Bemutatjuk dr. Bíró Károly jegyzőt
2011 szeptemberétől új jegyzője van a városnak, akit múltjáról, a Harkányban elkezdett munkáról, a hivatalt és a várost érintő terveiről, elképzeléseiről kérdeztem.
Azt tudom, hogy a jegyzői hivatást nem most kezdte. Sok éves tapasztalat áll a háta mögött. Mikor és hol kezdődött szakmai pályafutása?
Valóban nem ma kezdtem, tizenhét éves jegyzői múltam van. Egerágon kezdtem körjegyzőként 1996-ban, ahol rögtön számtalan problémával, megoldandó feladattal találtam magam szembe. Ezeket négy-öt év alatt sikerült megoldani olyan színvonalon, hogy ennek elismeréseként beválasztottak a Jegyzők Országos Szövetsége pénzügyi bizottságába.
Ez idő alatt a szomszédos településen az akkor még falu Kozármislenyben egyik jegyzőt cserélték a másik után, nem találtak megfelelő embert a feladatra. Többen megkerestek azzal, hogy szeretnék, ha átmennék. Ezért megpályáztam és megkaptam az állást. Egy nagyobb település mindig nagyobb kihívást is jelent, főként ez inspirált arra, hogy munkahelyet váltsak.
Tíz évet dolgoztam Kozármislenyben, ez alatt az idő alatt vált a település várossá, vált ki a körjegyzőségből és hozott létre önálló hivatalt és indult el azon sikeres úton, amit ma senkinek nem kell bizonygatni. Az első Széchenyi Terv pályázatra hihetetlenül rövid idő alatt sikerült egy nyertes anyagot összeállítani, ami óriási lökést jelentett a városnak. A siker másik záloga a racionalizálás volt. Azt vallom, minden olyan tevékenységet, ami nem kötelező feladata a városnak, le kell választani. Meg kell keresni a civileket, a vállalkozói szférát és mindazon szervezeteket, akik átvállalják és hasonló v agy magasabb színvonalon nyújtják ezeket. Ehhez persze sok munka és jó szervező készség kell.
Miért kellett mégis otthagynia Kozármislenyt?
Lehet, hogy ez kicsit furcsán hangzik, de ennek is a hatékony szervező munka áll a hátterében. Arról van szó, hogy sikerült egy alacsony létszámmal olcsón, de magas színvonalon működő hivatalt létrehoznom, ami automatikusan a jegyzői pozíció erősödésével járt. Azt hiszem, nem árulok el titkot azzal, hogy ez egy idő után a helyi politikumnak, így a polgármesternek sem tetszett főleg azok után, hogy várost érintő gazdasági kérdésekben nézeteltérésünk támadt. Gondoljanak bele, vajon milyen viszony lehetett volna Harkányban egy erős jegyző és Bédy István között. Vagy feltehetném úgy is a kérdést: jutott volna-e Harkány ilyen nehéz pénzügyi helyzetbe, ha erős a jegyző?
És még valami. Mielőtt bárki is mást állítana, itt szeretném elmondani: semmiféle bírósági eljárás nem folyik ellenem, egy úgymond egyszerű munkaügyi perem van folyamatban, amit első fokon megnyertem.
Én azt hiszem, nekünk jól jött dr. Bíró Károly menesztése, mert így most pont egy olyan szakembert sikerült a jegyzői székbe ültetni, akire régóta szüksége lett volna Harkánynak.
Mi vonzotta városunkba?
Szeretem a kihívásokat. Az előbbiekben felvázolt szakmai múlt, a megszerzett tapasztalat, ennek hasznosítása az, amiért vállaltam a feladatot. Számomra a sima kitaposott út nem jelent motivációt. Ezen kívül mindig is vonzott a turisztika, az idegenforgalom, most ezen a területen is kipróbálhatom magam.
Gondolom, sikerült feltérképeznie a harkányi állapotokat. Mik a legfontosabb teendők, amivel elsődlegesen foglalkoznia kell?
Azzal eddig is tisztában voltam, hogy Harkány komoly gazdasági problémákkal küzd. A legfontosabb dolog tisztázni ennek okait. Nyilvánvaló, és nem hallgatható el, hogy a városházán is keresendők a problémák. Kijelenthető, hogy az apparátus túlburjánzottá vált az elmúlt időszakban. Ezt a kérdést az elkövetkezendő néhány hónapban helyre fogjuk tenni. Azokat a munkaköröket, amelyeket feleslegesnek ítélünk vagy amik felett eljárt az idő, azokat megszüntetjük. Mindenképpen racionalizálni fogunk, mert magán a szervezeten is spórolni szeretnénk, persze úgy, hogy a harkányiaknak, ha a szakmai követelményeknek megfelelnek, helyük legyen a hivatalban. Mert alapelvnek kell lennie, hogy a helyi feladatokat helyi munkaerővel kell ellátni.
