Sokan Marconit tartják a rádió atyjának, pedig ez közel sincs így. A világmegváltó találmányért adott elismerés épp olyan, mint megannyi felkapott tudós ma már hétköznapi vívmánya: ha nem épp ő jelenti be, akkor rövid időn belül valaki más.
Kevesen tudják, hogy amikor a vezeték nélküli távközlés feltalálójáról beszélünk, a világ leghíresebb szabadalmi perét kerülgetjük. Az érintettek körét hívjuk inkább úttörőknek, mint a győztest A feltalálónak. Hogy miért? Összeszedtük.
Annyit mindenképp tudnunk kell az 1874-ben született olasz Guglielmo Marconiról, hogy 1901-ben bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárázást, majd 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott érte. És általában eddig szól a fáma.
Igenám, de…
Kezdjük talán ott, hogy Marconi nem más, mint a neves feltaláló, Nikola Tesla asszisztense volt Amerikában, ahol első kézből találkozott kutatásaival, eredményeivel. Jelen volt akkor is, amikor Tesla 1896-ban(!) bemutatta szabadalmaztatott találmányát, a rádiót. Tesla erre hivatkozva be is perelte Marconit, a per évekig húzódott, miközben többször meg is szakadt. A törvényszék nem egyszer hozott kedvező ítéletet Marconinak is, de az amerikai legfelsőbb bíróság 1943-ban, az akkor már halott Teslának ítélte végül a szabadalom jogát, Marconitól pedig megvonták a rádióért járó Nobelt. A döntés sokak szerint annak tudható be, hogy a Marconi Company nem mást, mint az Egyesült Államokat perelte, aki engedély nélkül használta találmányát az első világháborúban.
Tesla sem a rádió atyja
A rádió más feltalálók eredményeit is tartalmazza. Teslán és Marconin kívül David Hughes, Heinrich Hertz, Jagadish Chandra Bose, Karl Ferdinand Braun és Thomas A. Edison is kísérletezett vezetéknélküli kommunikációval. Mégis mindössze kettejüknek jutott eszébe levédetni majd perelni találmányuk miatt.
Ahogy nőtt a távolság
Tudta, hogy XI. Piusz pápa Guglielmo Marconit kérte fel, hogy építsen a Vatikán számára egy modern rádióállomást? Érdekesség, hogy Marconi csak 1895-ben kezdett foglalkozni a rádiózással, ráadásul Heinrich Hertz elektromágnesességgel kapcsolatos munkái hatására, és még abban az évben 1 mérföld távolságot át is hidalt morzejeleivel. Egy évre rá 9 mérföldre növelte ezt a távolságot, 1898-ban pedig Anglia és Franciaország között teremtett rádiókapcsolatot 74 mérföldet győzve le. 1902-re az Anglia és Új-zéland összeköttetést is magáénak tudhatta, de hangot csak 1906-ban sikerült először közölni. A rádiós műsorszórás az 1920-as évek elején indult meg.
SOS Titanic
A Marconi-féle szikratávíró hatalmas szabadságot adott a távíróállomásoknak, hiszen már nem voltak vezetékekhez kötve. 1912-ben a Titanic is szikratávírón adta le épp elsőként az akkoriban bevezetett új segélykérő kódot, az SOS-t.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.