Leginkább bírálatot kaptunk a heti külföldi sajtótól
Német, svájci és orosz lapok témáztak a héten legtöbbet hazánkról. Volt min csámcsogni bőven, a vasárnapi nyitva tartáshoz az is hozzászólt, akit példának hoztunk fel. Szó esett a totális ellenőrzésről, és a kormánypárt erejéről is. Ön szerint a külföldi sajtó objektív?
SVÁJC A vasárnapi zárva tartással és a külföldi áruházláncokat érintő terhekkel kapcsolatban a magyar gazdaságpolitikáról írt csütörtöki cikkében a Neue Zürcher Zeitung című svájci liberális-konzervatív napilap. A cikk szerint az új lépések jól mutatják, hogy az Orbán-kormány előre nem várt módon avatkozik bele a gazdasági életbe. A vasárnapi zárva tartás ötlete eredetileg a kereszténydemokratáktól származik, ám a Fidesz meglepetésre döntött úgy, hogy támogatja a javaslatot, azt azonban nem tudni, miért – vélte a cikk szerzője, és hozzátette: néhány éve a párt még ellene volt a felvetésnek, és a párton belül most is nyíltan fogalmaznak meg kételyeket ezzel kapcsolatban. Az újság munkatársának feltételezése szerint a megváltoztatott döntés mögött a „támadhatatlan” Orbán Viktor pártelnök áll.
A szerző – külföldi befektetőkre hivatkozva – a magyar gazdaságpolitikát a törvényalkotás kiszámíthatatlanságával, a nehéz jövőbeli kilátásokkal és szorongató keretfeltételekkel jellemezte. A nehéz körülményekkel együtt lehet élni, ha az kiszámítható, de a kiszámíthatatlanság rontja a befektetői környezetet – véli a lap, majd azzal zárja cikkét, hogy jelenleg a bankszektor is találgat, mert a különadók után a miniszterelnök egy interjúban enyhítésről beszélt. A magyar gazdaságpolitikának valószínűleg az a legnagyobb gyengesége, hogy nem csupán a pénzügyi szektornak Orbán Viktor „ajkán kell csüngenie” hogy rájöjjön, milyen tervek készülnek vele kapcsolatban.
NÉMETORSZÁG Bár a Fidesz népszerűségvesztése oly mértékű, mint amilyen az MSZP-t 2006 januárjában érte, aminek köszönhetően Orbán pártja utcahosszal megnyerte a következő választásokat, a jelenlegi kormánypártot nem fenyegeti hasonló veszély, mert nincs alternatívája, egy széttöredezett ellenzék áll vele szemben, és népszerűsége még mindig elég nagy ahhoz, hogy biztosan megnyerjen egy választást – írta hétfői cikkében a Die Welt című német konzervatív napilap. Ám ha a párt a népszerűségvesztés okait nem tárja fel, és nem reagál megfelelően, a folyamat tovább erősödhet – írta a cikk szerzője, Boris Kálnoky.
A Fidesz legnagyobb problémája az, hogy elvesztette a közbeszéd feletti ellenőrzést – állapítja meg. Eddig ő diktálta a témákat, az ellenzék elképzelések híján volt. A patriotizmus, az állampolgárok terheinek mérséklése, a terheknek a „gonosz multik” vállára helyezése a lakosság egy részének a tetszésével találkozott. Az utóbbi időben azonban Orbán nem talál ilyen témákat, az internetadóval vagy a drogteszttel általános felháborodást okozott. A párt által elkövetett hibákhoz járul egy új „belpolitikai” szereplő, André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő, aki úgy „nyomul” a médiában, olyan élesen és gyakran bírálja a kormányt, hogy minden vita ekörül forog. Ez úgy hat, mintha az amerikai nagykövetség lenne az ellenzék új zászlóvivője – teszi hozzá.
