Orbán egy számjegyű szja-t szeretne

Orbán Viktor miniszterelnök szeretné, ha a mostani kormányzati ciklusban tíz százalék alá csökkenthetnék a személyi jövedelemadót. A kormányfő ezt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában mondta, ahol arról is beszélt: a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselésből.  

Orbán Viktor a rádióinterjúban kifejtette: a jövedelemadó-csökkentéshez a mai 2-4 százalékos helyett tartósan 4-6 százalék közötti gazdasági növekedés kell, ami nem lehetetlen.  

Közölte azt is, hogy amíg ők kormányoznak, biztosan kell szektorális különadót fizetni Magyarországon, mert „a mi felfogásunk az, hogy akinek extra magas jövedelme van, annak többet is kell vállalnia a közterhekből”.  

Reklámadóról is szó esett  

Ezzel összefüggésben szóba került a reklámadó is, amelyet szintén azzal magyarázott a miniszterelnök, hogy a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből.

„Nem kényszer van, hanem igazság van” – ezt válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági kényszer indokolta a reklámadó bevezetését. Azt mondta: a szakmai egyeztetések megtörténtek, minden háttérszámítás rendelkezésre áll, és „be fogunk szedni 9-10 milliárd forintot egy olyan szektortól, amely nagy méretű, és nagyon nagy profittal dolgozik”.  

Egy olyan szektorális adóról van szó, amely más ágazatokban már létezik, most pedig a reklámszektor is kapcsolódik ide – magyarázta, majd a média tiltakozására reagálva megjegyezte: „a bankárok is ezt tették, jobb- és baloldali bankárok egy platformon tiltakoztak”, hiszen „senki nem szeret adót fizetni”, pláne azok nem, akik nagyon sokat keresnek.  

A reklámadó elleni érvekkel, az esetleges negatív hatásaival kapcsolatban szintén a bankszektorból hozott példát: a bankadónál „a bankárok azt mondták, nem lesz hitelezés (…), és majd ki fognak vonulni a bankok. Én úgy látom, a bankszektor Magyarországon jól működik”.  

Cél a teljes foglalkoztatottság

Az erre a ciklusra szóló legfontosabb személyes elkötelezettségének Orbán Viktor a teljes foglalkoztatottság kialakítását nevezte. Azt mondta, 2018-ra szeretnék elérni, hogy mindenki, aki dolgozni akar, találjon is munkát, és így a saját erejéből tarthassa el magát. Ezzel kapcsolatban jelezte, a következő időszakban nőni fog a kormány közmunkaajánlatának mérete és szervezettsége, mert – különösen válság idején – mindig lesznek olyanok, akik a piacon nem kapnak munkát. „Mi nem kompenzálni akarjuk az embereket azért, mert nincs munkájuk, hanem munkalehetőséget akarunk nekik teremteni” – tette egyértelművé.

Központi téma a budapesti választási változások és a fejlesztéspolitika

A fővárosi önkormányzati választási rendszer átalakítására kitérve a miniszterelnök kifejtette azt az álláspontját, hogy Budapest közigazgatását is át kellene gondolni egy többéves munkával. Szerinte az őszi önkormányzati választás után, ebben a kormányzati ciklusban érdemes megalkotni egy új Budapest-törvényt, amellyel „a következő több évtizedben stabil működést adhatunk a fővárosnak”.

A Fővárosi Közgyűlés átalakítását úgy kommentálta: együttműködési kényszer lesz a kerületi polgármesterek és a főpolgármester között, és szerinte a mostani körülmények közepette ez a lehető legjobb megoldás.  

A kormányfő a rádióműsorban méltatta Tarlós István főpolgármestert, mert „új világot hozott” a budapestieknek. „Minden okunk megvan arra, hogy jó lelkiismerettel ajánljuk a budapesti polgároknak, hogy folytatódjék az a munka a fővárosban, ami az elmúlt négy évben elkezdődött” – mondta a Tarlós István esetleges újrajelölését firtató kérdésre.

Nem személyügyi kérdés az Európai Uniós bizottsági elnökének megválasztása  

Európai ügyekről szólva Orbán Viktor azt mondta: Európában ma egy „lopakodó birodalomépítés” zajlik, „részletszabályok módosításával az unió alapszerződésének módosítása történik gyakorlatilag lépésről lépésre”. Ezt az Európai Bizottság elnökének kiválasztásával hozta összefüggésbe, mert – folytatta – az az igény fogalmazódott meg, hogy az Európai Parlamentben helyet foglaló pártok csúcsjelöltjeit a tagállami miniszterelnökök automatikusan jelöljék a bizottság élére. Ez egy „lopakodó alkotmánymódosítás” Európában – erősítette meg meggyőződését, hozzátéve, szerinte arra kell készülni, hogy Brüsszelben folyamatosan lesznek a nemzetállami hatásköröket kisebbíteni akaró kísérletek, amelyeket „nekünk alkotmányos érveléssel meg kell akadályozni”.  

Hozzáfűzte egyúttal, hogy a napokban Portugáliába utazik egy európai néppárti csúcstalálkozóra, ahol „azt az álláspontot fogjuk képviselni – vagyunk jónéhányan -, hogy (…) először nem a személyről kell dönteni, hanem Európa megújulásának legfontosabb pontjait kell meghatározni”. Ezt követően pedig olyan európai bizottsági elnököt kell választani, aki ezt a programot hajlandó végrehajtani.  

Nem lesz itthon rendszerváltás évfordulóján, de számára is fontos ez a dátum  

Orbán Viktor jelezte, éppen a portugál tanácskozás miatt nem lesz itthon hétfőn, június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulóján. Kifejtette ugyanakkor véleményét, amely szerint 1990-ben volt az első rendszerváltás, amely egy átmeneti korszakot, egy liberális rendszert eredményezett – ahol csak az egyéni érdekekre összpontosítottak -, ezt azonban „2010-ben lezártuk, és egy második rendszerváltást hajtottunk végre”, az új, nemzeti alkotmány pedig a közjóból indul ki.  

„Az első rendszerváltás hibáit, fogyatékosságait – minden érdeme elismerése mellett (…) – a második rendszerváltás 2010-ben orvosolta, és mi ennek a jegyében végezzük most a munkánkat” – összegezte az évfordulóval kapcsolatban a gondolatait – adta hírül az MTI.

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.