És megint vágtak!

A kamatdöntés kevéssé befolyásolta az árfolyamokat, a dollár erősödése azonban gyengítette a forintot kedden kora délután. Az euró árfolyama a bejelentés előtti 308,80 forintról hirtelen 309 fölé emelkedett, majd ismét csökkenni kezdett és öt percen belül már 308,75 forinton állt a jegyzés.

A forint átmeneti gyengülése az euró gyengülésével, illetve a dollár erősödésével hozható összefüggésbe: az euró árfolyama 14.00 órakor 1,3860 dollárról 1,3830 dollárra esett. Az euró hétfőn 310 forintos jegyzésen kezdte a hetet. A forint kedden reggel óta folyamatosan erősödött: kora reggel az eurót még 309,38 forinton jegyezték.

A dollár jegyzése kedd reggel 223,33, a svájci franké 253,88, a japán jené 2,1791 forinton állt a bankközi devizakereskedelemben. A jegybanki kamatdöntés bejelentése előtt a három deviza árfolyama sorrendben 222,68, 253,19 és 2,1697 forint volt. Miközben a svájci frank árfolyama egy kis kilengés után visszatért a kamatdöntés bejelentése előtti szintre, 253,15 forintra, a dolláré 222,88 forintról 223,30 forintra, a japán jené pedig 2,1700 forintról 2,1740-re szökött fel.

Kedden a cseh korona kivételével a régiós devizák is erősödtek az euróval szemben: a lengyel zloty kora reggeli árfolyamához képest 0,13, a román lej 0,11, a török líra 0,20, a horvát kuna 0,05, a szerb dinár 0,18 százalékkal. A cseh korona 0,02 százalékkal gyengült.

Vége? Ennyi volt?  

Az elemzők az év hátralévő részében nem számítanak további kamatcsökkentésre, miután a monetáris tanács kedden a várakozásoknak megfelelően 10 bázisponttal, 2,5 százalékra, újabb történelmi mélypontra mérsékelte a jegybanki alapkamatot.

Az Equilor Befektetési Zrt. MTI-hez eljuttatott elemzése szerint ugyanakkor továbbra sem zárható ki az a forgatókönyv, hogy egy külföldi „megborulás” esetén a jegybank kamatemeléssel sietne a forint segítségére, egyelőre azonban úgy vélik, nagyon távol vagyunk egy ilyen helyzettől.

Londoni elemzők: valószínűleg véget ért az MNB enyhítési ciklusa  

Valószínűleg véget ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítési ciklusa a keddi 0,10 százalékpontos kamatcsökkentéssel elért 2,50 százalékos alapkamaton – vélekedtek a kamatdöntés bejelentése után londoni pénzügyi elemzők.

William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint „jó esély” van arra, hogy ez volt az utolsó kamatcsökkentés ebben a ciklusban. Jackson szerint bár az infláció „szélsőségesen alacsony”, ezt azonban jelentős részben a hatósági közműdíj-csökkentések okozzák, és ha ezek dezinflációs hatása jövőre kifut, az éves infláció várhatóan visszagyorsul az MNB 3 százalékos célszintjére.  

Az elemző szerint emellett egyre kevesebb indok van a reálgazdasági teljesítmény monetáris ösztönzésére is, tekintettel arra, hogy a tavalyi negyedik negyedévben 2,7 százalék volt az éves összevetésű növekedés, és az azóta ismertté vált aktivitási adatok további gyorsulásra utalnak.