Telemarketing kéretlenül? Zaklatás!
Akár titkosított telefonszámán is zaklatják önt reklámokkal? Mit lehet ilyenkor tenni?
Valószínűleg mindenkivel – akinek van mobil, vagy vezetékes telefonszáma – előfordult már, hogy olyan hívásokat kapott, melyben próbálták meggyőzni az egyszeri és visszautasíthatatlan vételi ajánlatról, kirándulás igénybevételéről, minőséginek vallott termékek akciós, sőt ingyen történő igénybevételéről vagy hihetetlennek tűnő nyereményről.
Hogyan fordulhat elő, hogy önt a titkosított telefonszámán hívják fel kereskedelmi ajánlatokkal? Véletlenszerűen (is) állítanak össze telefonszámokat a telemarketinges cégek számítógépei, ezért lehetséges, hogy az ügynökök sokszor titkosított számon is felhívják az ügyfeleket. Az automatikus hívórendszert alkalmazó adatkezelők eljárása az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 162. § (1) bekezdésének rendelkezésébe ütközhet. E jogszabályhely szerint az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzési vagy tájékoztatási célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult.
Mit tehet a kéretlen telefonos megkeresésekkel szemben?
– Telefonszolgáltatójuknál érdemes panaszt tenni, ha arra gyanakszanak, hogy titkosított számukat – kifejezett tiltásuk ellenére – a szolgáltató adta ki.
– A reklámcégek már ismert telefonszámait érdemes letiltatni a szolgáltatón keresztül, vagy a telefont szoftveresen beállítva.
– Ha tudatosult, hogy a telefonáló reklámmal kereste meg önt, jelezze, hogy a továbbiakban nem járul hozzá adatainak kezelésére sem reklám, sem tájékoztatási célokból, melynek kéri rögzítését. (Ezt követően, ha ugyanez a cég újfent megkeresi, önnek – a tények rögzítése mellett – lehetősége van a jogosulatlan adatkezelés miatt panaszbejelentéssel élnie.)
– Érdemes rákérdeznie (különösen, ha titkosított számán hívták), hogy honnan szerezték meg az ön adatait, és az adatok használatához kérték-e az ön előzetes hozzájárulását. (A legtöbbjük ekkor önmagától leteszi a telefont).
– Ha önt nem érdeklik az ilyen irányú megkeresések, ne hagyja, hogy az ügynök végigmondja a reklámszöveget – mert minél tovább hallgatja, annál nehezebb lesz nemet mondani, letenni a telefont-, hanem már az elején jelezze, hogy köszöni, de az ajánlat nem érdekli, és kéri adataink törlését az adatbázisból.
Fontos tudnivaló egyébként, hogy amennyiben sikerült önt rábeszélniük telefonon a szerződéskötésre, de azt utólag megbánta, akkor is van mód a szerződés felmondására.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezései alapján a reklám természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével – így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. Ez a hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám ilyen módon a továbbiakban nem közölhető.
Mely hatóságok eljárását érinti ez a terület?
Fenti jogszabályhely megtartására vonatkozóan, amennyiben a fogyasztót telefonon keresik meg reklámozás céljából, a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik ellenőrzési jogosultsággal.
Ha a kéretlen megkeresés e-mailben, sms-ben, mms-ben, vagy faxon érkezik, úgy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál lehet panaszbejelentést tenni az ezen a linken található űrlap kitöltésével.
A zaklató telefonhívások esetlegesen minősülhetnek agresszív, azaz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, mely a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénybe ütközhet. Azt azonban, hogy ezzel a magatartásával a telefonáló a jogszabályban foglaltakat megsérti-e, csak egy közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása után, a körülmények teljes feltárása mellett lehet megállapítani. A hatósági eljárásban ugyanakkor nehézséget jelenthet a szóban elhangzottak utólagos rekonstruálása.
A fentiekkel kapcsolatban a lakhely szerint illetékes kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőséghez lehet kérelemmel fordulni, amely a benyújtott panasz alapján vizsgálhatja, illetve (megfelelő bizonyítékok birtokában) azt állapíthatja meg, hogy a vállalkozás a fogyasztókkal szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott-e.
A személyes adatok (pl.: titkos telefonszám) jogosulatlan kezelésének gyanúja esetén javasolt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának felkeresése.
Végső soron pedig az inzultáló hívásokkal kapcsolatban felmerülhet a Büntetőtörvénykönyv szerinti zaklatás tényállásának megvalósítása, amelyre vonatkozóan a rendőrség rendelkezik hatáskörrel.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
