A fesztiválok iránt nő az érdeklődés

Magyarország az elmúlt két évtizedben fesztiválország lett, több ezer rendezvény van évente, ezek a települések számára fontos bevételi források, de csak folyamatos fejlesztéssel lehet tartani a lépést. Erről egy csütörtöki budapesti kerekasztal-beszélgetésen esett szó.  

Egy-egy esti koncert nem fesztivál és semmiképp sem jelentős, de még csak különösebb kulturális eseménynek sem lehet nevezni. Régiónkban két jelentős eseményt sorolhatunk fel, melyek minden egyes napjáról idén részletesen is beszámolunk.

Rockmaraton (2014. július 7-13.): a válságát túlélő malomvölgyi maraton az utóbbi évtizedben kinőtte magát: nem csak a régióból vonz ezreket, hanem az ország és Európa rockereit is megmozgatja, jóelőre követelve piros jelzést a rendezvénynaptár nyári rublikáiban. A fellépőket kár lenne sorolni, hiszen elég nehéz olyan rock- és metálzenekart említeni, aki ne csapna a húrok közé az egy hét alatt.

Ördögkatlan (2014. augusztus 5-9.): A hetedik mezítlábas fesztivál a művészetek és a kultúrák találkozásának hete, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az alter, pop, rock, world music irányzatú koncertek garmadája mellett felejthetetlen színi előadások, fűbenzenélés, kézművesség, és felsorolhatatlan mennyiségű kultúrszínfolt taszít minden beköltözőt intellektuális életmódváltásba.

 Átlagban 2,82 vendégéjszakát töltenek el a fesztiválra utazók Magyarországon, a fesztiválozók 19,5 százaléka vesz igénybe fizetős szállást, a legnépszerűbbek a gasztronómia és a zenei jellegű rendezvények, amelyeken egy-egy háztartás 18 ezer forintot költ el – sorolta a fesztiválozási szokásokra vonatkozó legutóbbi, 2010-es kutatás eredményeit Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai és vendéglátóipari főosztályának vezetője.  

Az MTI-nek megemlítette azt is, hogy a minőségi fesztiváloknak köszönhetően szélesedett a turisták által preferált idősáv, és Budapest, valamint a Balaton mellett már városok és régió is az idegenforgalom vonzáskörébe kerültek.

Mint kifejtette, a fesztiváloknak nagy szerepük van a gazdasági versenyképesség növelésében. Kitért arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2007 óta biztosít pályázatok útján évente változó keretösszeget a fesztiválok támogatására. A legnagyobb összeget 2009-ben (700 milliót), 2011-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium írta ki a pályázatot (ekkor 150 millió volt a támogatási összeg), idén 330 millió oszt ki az NKA.

Kundi Viktória, a Kodolányi János Főiskola turizmus tanszékének adjunktusa szólt arról, hogy a legjelentősebb gazdasági hatást a Sziget fesztivál generálja, ez évente összességében 3,2 milliárd forintos bevételt jelent. „A települések számára a fesztiválok indukált hatásai, az imázsformáló erő a legjelentősebb” – tette hozzá.

Csákovics Gyula, a Balaton Soundnak 2007 óta otthont adó Zamárdi polgármestere arról beszélt, hogy a településen az első fesztivál megrendezése óta évről-évre 10-15 százalékkal nő a vendégéjszakák száma, azóta nem kellett adót emelni, a helyi építményadó fele a maximálisan kiszabhatónak, ingyenes a parkolás, és jelentős fejlesztések zajlottak pályázati úton, hitelfelvétel nélkül. „Éves költségvetésünk 34 százalékát tudjuk fejlesztésekre fordítani”.

Fülöp Zoltán, a soproni VOLT és a zamárdi (idén MasterCard nevet is használó) Balaton Sound egyik alapítója és főszervezője arról beszélt, hogy bevételeik legnagyobb része, 65-70 százaléka származik a jegyeladásokból, ezután következnek a szponzori bevételek (20 százalék), majd a vendéglátásból, kereskedelemből származó pénzek. Ehhez jön még hozzá az idén a VOLT fesztivál esetében a mintegy 5 százalékos önkormányzati-állami támogatás.

A fesztiválszervező tájékoztatása szerint az elmúlt években a lemezpiac összeomlása óta többszörösére nőtt egy-egy zenekar gázsija, ráadásul hatalmas a kereslet, mivel egy hétvégére 30-40 nagyfesztivál is jut a világban. hozzátette: vannak számukra megfizethetetlen sztárok (ilyen a Red Hot Chili Peppers vagy a Rolling Stones), de ritkán, szerencsével sikerül olyan produkciókat is Magyarországra hozni, amelyek egymillió dollár feletti gázsit kérnek a fellépésért (Metallica, Eminem, Linkin Park, Coldplay). „A számunkra leginkább elérhető headlinerek 200 ezer és egymillió euró közötti összeget kérnek, ide tartozik például az Arctic Monkeys, a Muse, a Thirty Seconds to Mars vagy a Blink 182”.

Szabó Zoltán, az Index tartalomfejlesztési vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy-két évben több közepes méretű fesztivál függesztette fel működését vagy szűnt meg (például a Hegyalja), mert – mint fogalmazott – kisebb bevételeik miatt egyre kevésbé képesek lépést tartani a szolgáltatásokban, a színvonalban a nagyokkal. Elmondta azt is, hogy nő a szakadék a külföldi és a magyar fesztiválozók között, a hazai gazdasági helyzet miatt kiszorulóban van a magyar közönség.