Mit várhatunk gazdasági vonalon?
Harkányban ezen a területen az elmúlt húsz évben fordítva ültek a lovon. Röviden: bevállalták a feladatokat, és utána kerestek forrásokat hozzá. Ez egyenes út volt az eladósodáshoz, ami ma óriási teherként nehezedik a városra. Ahhoz, hogy ezt az adóságot csökkenthessük, szigorúbb adó politikára és az önkormányzati működéshez nem feltétlenül szükséges vagyonelemek értékesítésére lesz szükség.
Nagyon fontos, amit Kozármisleny esetében már említettem, a nem kötelező önkormányzati feladatokat felül kell vizsgálni. Mert ezeket a sokszor önként vállalt feladatokat egy csődhelyzetben lévő település egész egyszerűen nem vállalhatja. Szakmai előterjesztéssekkel készülünk rá, hogy kiszervezzünk közétkeztetési, szociális és szolgáltatási feladatokat. Azt gondolom, hogy ezzel közel százmillió forint működési költséget tud éves szinten megtakarítani a város. Ha ezt megtesszük, akkor a bankok, a finanszírozók bízni fognak a városban és a fejlesztési projektjeink mögé fognak állni. A bankokat meg kell győzni arról, hogy az önkormányzati menedzsment alkalmas a kijelölt fejlesztési, racionalizálási feladatok megoldására. Ezért erről nem csak beszélni, hanem aktívan tenni is kell, mert így leszünk hitelesek. Ezért igenis karcsúsítás kell, racionalizálás kell minden szinten a településen, hiszen a város likviditásáról, működéséről van szó. Nem tehetünk mást. Ezen a területen megvan a szakmai rutinom. A polgármester úr és a testület pedig elvárják az aktív kezdeményezést.
Milyen konkrét elképzelésről tudhatunk?
Például önálló közhasznú nonprofit kft-be lehet szervezni a városüzemeltetést, karbantartást. Én azt gondolom egy ilyen cég hatékonyabban és gazdaságosabban tudná ezt a feladatot ellátni. A Kft. fő tevékenysége továbbra is az önkormányzat által biztosított feladat lenne. Ezen felül a rendelkezésre álló szabad kapacitását értékesíteni tudná a helyi vállalkozók, és a lakosság, vagy akár a környező települések részére. Ezért egy ilyen cég rentábilis, ezáltal önfenntartó tud lenni, így tehermentesíti az önkormányzati költségvetést. És még egy szempont: jelenleg nem tudjuk megmondani, milyen költséggel dolgozik például egy fűkasza, mennyibe is kerül a településüzemeltetés. Abban a pillanatban, ahogy ezt a feladatot önálló cég végzi, mindez kimutathatóvá válik. Még egyszer hangsúlyozom: az átszervezés nem önmagáért történik, hanem azért, hogy a város likviditási helyzete helyre álljon, közben pedig az itt élők esetleg még magasabb szolgáltatásokhoz juthassanak hozzá.
De készülnünk kell a jövőre is. Itt van a küszöbön a közigazgatási reform. 2013. január elsejétől felállnak a járási hivatalok, melynek központja térségünkben Siklós lesz. De mi nem mondtunk le arról, hogy megtartsuk az ügyintézői helyeket. Megmarad az okmányiroda, mint ügyintézési ablak, tehát a Harkányiak ezután is helyben intézhetik ügyeiket. Arra számítunk, hogy a reformot követően hét-tíz önkormányzat be fog csatlakozni hozzánk. Ezért is kell olyan apparátust létrehoznunk, hogy ezek a környező települések lássák azt, hogy érdemes Harkányi székhellyel működtetniük közigazgatásukat.
Sikerült-e ezalatt a rövid idő alatt megismernie a hivatalt? Milyen a viszonya az apparátussal, a testülettel és a polgármesterrel?
A személyeket még nem sikerült teljesen megismernem, de magát a szervezetet igen. Itt már vannak határozott elképzeléseim, hogy miként kell átalakítani a már említett szempontok szerint. A polgármester úr megfogalmazta elvárásait a hivatal vezetőivel szemben, amiknek én természetesen meg kívánok felelni. Azzal, hogy a testület kinevezett, a pályázatomban megfogalmazott és az előbbiekben elmondott koncepciót értékelte. Ezért úgy gondolom, megkaptam a városvezetés bizalmát.
Most azt látom, az önkormányzati testület rendkívül egységes és elszánt arra, hogy kivezesse a várost jelenlegi válságos állapotából. Ebben én maximálisan partner kívánok lenni. Minden olyan kezdeményezést támogatni fogok, ami a kilábalást segíti.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
