Külföldi sajtó Magyarországról

Nagyvilág - szerző: MTI

Mindig érdeklődve tekint szét az ember a világban, miként vélekednek Magyarországról. Politikusaink, közéleti szereplőink előszeretettel nyilatkoznak más lapoknak is. Francia, orosz és cseh közéleti lapokból csemegézünk.

 

 

FRANCIAORSZÁG Navracsics Tibor kultúráért felelős európai biztosról közölt egyoldalas portrét a Le Monde. A francia balliberális napilap szerint “a brüsszeli kinevezésekor ördögnek beharangozott magyar valójában egy visszafogott politikus, aki a területét érintő körvonalazott program nélkül, más alternatíva hiányában érkezett a posztra”. A cikkszerző Laurent Carpentier emlékeztetett arra, hogy a leginkább “egy szereplőválogatás előtti fiatal kezdőre” emlékeztető Navracsics kinevezése – aki “a rezsim második embereként az opportunizmust tette meg politikája motorjának” – óriási tiltakozást váltott ki az európai kultúra neves személyiségei részéről.

 

A politikus a lapnak elmondta, hogy “igen jelentős konfliktusok vannak Magyarországon a kultúra terén, amelyek többsége a pénzhez, illetve annak elosztásához köthető. Más viták pedig a kultúrának a társadalomban biztosított helyét érintik.” “Ebből a szempontból kétségtelenül megvan Magyarországon a szándék arra, hogy a kulturális örökség nagyobb hangsúlyt kapjon, mint a művészi avantgárd fejlesztése” – ismerte el Navracsics. “De meg kell érteni, honnan jön ez: a közép-európai országoknak a kommunizmus alatt nem volt alkalmuk feldolgozni a múltjukat, azt, amit rossz volt benne – a zsidók deportálását, amelyben a magyar rendszer is bűnös -, illetve ami jelentős benne” – tette hozzá. Az Új Színház vagy a Műcsarnok vezetőinek kiválasztását érintő kérdésre a biztos azt válaszolta, hogy ő személyesen nem vett részt ezekben az ügyekben. “Szeptember közepéig magyar politikus voltam, ekkor lemondtam minden tisztségemről. November 1. óta a Juncker-bizottság tagja vagyok, a(z uniós) szerződés a bibliám” – hangsúlyozta.

 

A Le Monde szerint Navracsics életútja alapján “a tökéletes konzervatív, aki kirakatemberként szolgál Orbán számára”. “A Fidesz-rendszeren belül, engedelmes katonaként Navracsics Tibor Orbán ellentétét testesítette meg. A párt, amely a rendszerváltás előtti, 1988-as megalapításakor liberálisnak, radiálisnak és alternatívnak nevezte magát, mielőtt még a reakciós populizmus iránt lett érzékeny, a jogi egyetem diákkollégiumában jött létre. Összetartó fiatalok csoportja, akik a mai napig a labdarúgás és a hatalom szenvedélyének élnek. Navracsics, aki vidéki polgári családból származik, úszik, kiállításokra jár és olvas.” A lap szerint mindig ügyel arra, hogy ne sértsen meg senkit, és ne váltson ki vitát, a megszólalásai pedig egyszerre hangzanak a rezsim bírálatának és védelmének. “Orbán Viktor megváltozott. Én is megváltoztam. Magyarország is megváltozott. A remény időszakát a kiábrándulásé követte. A lakosság egyharmada ma úgy érzi, hogy rosszabbul él, mint a rendszerváltás előtt. Olyan alkotmányos rendszerünk van, amelyben a miniszterelnöknek akkora hatalma van, mint a francia köztársasági elnöknek, s emellett kétharmadunk van a parlamentben. Mindez diktatúrára emlékeztethet, de demokrácia van. A gyakori tüntetések is ezt bizonyítják” – mondta Navracsics.

 

OROSZORSZÁG Magyarország szuverenitása ott végződik, ahol az Egyesült Államok és az Európai Unió érdekei kezdődnekállítja a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilap munkatársa, akinek magyarországi tapasztalatait és véleményét kedden adta közre a bulvárnak számító újság. “Hogyan büntette meg az Egyesült Államok Magyarországot Oroszországhoz fordulásért” című írásában Darja Aszlamova az internetadó elleni október végi Kossuth téri tüntetést a kijevi főtéren tavaly november végén kitört hatalomellenes tiltakozó megmozdulásokkal hasonlította össze. Azt írta, hogy “fiatalok Putyint és Orbánt együtt ábrázoló zászlókat lengetnek, +No Russia+ feliratú plakátokkal (állnak), és azt kiabálják, hogy +Oroszok, menjetek haza+. Megdörzsölöm a szemem, és azt kérdezem, hol vagyok? Kijevben vagy Magyarországon?” A Komszomolszkaja Pravda munkatársa Budapest és Washington kapcsolatát jellemezve az Egyesült Államoknak a magyar kormányfő ellen kitervelt támadásáról írt, majd megjegyezte: “Ha valaki van olyan bátor, hogy Oroszországgal tart fenn kapcsolatot, azt azonnal megbüntetik. Lásd a mi +bolgár testvéreinket+, akik a Washingtonból érkezett felszólításra késlekedés nélkül elutasították a Déli Áramlatot.”

 

CSEHORSZÁG A Déli Áramlat gázvezeték projektjének eltemetése nagy valószínűséggel Orbán Viktor “legsúlyosabb veresége 2010-es nagy választási győzelme után” – véli a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap keddi jegyzetében. Az “Orbán Viktor keleti veresége” című jegyzet szerzője, Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője rámutat: az internetadó elleni tüntetések után a Fidesz támogatása csökkenni kezdett, de ez nem sokat jelent, mert választásra csak több mint három év múlva kerül sor. “Orbán Viktor számára azonban a legrosszabb az, hogy a miniszterelnök ezúttal nem háríthatja át senki másra a felelősséget, hiszen azt a céget is, amelynek az oroszországi gázimportot kellett volna bebiztosítania, az általa ellenőrzött állam vette meg” – zárja jegyzetét a cseh újság.