenységét, amit pontos időmegjelöléssel fel is kell, hogy jegyezzen. Huszonnégy óra elteltével leveszik a készüléket, és a benne tárolt adatokat számítógép segítségével értékelik ki.

 

Arteriográf:

Az Arteriográf a vérnyomásméréshez hasonlóan mandzsettával érzékel és analizál felkari nyomáshullámokat, ún. pulzushullámokat. Pontos információt nyújt a teljes érrendszer állapotáról. A műszer a felkaron elhelyezett mandzsettán keresztül olyan jeleket képes regisztrálni, melyek az egész érrendszer állapotát tükrözik, képet nyújtanak arról, mennyire rugalmasak, azaz mennyire egészségesek. Az érfali rugalmasság az érelmeszesedéssel szoros összefüggésben álló paraméter.

 

Siklósi Kórház Egészségfejlesztési Iroda


A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.