Kínos hiba az állami ünnepségen

A félrefordított szöveg néhány szobron nem akkor cink, mint az állami ünnepség tükrözött címere. A hiba nem kisebb, mint az ezüst sávok és a kettőskereszt felcserélése, ez utóbbi jobbra, míg a folyók jelképe balra kapott helyet.

Címerünk pajzsán látható két mező 14. század végén alakult ki, de csak Habsburg Rudolf császár idejében nyerte el a végleges formáját. Országcímerként tekinteni még később, a 15. századtól kezdtek rá.

Alapelemei, a pajzs és tetején a Szent Korona a 16. század elején rögzültek. Ekkor kaptak sajátos értelmezést az elemei is. A kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom a három hegycsúcsot úgy, mint a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát jelképezi. A jobb oldali mező négy ezüst sávja a négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Ez utóbbi nem magyar folyó ugyan, de a terület az Árpád-korban – a Szerémség – még Baranya és Somogy megyéhez tartozott.