Szeptember 30-án végleg bezárja kapuit a budapesti Vidám Park
Szeptember 30-án végleg bezárja kapuit a budapesti Vidám Park, addig azonban zavartalan nyitva tartással és szombatonként éjszakai programokkal várja a látogatókat az intézmény.
„Továbbmenet nincs!” – hirdették a 175 éves Vidám Park bezárását a főváros számos pontján – köztük a Deák Ferenc téren – csütörtökön modern „rikkancsok” és „bértolongók” a park egyik legrégebbi játéka, a Kanyargó tábláján szereplő feliratot skandálva.
Az intézmény a hónap végéig változatlan nyitva tartással és éjszakai programokkal üzemel, valamint a körhinta csarnokában a park múltját, érdekes történeteit és kulisszatitkait bemutató kiállítást is meg lehet tekinteni. A tárlaton bemutatják egyebek mellett, hogyan épült fel Európa leghosszabb favázas hullámvasútja, milyen játékok szórakoztatták a közönséget csaknem kétszáz évvel ezelőtt, valamint számos legenda és történet is megelevenedik a látogatók előtt. A kiállításon a Vidám Park történetéről szóló, képes emlékkönyv is megvásárolható lesz.
Árendás Éva, az intézmény szóvivője elmondta: még nem zárult le a park játékainak értékesítésére kiírt pályázat, így nem lehet tudni, hogy azoknak mi lesz a sorsuk. Kiemelte azonban, hogy a főváros „egy csomagban” szeretné értékesíteni a játékokat oly módon, hogy a „vidámparki potenciál” esetleg a főváros más pontjára kerülhessen át.
Egyedül a műemléki védettség alá tartozó játékok maradnak eredeti helyükön: az Europa Nostra díjas lovas körhinta, a Dragon Ervin által tervezett és 1922 óta működő hullámvasút, a barlangvasút, valamint a szintén védettséget élvező céllövölde hátsó falrésze és a dodzsem tetőszerkezete is. A szóvivő elmondta: azt, hogy a helyszínen maradó játékok továbbra is üzemelni fognak-e vagy csak kiállítási tárgyként lehet majd őket megtekinteni a jövőben, nem lehet még tudni, ezzel kapcsolatban a területet október elsején átvevő Fővárosi Állat- és Növénykert még nem vette fel a kapcsolatot a Vidám Parkkal.
A park bezárásáról tavaly novemberben döntött a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István főpolgármester korábban úgy nyilatkozott: a Vidám Park látogatottsága az utóbbi 20 évben rohamosan csökkent, 2007 óta szinte megfeleződött az érdeklődők száma. A városvezető korábbi szavai szerint a Vidám Park 2010-ben „konkrétan csődben volt”, míg a Fővárosi Állat- és Növénykert olyan értékes és patinás intézmény, amelyet fejleszteni kell.
Míg a nyolcvanas években még évi 3 millióan, az elmúlt években már évente csak 300 ezren tévedtek be a Vidámparkba – többek között ez vezetett ahhoz, hogy a fővárosi önkormányzat tavaly őszi döntésével a 175 éves liget bezárása mellett döntött. Indul a park utolsó egy hónapja.
A főváros döntésének értelmében a már 175 éves park területe több lépésben az Állatkerthez kerül – igaz, nem minden, ugyanis a „műemléki jellegű”, már-már matuzsálemi korú játékok, mint például az 1906 óta forgó Körhinta vagy a favázas, 1922 óta le nem álló hullámvasút a helyükön maradnak. Ahogyan végül a Barlangvasút, a Céllövölde hátsó falrésze és a dodgem tetőszerkezete is történelmi örökség, így azokat sem mozdítják el az eladások után.
Bár a szocialisták szerint a látogatottságtól függetlenül egy 2 milliós fővárosnak el kellene tudni tartani egy vidámparkot – és szerintük a főváros valójában pusztán az Állatkert bővítése miatt döntött a bezárásról -, tény, hogy a park a nyolcvanas években még évi 3 millió vendéggel büszkélkedhetett. Elődje a hajdani színes vurstli a 19. század eleje óta, míg a patinásabb Angol Park már mintegy száz éve létezik. A Vidámpark a kettő összevonásából született, át- ás túlélt több forradalmat, két világháborút, számtalan városvezetést.
A XIX. század itt mutogatott összenőtt emberei, óriásai, törpéi, komédiásai és illuzionistái, majd a későbbi „kóklerek”, cigánykerekezők és egyéb költséghatékony mulattatók után következtek a XX. század elején világszenzációk, itt debütált szinte valamennyi technikai újdonság, de a marketing története is itt kezdődött a plakátragasztással és a bértolongók szerződtetésével. A legnevesebb fővárosi művészek vendégfellépése mellett itt tartották a Törpék Világkongresszusát is, melyre a világ akkori legkisebb embere, aki alig érte el az 56 centimétert, is meghívást kapott.
A Park nyitása után ugyanis valóságos versenyfutás indult a közönség kegyeiért: amikor a rikkancsok már nem győzték túlkiabálni egymást, akkor bértolongókat szerződtettek, akik az előadások kezdete előtt tolongást csaptak egy-egy bódé bejáratánál, majd miután kellő számú érdeklődőt csalogattak be, a hátsó ajtón kisurrantak és kezdték elölről a munkát.És csakúgy, mint akkor, a Vidámpark utolsó hónapjának eseményeiről, programjairól ismét rikkancsok és bértolongók tájékoztatják a nagyérdeműt, akikkel Budapest több pontján bárhol össze lehet majd futni, így például az Erzsébet téren.
A főváros szándéka szerint mindenesetre a park 6 és fél hektárnyi területén a 10,8 hektáron működő Állatkert is majd „fent tud tartani szűkített körű vidámparki szolgáltatásokat”. Kérdés, mi lesz ebből, mert az biztos, hogy az óriáskerék leforgásával, a hullámvasút utolsó gördülésével lezárul egy hosszú és becses korszak Budapesten, amikor a főváros még volt oly „jómódú”, hogy meg tudott engedni magának és az élőknek egy ilyen parkot. Ha az „aranykornak” majd vége is, az óriáskerékre még fel lehet ülni a Belvárosban.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
