Megugró vendégszám: a hazai és külföldi mutatók is javultak
Nemrég látott napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-os szezont is taglaló jelentése. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy mind a hazai, mind a külföldi vendégek száma nőtt. A statisztikában látszik egy húsz százalékos hirtelen ugrás, melyet nyolcezer vendég hozott.
A hízelgőnek látszó adatokat elemezve felemás képet kapunk: a belföldi forgalmat tekintve kecsegtetőek a számok, külföld vonatkozásában viszont még mindig akad munka.
A két évvel ezelőtti cikkünk tézismondata volt: fogynak a turisták. 2014-ig sok millió forintot költöttünk TDM megalapozásra és márkaépítésre a két erre elnyert uniós pályázattal; költöttünk a forrásokból megannyi rendezvényre és egy pici jutott talán valós marketingre is, közben mindenféle kedvezménykártyában láttattunk az idegenforgalmi adó beszedésére furmányos megoldást. Az idei – magyar forgalomnövekedés szempontjából – sikeres év után ott vagyunk, ahonnan indultunk 2010-ben.
Érdemes megnézni az utóbbi 5 év január és szeptember közötti hónapjaiban Harkányban éjszakázó vendégszám alakulását. Ha az idei összlétszámot nézzük, helytelen megnyugvással konstatálhatjuk, hogy minden a legnagyobb rendben van. Persze az adatfelvétel módjából eredően is vannak torzító hatások, mint az adóbevallási és fizetési hajlandóság változása, a be nem jelentett szálláshelyek problémája és az üzleti szereplők által hanyagul végzett adatközlés, de a trendek azért iránymutatók.
2011 óta a teljes utazóközönséget tekintve 13 ezer fős bővülés figyelhető meg, a növekmény több mint 95 %-a belföldi forgalomból adódik. Ezzel önmagában még nem lenne baj, ha ez fizetőképesebb keresletet bővülésével járt volna. Az átlagos, pluszban megjelenő hazai turistát a 2-3 napos tartózkodási idő, szép-kártyás költés és kuponozás jellemzi. A újonnan megjelenő, nációnként eloszlásban komoly változásokon átesett 5 százaléknyi külföldi szintén várakozáson alul teljesít.
A sokáig hangsúlyosnak vélt és a marketing fő célterületeként azonosított nyugat-német piac hullámzó mértékben ugyan, de komoly fogyásnak indult. A képet még inkább árnyalja, hogy a 2011-es bázisadatok már 10 évvel a legnagyobb visszaesés utánra datálhatók.
A cseh vendégek körében lassú növekedés figyelhető meg. Érdekes, hogy az első nációra csak az utóbbi években szenteltünk figyelmet városi szinten, aminek látható eredménye is van. A társadalmi és korosztályi összetétel itt is szörnyű az ideálishoz viszonyítva.
Külföldi vendégéjszakák száma
A szerb és orosz szereplők nem hoztak megváltást, hiába reméltük: a befektetés arányos megtérülésre nem sok esély mutatkozik.
Az elemzés legérdekesebb pontja lehet az egyéb országokból érkező külföldiek egyre hangsúlyosabb megjelenése. Korábban is belefutott az ember egy-egy lengyelbe, franciába, olaszba vagy egy hollandba, de 3 év alatt épp ezeknek, a nem célzott területről érkező közönségnek duplázódott meg a létszáma. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a korábban íratott tanulmányok és célpiacelemzések esetleg korábban is elavultak, vagy eredetileg is hibásak voltak. Talán érdemes lenne újragombolni a kabátot?