A kormány elleni korrupciós vádakról szólva megállapítja, hogy maga a „korrupt rendszer” a Fideszt megelőző kormányok idején alakult ki, ami pedig egyes vezető fideszes politikusok luxusingatlanait, gyors meggazdagodását illeti, az szintén nem új jelenség, és nem csak a Fideszre jellemző. Ennek ellenére óriási károkat okoz a pártnak.
A szerző kitér arra, hogy a kormány átalakította kommunikációját, nincs már külön szóvivő a bel- és a külföld számára. Hibás stratégiának bizonyult és megbosszulta magát, hogy a kormány másként nyilatkozott otthon és külföldön – írta. Az új rendszerben is két szóvivő van, de ők a témákat osztják meg egymás között, amelyeket mindkét irányban képviselnek. Cél a „politikailag korrekt” fellépés. Angela Merkel jövő évi budapesti látogatása pedig arra hivatott, hogy enyhítse azt a benyomást, hogy Magyarország nemzetközileg elszigetelődött.
A Fidesznek azonban meg kell értenie, hogy egy új nemzedék lépett színre, amelyet nem érdekel az „antikommunizmus” és a „keresztény értékek”, s amely „allergiás” egy mindent ellenőrző államra. Az egykori fiatal demokraták mára idősödő pártvezetőkké váltak. A Fidesznek új hangvételre és talán meggyőző új arcokra lenne szüksége – fejeződik be a Die Welt cikke.
SVÁJC Az Orbán-kormány unortodox gazdaságpolitikáját sok bírálat éri, azonban a kötvénypiacon ebből keveset érezni – olvasható a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap szintén hétfőn megjelent cikkében. A szerző Magyarország fejlődését „bámulatosnak” nevezi, s megjegyzi, hogy a befektetők jónak tartják Orbán Viktor gazdaságpolitikai sikereit. A GDP megbízhatóan 3 százalék alá csökkent, és az államadósság a GDP 80 százaléka alá esett, ami még mindig a legnagyobb Kelet-Közép-Európában, de az irány helyes – emeli ki.
Elemzőkre hivatkozva a szerző hozzáteszi, hogy amíg az éves hiány nem emelkedik 3 százalék fölé, addig elégedettek a befektetők. Vannak ugyanakkor, akik kételkednek abban, hogy az államháztartása rendbetétele tartható-e, hiszen a kormány leginkább a különadókkal érte el a hiány csökkenését, ez pedig elijeszti a külföldi befektetőket, és akadályozza a gazdaság fejlődését. További elemzők a gazdaságra gyakorolt jelentős állami befolyást bírálják – írja a cikk szerzője, s hozzáteszi, hogy a hitelminősítők emiatt nem értékelték még fel az országot.
OROSZORSZÁG A konok Orbán Viktor fejfájást okoz az Egyesült Államoknak címmel sugárzott összeállítást hétfőn a Rosszija 24 orosz állami televízió. Dmitrij Kiszeljov, a Vesztyi Nyegyeli című heti hírösszefoglaló és elemző műsor vezetője és szerkesztője hozzátette, hogy Budapest és Brüsszel kapcsolatai sem alakulnak jól. Az összeállításban idézték a magyar kormányfőnek a Déli Áramlat gázvezetékprojekt lezárásáról hozott orosz döntést követően Zágrábban, illetve a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elhangzott, Európai Uniót bíráló szavait.
Az állami televízió munkatársa Budapesten felkereste Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is, aki – az orosz fordítás szerint – kijelentette, hogy Magyarország nem folytat sem Amerika-barát, sem oroszbarát politikát, és a magyar politika nem baráti az Európai Unióval kapcsolatban sem, hanem a magyar érdekeket szolgálja. A bankokra 2010-ben kivetett adóval kapcsolatban Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert kérdezte a riporter. A tárcavezető azt hangsúlyozta, hogy a kormánypolitika helyessége beigazolódott, 13 európai országban léteznek hasonló adók. A riporter szerint Magyarország úgy jutott ki a pénzügyi-gazdasági válságból, hogy „nemcsak kifizette adósságát a Nemzetközi Valutaalapnak, hanem annak küldöttségét is kiutasította Budapestről”.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
